A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek által kiváltott gastropathia megelőzése

Absztrakt

A nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID) fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságaik miatt széles körben használják, és az aszpirint egyre inkább a szív- és érrendszeri betegségek és az iszkémiás stroke elsődleges és másodlagos megelőzésében alkalmazzák. Ezen indikációk vitathatatlan terápiás hatékonysága ellenére az összes NSAID jelentős kockázatot jelent a peptikus fekélybetegség és a felső gasztrointesztinális vérzés szempontjából. Egyre több bizonyíték támasztja alá az aszpirin nélküli NSAID-ok és az akut koszorúér-szindrómák közötti kapcsolatot, valamint az aszpirin, a COX-2 szelektív szerek, a klopidogrel és a gasztroduodenális hatások kibővített megértését. Helicobacter pylori a szinergizmus táplálja a vitákat az NSAID-ok használatában. Ebben az áttekintésben az NSAID-ket szedő betegek kockázati rétegződését és a bizonyított gyomor-védelmi stratégiák megfelelő alkalmazását tárgyaljuk a gasztrointesztinális vérzés előfordulásának csökkentése érdekében, a potenciális toxikusság kockázatának egyénre szabott értékelése alapján. Az NSAID-val kapcsolatos gastropathia megelőzése fontos klinikai kérdés, és a nemkívánatos események elsődleges és másodlagos megelőzésére szolgáló terápiás stratégiák folyamatosan fejlődnek.

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.

Hozzáférési lehetőségek

Vásároljon egyetlen cikket

Azonnali hozzáférés a teljes cikk PDF-hez.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Feliratkozás naplóra

Azonnali online hozzáférés minden kérdéshez 2019-től. Az előfizetés évente automatikusan megújul.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Hivatkozások

Kaufman DW, Kelly JP, Rosenberg L, Anderson TE, Mitchell AA. Az Egyesült Államok ambuláns felnőtt lakosságának legújabb gyógyszerhasználati szokásai: a Slone felmérés. JAMA 2002; 287: 337–344.

Laine L. Megközelítés a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használatához a magas kockázatú betegeknél. Gasztroenterológia 2001; 120: 594–606.

Wolfe MM, Lichtenstein D, Singh G. Nem szteroid gyulladáscsökkentők gyomor-bélrendszeri toxicitása. N Engl J Med 1999; 340 (24): 1888–1899.

Appelboom T. Arthropathia a művészetben és a fájdalomkezelés történetében: az évszázadok során a ciklo-oxigenáz-2 inhibitorokig. Rheumatology 2002; 41 (1. kiegészítés): 28–34.

Vane JR. A prosztaglandinszintézis gátlása, mint az aszpirinszerű gyógyszerek hatásmechanizmusa. Nat New Biol 1971; 231: 232–235.

Bombardier C, Laine L, Reicin A. A rofekoxib és a naproxen felső gyomor-bélrendszeri toxicitásának összehasonlítása rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél. N Engl J Med 1999; 301: 669–672.

Goldstein JL, Silverstein FE, Agrawal NM, Hubbard RC, Kaiser J, Maurath CJ és mtsai. Csökkentette a felső emésztőrendszeri fekély szövődményeinek kockázatát a celekoxib, egy új COX-2 inhibitor. Am J Gastroenterol 2000; 95: 1861–1890.

Simon LS, Weaver AL, Graham DY. A celekoxib gyulladáscsökkentő és felső gyomor-bélrendszeri hatása reumatoid artritiszben: randomizált, kontrollált vizsgálat. JAMA 1999; 282: 1921–1928.

Emery P, Zeidler H, Kvien TK, Guslandi M, Naudin R, Stead H és mtsai. A celekoxib és a diklofenak összehasonlítása a reumás ízületi gyulladás hosszú távú kezelésében: randomizált kettős-vak összehasonlítás. Lancet 1999; 354: 2106–2111.

Silverstein FE, Faich G, Goldstein JL, Simon LS, Pincus T, Whelton A és mtsai. Gasztrointesztinális toxicitás celekoxibdal szemben az osteoarthritis és a rheumatoid arthritis nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel szemben. A CLASS vizsgálat: randomizált, kontrollált vizsgálat. JAMA 2000; 284: 1247–1255.

Bensen WG, Fiechter JJ, McMillen JI, Zhao WW, Yu SS, Woods EM és mtsai. Az osteoarthritis kezelése celekoxibdal, egy ciklooxigenáz-2 inhibitorral: randomizált, kontrollált vizsgálat. Mayo Clin Proc 1999; 74: 1095–1105.

Bombardier C, Laine L, Reicin A, Shapiro D, Burgos-Vargas R, Davis B és mtsai. A rofecoxib és a naproxen felső gyomor-bélrendszeri toxicitásának összehasonlítása rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél. VIGOR Tanulmányi Csoport. N Engl J Med 2000; 343: 1520–1528.

Bresalier RS, Sandler RS, Quan H, Bolognese JA, Oxenius B, Horgan K és mtsai. A rofecoxibhoz kapcsolódó szív- és érrendszeri események egy colorectalis adenoma kemoprevenciós vizsgálatban. N Engl J Med 2005; 352: 1092–1102.

Nussmeier NA, Whelton AA, Brown MT, Langford RM, Hoeft A, Parlow JL és mtsai. A COX-2 inhibitorok parekoxib és valdekoxib szövődményei szívműtét után. N Engl J Med 2005; 352: 1081–1091.

Solomon SD, McMurray JJ, Pfeffer MA, Wittes J, Fowler R, Finn P és mtsai. A celekoxibdal járó szív- és érrendszeri kockázat kolorektális adenoma megelőzésére irányuló klinikai vizsgálatban. N Engl J Med 2005; 352: 1071–1080.

Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal kezdőlapja. 2005. április 7. Az FDA bejelentette a forgalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) osztályának változásainak sorozatát. 2007. augusztus 20. http://www.fda.gov/bbs/topics/news/2005/NEW01171.html.

Marshall BJ, Warren JR. Azonosítatlan ívelt bacilusok gyomorhurutban és peptikus fekélyben szenvedő betegek gyomrában. Lancet 1984: 1 (8390): 1311–1315.

Chey WD, Scheiman JM. Peptikus fekélybetegség. In: Friedman LS, McQuaid, Grendell JH, szerkesztők. A gasztroenterológia jelenlegi diagnózisa és kezelése. 2. kiadás New York: McGraw-Hill Medical; 2003.p. 323–354.

Arroyo MT, Forne M, de Argila CM, Feu F, Arenas J, de la Vega J és mtsai. A peptikus fekély előfordulása nem kapcsolódik a Helicobacter pylori vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek használata elhanyagolható Dél-Európában. Helicobacter 2004; 9: 249–254.

Nishikawa K, Sugiyama T, Kato M, Ishizuka J, Komatsu Y, Kagaya H és mtsai. Nem-Helicobacter pylori és nem NSAID peptikus fekélybetegség a japán populációban. Eur J Gastroenterol Hepatol 2000; 12: 635–640.

Ramsoekh D, van Leerdam, Rauws EA, Tytgat GN. A peptikus fekély vérzésének, a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használatának eredménye és Helicobacter pylori fertőzés. Clin Gastroenterol Hepatol 2005; 3 (9): 859–864.

Papatheodoridis GV, Sougioultzis S, Archimandritis AJ. Hatásai Helicobacter pylori és nem szteroid gyulladáscsökkentők a peptikus fekélybetegség ellen: szisztematikus áttekintés. Clin Gastroenterol Hepatol 2006; 4: 130–142.

Sakamoto C, Sugano K, Ota S, Sakaki N, Takahashi S, Yoshida T és mtsai. Eset-kontroll tanulmány a felső gasztrointesztinális vérzés és a nem szteroid gyulladáscsökkentők társulásáról Japánban. Eur J Clin Pharmacol 2006: 62 (9): 765–772.

Tack J, Talley N, Camilleri M, Holtmann G, Hu P, Malagelada J és mtsai. Funkcionális gasztroduodenális rendellenességek. Gasztroenterológia 2006; 130 (5): 1466–1479.

Singh G, Triadafilopoulus G. Az NSAID által kiváltott gasztrointesztinális szövődmények epidemiológiája. J Rheumatol Suppl 1999; 26: 18–24.

Kelly JP, Kaufman DW, Jurgelon JM, Sheehan J, Koff RS, Shapiro S. Az aszpirinnel társított fő felső gasztrointesztinális vérzés kockázata bélben oldódó bevonattal ellátott vagy pufferolt termékkel. Lancet 1996; 348: 1413.

Estes LL, Fuhs DW, Heaton AH, Butwinick CS. Az injekciós ketorolac alkalmazásával járó gyomorfekély perforációja. Ann Pharamacother 1993; 27: 42–43.

Wolfe PA, Polhamus CD, Kubik C, Robinson AB, Clement DJ. A ketorolac posztoperatív alkalmazásával járó óriás nyombélfekély: három eset jelentése. Am J Gastroenterol 1994; 89: 1110.

Cryer B, Feldman M. széles körben alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentők ciklooxigenáz-1 és ciklooxigenáz-2 szelektivitása. Am J Med 1998; 104: 413–421.

Lanza FL. Iránymutatás az NSAID által kiváltott fekélyek kezelésére és megelőzésére. Am J Gastroenterol 1998; 93: 2037–2046.

Simon LS, Hatoum TH, Bittman RM, Archambault WT, Polisson RP. Súlyos nem szteroid indukálta gyomor-bélrendszeri komplikációk kockázati tényezői: a MUCOSA vizsgálat regressziós elemzése. Fam Med 1996; 28: 204–210.

Yuan Y, Tsoi K, Hunt RH. Szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók és a felső GI-vérzés kockázata: zavartság vagy zavaró? Am J Med 2006; 119: 719–727.

Cryer B, Feldman M. A nagyon alacsony dózisú, hosszú távú aszpirin terápia hatása a gyomor, a nyombél és a végbél prosztaglandin szintjére és a nyálkahártya sérüléseire egészséges emberekben. Gasztroenterológia 1999; 117: 17–25.

Weil J, Colin-Jones D, Langman M, Lawson D, Logan R, Murphy M és mtsai. Profilaktikus aszpirin és a peptikus fekély vérzésének kockázata. BMJ 1995; 310: 827–830.

Richy F, Bruyere O, Ethgen O, Rabenda V, Bouvenot G, Audran M és mtsai. A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek által kiváltott gyomor-bélrendszeri komplikációk időfüggő kockázata: konszenzusos nyilatkozat meta-analitikus megközelítéssel. Ann Rheum Dis 2004; 63: 759–766.

Singh G, Fort JG, Goldstein JL, Levy RA, Hanrahan PS, Bello AE és mtsai. Celecoxib versus naproxen és diclofenac osteoarthritisben szenvedő betegeknél: SUCCESS-I tanulmány. Am J Med 2006; 119: 255–266.

Juni P, Rutjes AW, Dieppe PA. A szelektív COX-2 inhibitorok jobbak-e a hagyományos nem szteroid gyulladáscsökkentőknél? BMJ 2002; 324: 1287–1288.

Feldman M. 2007. május 10. COX-2 inhibitorok és gasztroduodenális toxicitás: fontosabb klinikai vizsgálatok. UpToDate 2007. augusztus 21. http://www.utdol.com.

Laine L, Maller ES, Yu C, Quan H, Simon T. Fekélyképződés alacsony dózisú bélben oldódó bevonattal ellátott aszpirinnel és a COX-2 szelektív gátlásának hatása: kettős-vak vizsgálat. Gasztroenterológia 2004; 127: 395–402.

Sturkenboom MC, Burke TA, Dieleman JP, Tangelder MJ, Lee F, Goldstein JL. A megelőző stratégiák kihasználatlansága NSAID-ot kapó betegeknél. Reumatológia 2003; 42 (3. kiegészítés): iii23–31.

Silverstein FE, Graham DY, Senior JR, Davies HY, Struthers BJ, Bittman RM és mtsai. A misoprostol csökkenti a súlyos gyomor-bélrendszeri szövődményeket rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél, akik nem szteroid gyulladáscsökkentőket kapnak. Ann Intern Med 1995; 123: 214.

Graham DY, Agrawalm NM, Campbell DR, Haber MM, Collis C, Lukasik NL és mtsai. A fekély megelőzése nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hosszú távú felhasználóinál: kettős-vak, randomizált, multicentrikus, aktív és placebo-kontrollos misoprostol és lansoprazol vizsgálat eredményei. Arch Intern Med 2002; 162: 169–175.

Hooper L, Brown TJ, Elliott R, Payne K, Roberts C, Symmons D. A nem szteroid gyulladáscsökkentők által kiváltott gasztrointesztinális toxicitás megelőzésére szolgáló öt stratégia hatékonysága: szisztematikus felülvizsgálat. BMJ 2004; 329: 948.

Scheiman JM, Yeomans ND, Talley NJ, Vakil N, Chan FKL, Tulassay Z és mtsai. A fekélyek megelőzése ezomeprazollal veszélyeztetett betegeknél, nem szelektív NSAID-ok és COX-2 inhibitorok alkalmazásával. Am J Gastroenterol 2006; 101: 701–710.

Koch M, Dezi A, Ferrario F, Capurso I. Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek által kiváltott gyomor-bélrendszeri nyálkahártya-sérülés megelőzése. A randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok metaanalízise. Arch Intern Med 1996; 156: 2321.

Taha AS, Hudson NH, Hawkey CJ, Swannell AJ, Trye PN, Cottrell J és mtsai. Famotidin a nem szteroid gyulladáscsökkentők által okozott gyomor- és nyombélfekélyek megelőzésére. N Engl J Med 1996; 334: 1435–1439.

Wilcox CM, Allison J, Benzuly K, Borum M, Cryer B, Grosser T és mtsai. Konszenzusfejlesztési konferencia a nem szteroid gyulladáscsökkentők, köztük a ciklooxigenáz-2 inhibitorok és az aszpirin használatáról. Clin Gastroenterol Hepatol 2006; 4: 1082–1089.

Savage RL, Moller PW, Ballantyne CL, Nos JE. A peptikus fekély szövődményeinek kockázatának változása nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszeres terápiával. Arthritis Rheum 1993; 36: 84–90.

Lanas A, Garcia-Rodriguez LA, Arroyo MT, Gomollon F, Feu F, Gonzalez-Perez A és mtsai. A felső gasztrointesztinális fekély vérzésének kockázata szelektív ciklo-oxigenáz-2 inhibitorokkal, hagyományos nem aszpirin nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, aszpirinnel és kombinációkkal. Bél 2006; 55: 1731–1738.

Chan FK, Wong VW, Suen BY, Wu JC, Ching JY, Hung LC és mtsai. Ciklo-oxigenáz-2 inhibitor és protonpumpa inhibitor kombinációja az ismétlődő fekélyes vérzés megelőzésére nagyon nagy kockázatú betegeknél: kettős-vak, randomizált vizsgálat. Lancet 2007; 369: 1621–1626.

Campbell CL, Smyth S, Montalescot G, Steinhubl SR. Az aszpirin adagja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére: szisztematikus áttekintés. JAMA 2007; 297: 2018–2024.

Pearson TA, Blair SN, Daniels SR, Eckel RH, Fair JM, Fortmann SP és mtsai. AHA irányelvek a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke elsődleges megelőzésére: 2002. évi frissítés. Konszenzuspanel útmutató átfogó kockázatcsökkentéshez koszorúér- vagy más érelmeszesedéssel járó érbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél. American Heart Association Tudományos Tanácsadó és Koordinációs Bizottság. Circulation 2002; 106: 388–391.

Smith SC Jr, Allen J, Blair SN, Bonow RO, Brass LM, Fonarow GC és mtsai. AHA/ACC irányelvek a szekunder prevencióhoz koszorúér- és egyéb érelmeszesedéssel járó érrendszeri betegségekben: 2006. évi frissítés, jóváhagyta a Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet. J Am Coll Cardiol 2006; 47: 2130–39.

Chan FKL, Ching JYL, Hung LCT, Wong VWS, Leung VKS, Kung NNS és mtsai. A klopidogrel az aszpirinnel és az ezomeprazollal szemben a visszatérő fekélyes vérzés megelőzésére. N Engl J Med 2005; 352: 238–244.

Vakil N, Connor J. Helicobacter pylori felszámolás: ekvivalencia vizsgálatok és a terápia optimális időtartama. Am J Gastroenterol 2005; 100: 1702–1703.

Vaira D, Zullo A, Vakil N, Gatta L, Ricci C, Perna F és mtsai. Szekvenciális terápia, szemben a standard hármas gyógyszeres terápiával Helicobacter pylori felszámolása. Ann Intern Med 2007; 146: 556–563.

Soll AH. 2005. szeptember 1. COX-2 inhibitorok és gasztroduodenális toxicitás: nagyobb klinikai vizsgálatok. Naprakész. 2007. augusztus 21. http://www.utdol.com.

Huang JQ, Sridhar S, Hunt RH. Szerepe Helicobacter pylori és a peptikus fekélyek kockázata nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel hosszú távú kezelést kezdő betegeknél: metaanalízis. Lancet 2002; 359: 14–22.

Chan FK, Chung SC, Suen BY, Lee YT, Leung WK, Leung VK és mtsai. A felső gasztrointesztinális vérzéses betegek visszatérő megelőzése Helicobacter pylori akik alacsony dózisú aszpirint vagy naproxent szednek. N Engl J Med 2001; 344: 967–973.

Yeomans ND, Tulassay Z, Juhasz L, Racz I, Howard JM, van Rensburg CJ és mtsai. Az omeprazol és a ranitidin összehasonlítása a nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel összefüggő fekélyek szempontjából. N Engl J Med 1998; 338: 719–726.

Hawkey CJ, Karrasch JA, Szczepanski L, Walker DG, Barkun A, Swannell AJ és mtsai. Az omeprazol a misoprostollal összehasonlítva a nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel összefüggő fekélyek esetében. N Engl J Med 1998; 338: 727–734.

Bianchi Porro G, Lazzaroni M, Manzionna G, Petrillo M. omeprazol és szukralfát az NSAID által kiváltott gyomor- és nyombélfekély kezelésében. Aliment Pharmacol Ther 1998; 12: 355–360.

Lanas A, Garcia-Rodriguez LA, Arroyo MT, Bujanda L, Gomollon F, Forne M és mtsai. Az antiszekretoros gyógyszerek és a nitrátok hatása a nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, thrombocyta-gátlókkal és antikoagulánsokkal társuló fekélyvérzés kockázatára. Am J Gastroenterol 2007; 102: 507–515.

Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal kezdőlapja. 2003. április 1. MedWatch. 2002-es biztonsági riasztások gyógyszerekről, biológiai anyagokról, orvosi eszközökről és étrend-kiegészítőkről. 2007. augusztus 21. http://www.fda.gov/ medwatch/safety/2002/safety02.htm # vioxx.

McAdam BF, Catella-Lawson F, Mardini IA, Kapoor S, Lawson JA, FitzGerald GA. A prosztaciklin szisztémás bioszintézise ciklooxigenáz (COX) -2 segítségével: a COX-2 szelektív inhibitorának humán farmakológiája. Proc Natl Acad Sci U S A 1999; 96: 272–277.

McGettigan P, Henry D. Kardiovaszkuláris kockázat és a ciklooxigenáz gátlása: a ciklooxigenáz szelektív és nem szelektív inhibitorainak megfigyelési tanulmányainak szisztematikus áttekintése 2. JAMA 2006; 296: 1633–1644.

Zhang J, Ding E, Song Y. A ciklooxigenáz 2-gátlók káros hatásai a vese- és aritmiás eseményekre: randomizált vizsgálatok metaanalízise. JAMA 2006; 296: 1619–1632.

Scott PA, Kingsley GH, Smith CM, Choy EH, Scott DL. Nem szteroid gyulladáscsökkentők és miokardiális infarktusok: megfigyelési vizsgálatokból és randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó bizonyítékok összehasonlító, szisztematikus áttekintése. Ann Rheum Dis 2007; 66: 1296–1304.

Catella-Lawson F, Reilly képviselő, Kapoor SC, Cucchiara AJ, DeMarco S, Tournier B és mtsai. A ciklooxigenáz inhibitorok és az aszpirin antiagregáns hatásai. N Engl J Med 2001; 345: 1809–1817.

Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal kezdőlapja. 2006. szeptember 8. MedWatch. Az ibuprofen és az aszpirin egyidejű alkalmazása. 2007. augusztus 21. http://www.fda.gov/CDER/Drug/InfoSheets/HCP/ibuprofen_aspirinHCP.htm.

Scheiman JM, Fendrick AM. Gyakorlati megközelítések a gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris biztonsági problémák minimalizálására a COX-2 inhibitorokkal és az NSAID-okkal. Arthritis Res Ther 200; 7 (4. kiegészítés): S23 – S29.

Antman EM, Bennett JS, Daughtery A, Furberg C, Roberts H, Taubert KA. Nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása: frissítés a klinikusok számára: az American Heart Association tudományos nyilatkozata. Circulation 2007; 115: 1634–1642.

Fendrick AM. Összefoglalva az NSAID-kezelés kockázatát. Lancet 2007; 369: 9573: 1580–1581.