Probiotikumok: Egészséges hibák és az étrend tápláló elemei

Vijayendra Pandey

Periodontológiai Tanszék, Vananchal Fogászati Főiskola és Ranchi Kórház, Jharkhand, India

Vikas Berwal

1 Orális és szájsebészeti műtét, PGIDS, Rohtak, India

Neeraj Solanki

2 Kalkai Fogászati Főiskola és Preventív Fogászat Tanszéke, Meerut, Uttar Prades, India

Narender Singh Malik

3 Pedodontika és Preventív Fogászat Tanszék, Guru Gobind Singh Fogtudományi és Kutatóközpont Főiskola, Burhanpur Lalbagh Road, Burhanpur, Madhya Pradesh, India

Absztrakt

A probiotikumok alkalmazása azon az elgondoláson alapul, hogy a megfelelő élő mikrobák hozzáadása az összetett emberi rendszerhez fiziológiai előnyöket eredményezhet. A fermentált tej előnyei az emberi étrendben a védikus idők óta elismertek; azonban e téren a tudományos érdeklődést Ellie Metchinkoff váltotta ki, aki azt javasolta, hogy az emberek életük meghosszabbítása érdekében laktobacillusokat tartalmazó erjesztett tejet fogyasszanak, mivel a felgyorsult öregedés a bél mikroflóra által termelt toxinok által okozott autointoxikációnak köszönhető. Ezeket a gyomor-bélrendszer egészségének javítására használták, és vonzerejük felkeltette az érdeklődésüket, hogy tanulmányozzák szerepüket a száj egészségének elősegítésében is. Széles körű vizsgálatokat végeztek a bél-laktobacillusok probiotikumként betöltött szerepének megállapítására a különböző gyomor-bélrendszeri rendellenességek kezelésében, de csak korlátozott számú tanulmány áll rendelkezésre a probiotikumok orális alkalmazásával kapcsolatban. A probiotikus termékek általában laktobacillusokat és bifidobaktériumokat tartalmaznak, és a piac iránti kereslet napról napra növekszik. Ez a cikk áttekintést nyújt a szakirodalomban végzett különféle tanulmányokról, amelyek hangsúlyozzák a probiotikumok szerepét a szájbetegségek leküzdésében, és további kutatásokat ösztönöz ezen a területen.

BEVEZETÉS

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek elegendő mennyiségben beadva egészségügyi előnyökkel járnak a gazdaszervezet számára. [1] Ezeket a gyomor-bélrendszer (GI) egészségének javítására használták fel, és népszerűségük felkeltette érdeklődésüket, hogy megvizsgálják szerepüket a száj egészségének elősegítésében is. [2] A „probiotikumok” szó az „antibiotikumok” kifejezés antonimája, amelyet Lilly és Stillwell vezetett be 1965-ben, utalva olyan mikroorganizmusok által termelt anyagokra, amelyek elősegítik más mikroorganizmusok növekedését. A probiotikum szó „egy életre” jelent, és manapság az emberekre és állatokra gyakorolt hasznos hatásokkal járó baktériumokra utal. A probiotikumok jótékony hatásaiba vetett hit azon a tudáson alapul, hogy a bélflóra megvédheti az embereket a fertőzéstől, és hogy a flóra megzavarása növelheti a fertőzésekre való hajlamot. A joghurtban és az erjesztett tejtermékekben található baktériumok jelentik a probiotikumok legfontosabb forrását az emberek számára. [3] A probiotikumok hatásához életben kell lenniük az étrendben vagy az étrend-kiegészítőkben, és képesnek kell lenniük arra, hogy túléljék a GI traktus súlyos körülményeit, miközben továbbra is fenntartják aktivitásukat. [4]

A probiotikumok bármilyen formában történő bevitele, például élelmiszerekben (sajt, joghurt, erjesztett tej, gyümölcslé vagy rágógumi), vagy tabletták és kapszulák alkotórészeiként egészségkímélő hatást gyakorol a szájszövetekre, mint pl. a fogszuvasodás előfordulásának csökkentése, a parodontitis, a rövidített halitosis és a szájüregi candidialis fertőzések jobb kezelése. [9]

A PROBIOTIKUMOK HATÁSMECHANIZMUSA

A probiotikumok hatásának kifejtésének mechanizmusai magukban foglalhatják a bél pH-jának módosítását, a versenyt a kórokozók kötődéséért és a receptorhelyekért, valamint a rendelkezésre álló tápanyagokért és növekedési faktorokért, antagonizálva a kórokozókat antimikrobiális vegyületek előállításával, amelyek stimulálják az immunmoduláló sejteket, és a laktáz termelést. Kimutatták, hogy a probiotikus baktériumok számos molekuláris mechanizmus révén befolyásolják az immunrendszert. [1] A szájüregben a probiotikus hatás mechanizmusai hasonlóak lehetnek a beleknél leírtakkal. Tehát a probiotikus baktériumok általi orális kolonizáció elengedhetetlennek tűnik számukra orális hatásuk megmutatásához; a szisztémás hatások lehetősége azonban nem zárható ki, bár a probiotikumok alkalmazása úgy tűnik, hogy a nyál teljes sIgA szintjét nem befolyásolja. Érdekes módon úgy tűnik, hogy egyes probiotikus törzsek anyai alkalmazása befolyásolja az anyatej összetételét. [10]

Egyes probiotikus törzsekről kiderült, hogy jelentős fertőzésellenes és immunmoduláló jellegűek. Amellett, hogy in vivo antagonista tulajdonságokkal rendelkeznek a patogén baktériumok ellen, megakadályozzák a kórokozó baktériumok tapadását a bél nyálkahártyáján, mivel az enterociták iránti erős affinitásuk van. A tejsav és az antimikrobiális peptidek termelését tekintik felelősnek a probiotikumok komplex bakteriosztatikus és baktericid hatásaiért [11].

PROBIOTIKUSAN FELHASZNÁLT BACTERIA-TÖRZSEK

Számos különböző szervezet sorolható a probiotikumok közé. A leggyakoribb probiotikus törzsek a Lactobacillus és a Bifidobacterium nemzetségekhez tartoznak. A probiotikus törzseket izoláló Lactobacillus fajok közé tartozik a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus johnsonii, a Lactobacillus casei, az L. rhamnosus, a Lactobacillus gasseri és a Lactobacillus reuteri. A Bifidobacterium törzsek közé tartoznak a Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium longum és Bifidobacterium infantis. A fogászatban az L. rhamnosous GG-vel, L. reuteri-vel végzett vizsgálatok megalapozták a Streptococcus mutans-nal való kölcsönhatásban rejlő lehetőségeiket e fogszuvasodás-kórokozó számának csökkentésével, ezáltal utalva a probiotikumok szerepére a fogszuvasodás megelőzésében. Néhány tanulmány azt is feltárta, hogy a probiotikus Lactobacillus törzsek hasznosak voltak az ínygyulladás és a fekete pigmentált rudak számának csökkentésében, beleértve a nyálban és a szubgingivális lepedékben lévő Porphyromonas gingivalist. [12] A laktobacillusokat és a bifidobaktériumokat általában biztonságosnak tekintik, és a Metchnikoff korai írása óta még több erjesztett élelmiszer-termék társul az egészségügyi előnyökhöz. [10]

Az anyag jó probiotikus szerként való működésének kritériumai a következők: Nem patogén, nem toxikus, jól tolerálja a gyomorsavat, tapadjon a bél hámszövetéhez, és antibakteriális anyagokat állítson elő. Meg kell maradnia és rövid ideig ellen kell állnia a GI traktusban, ezáltal befolyásolva az anyagcsere-aktivitásokat, például a koleszterin asszimilációt, a laktózaktivitást és a vitamintermelést. A probiotikus organizmusok túlélése a bélben az általuk birtokolt kolonizációs tényezőktől függ, amelyek azok az organellák, amelyek lehetővé teszik, hogy ellenálljanak a bélben működő antibakteriális mechanizmusoknak. Az antibakteriális mechanizmusok mellett meg kell akadályozniuk a perisztaltika hatásait, amelyek hajlamosak a baktériumokat az étellel együtt kiöblíteni. Ez vagy önmaguk immobilizálásával, vagy a perisztaltikával történő eltávolítás sebességénél sokkal gyorsabb növekedéssel érhető el. A probiotikus törzsnek ellenállónak kell lennie az epesavval szemben is. [13]

A PROBIOTIKUM potenciális előnyei

A probiotikumok, mint hatékony immunpotenciátorok

A kiegyensúlyozatlan étrend, a mentális stressz, a fertőzések és az antibiotikumok használata, a bél mikrobiota egyensúlyának egyensúlyhiánya és a bél mikrobiota károsodása egyes betegségek okaivá válhat. [19] Az anaerob bélbaktériumok számos étrendi vagy epeúti vegyületet átalakíthatnak genotoxikus anyaggá. Például a heterociklusos aminok, amelyek a sült fehérjetartalmú ételek pirolíziséből származnak, biokonverzióval mennek keresztül a májban. Ezekre a vastagbélben jelenlévő eubaktériumok és clostridiumok hathatnak, és a bakteriális β-glükuronidáz újra aktiválhatja őket. Az ilyen anyagok krónikus expozíciója megindíthatja a kolorektális karcinogenezis folyamatát, vagy fokozhatja annak progresszióját. A táplálkozástól védő tényezők, például az inulin típusú fruktánokat tartalmazó prebiotikus ételek más székletvegyületeket képezhetnek, amelyek jelentős szerepet játszanak a rák megelőzésében. A bélflóra által közvetített fermentációnak ez a terméke a tumorsejtek apoptózisának indukciójához vezet, és a II. Fázisú méregtelenítés fokozásával megvédi a sejteket a genotoxikus károsodásoktól. [20]

A probiotikus baktériumok szerepe a kiegyensúlyozott összetételű bélmikrobiota elősegítésében és a megfelelő immunfelügyelet fenntartásában értékes lehet a rákmegelőzés szempontjából, és további kutatásokat kell irányítani, hogy feltárják szerepét az orális rákmegelőzésben.

A probiotikumok és a száj egészsége

Probiotikumok és fogszuvasodás

A fogszuvasodás vagy a fogszuvasodás olyan betegség, ahol a bakteriális folyamatok károsítják a kemény fogszerkezetet, amelyet a fogzománc savas demineralizációja jellemez. [24] Ennek eredményeként üregek képződnek a fog felületén. A szájüreg mikroflórájának változásai különféle baktériumok, köztük a Streptococcus sorbinus, az S. mutans és a Po növekedését eredményezik. gingivalis, amelyekről ismert, hogy a fogszuvasodás elsődleges oka. [25,26]

Koll és mtsai [6] 10 ember nyál- és szubgingivális laktobacillust izolált egészséges emberből, és tanulmányt végzett az orális laktobacillusok jellemzőinek értékelésére. Valamennyi törzset amplifikált riboszomális DNS restrikciós elemzéssel azonosítottuk, orális kórokozókkal szembeni antimikrobiális aktivitást, alacsony pH-toleranciát és epetartalmat teszteltünk, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Lactobacillus plantarum, Lactobacillus paracasei, Lactobacillus salivarius és L. rhamnosus törzsek kimutatták mind a magas antimikrobiális aktivitás, mind a környezeti stressz magas toleranciája. Az L. rhamnosus az egyik legszélesebb körben vizsgált probiotikum, és különös érdeklődésre tarthat számot, mivel nem fermentálja könnyen a szacharózt, így biztonságosabb a fogak számára, mint a tejsavat termelő baktériumok. [1] Az L. rhamnosusról kiderült, hogy gátolja a cariogén S. mutans-t, de a szájüreg L. rhamnosus általi kolonizációja valószínűtlennek tűnik. [27] Calgar és mtsai. [28] értékelte a probiotikus rágógumák hatását 3 hét alatt a nyálmutáns streptococcusokra és a lactobacillusokra, és arra a következtetésre jutott, hogy a probiotikus baktériumokat tartalmazó napi rágógumik jelentős módon csökkentik a nyálmutáns streptococcusokat.

Probiotikumok és parodontális egészség

Probiotikumok és kiegyensúlyozatlan orális ökoszisztéma

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)/Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-ben kidolgozta a Működési Szabványokat, amelyek iránymutatásokat adtak minden probiotikus termékeket gyártó vállalat számára. Ezek az irányelvek a következőket tartalmazzák:

A probiotikumok használatára vonatkozó irányelvek végrehajtása

I., II. És III. Fázisú klinikai vizsgálatok olyan egészségügyi előnyök jóváhagyására, amelyek ugyanolyan vagy jobbak, mint egy adott állapot vagy betegség szokásos megelőzése vagy kezelése.

Jó gyártási gyakorlat és kiváló minőségű termékek gyártása

Tanulmányok a hatásmechanizmus azonosítására in vivo