A mérsékelt fogyás hatása az elhízott alanyok vérnyomásának normalizálásában az antihipertenzív gyógyszerekre

Dr. Luisa Gilardini

normalizálásában

Orvostudományi és Rehabilitációs Tanszék

IRCCS, Istituto Auxologico Italiano

Via Ariosto 13, 20145, Milánó, Olaszország

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email

Absztrakt

Célkitűzés: Az életmódbeli beavatkozás hatásának felmérése a vérnyomás (BP) szintjének csökkentésében/normalizálásában hipertóniás (kontrollált vagy nem) elhízott betegeknél. Mód: Ebben a prospektív megfigyelési vizsgálatban 490 elhízott hipertóniás beteg, 389 kontrollált (BP

Bevezetés

A kontrollálatlan magas vérnyomásban szenvedő betegek elhízottabbak voltak, de hasonló korúak, nemük, dohányzásuk, elhízásuk családi kórtörténetében, cukorbetegség és szív- és érrendszeri betegségek, valamint hasonló arányú mikroalbuminuria, krónikus vesebetegség volt (GFR 140/90 [13] vagy> 160/100 Hgmm [7].

Elhízott, magas vérnyomásban szenvedő betegeknél végzett vizsgálatok arról számoltak be, hogy az életmódbeli beavatkozás BP-csökkentő hatása független a kiindulási elhízástól [14,15]. Jelen tanulmányban megfigyeltük, hogy a központi elhízás és a zsírtömeg sem befolyásolja a fogyás előnyeit.

Számos elhízott hipertóniás alanyban végzett vizsgálat szoros összefüggést talált a különböző súlycsökkentő étrendek által kiváltott BP és súlyváltozások között [7,15,16]. Megfigyeltük, hogy a súlyváltozások összefüggenek az SBP változásokkal, de ez az összefüggés csak a kontrollált magas vérnyomásban szenvedőknek tulajdonítható. Ez a megállapítás megerősíti a zsírtömeg-csökkentés releváns szerepét a vérnyomáscsökkentésben az adipocita és a szimpatikus diszfunkció javításán keresztül, valamint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer helyi aktivitásának csökkentésén keresztül [2]. Eredményeink azonban arra is utalnak, hogy farmakológiai terápia alatt kontrollálatlan magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a testzsír csökkenése nem a fő meghatározó a BP csökkenésében. Feltételezhető, hogy az étrendi változások, mint például a só- és fruktóz bevitel csökkenése és a növényi fehérje növekedése, nagyban felelősek a BP csökkenéséért ezekben az alanyokban [17].

Jelen tanulmány nem teszi lehetővé annak azonosítását, hogy az étrendnek vagy a fizikai aktivitásnak volt-e nagyobb súlya a BP csökkentésében. A BP változásainak és a fizikai aktivitás közötti összefüggés hiánya azonban arra utal, hogy az elhízott hipertóniás alanyok csoportjában a fizikai aktivitás kisebb szerepet játszott. Ennek megfelelően beszámoltak arról, hogy az étrendi beavatkozás nélküli aerob gyakorlatokkal elért testzsírcsökkentés gyakran nem hatékony a BP csökkentésében [18,19], és hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek rendszeres fizikai hozzáadásának nincs additív hatása a BP-re [20].

Ezenkívül a kohorszunkban a kardiometabolikus elváltozások (2-es típusú cukorbetegség, diszlipidémia és krónikus vesebetegség) egyidejűsége nem befolyásolta a súlycsökkenés okozta BP csökkenést.

Megfigyeltük, hogy a DBP szintje kisebb mértékben csökkent azoknál az egyéneknél, akiknél magasabb a húgysavszint. Ez a megállapítás alátámasztja azt az elképzelést, hogy a hiperurikémiának és az elhízásnak additív szerepe van a magas vérnyomás kockázatában, és speciális mechanizmusokkal, például a Na + visszaszívódásának növekedésével indukálhatja a magas vérnyomást [21,22].

A vizsgálat legfőbb korlátja a kontrollcsoport hiánya. Vizsgálatunk azonban nem az életmódbeli beavatkozás csökkentő BP és a szokásos terápiás ellátás összehasonlítására irányult, hanem annak megállapítására, hogy az életmódbeli beavatkozás csökkenti-e a BP-t a klinikai feltételektől függetlenül, és hogy milyen súlycsökkenésre van szükség a BP normalizálásához. Ezenkívül a tanulmány nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a hipertónia időtartama befolyásolja-e az életmódbeli beavatkozásokra adott választ.

Összefoglalva, ez a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az életmódbeli beavatkozások hasznosak minden elhízott, magas vérnyomásban szenvedő beteg számára, és a legtöbb személyben egy szerény súlycsökkenés elegendő a vérnyomásszint normalizálásához, elkerülve a többszörös vérnyomáscsökkentő gyógyszer agresszív alkalmazását.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük Prof. Antonella Zambon és Dr. Davide Soranna statisztikai elemzését.

Közzétételi nyilatkozat

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.