A sovány tömegveszteség az alacsony fehérjebevitellel jár az étrend által kiváltott fogyás során a postmenopauzás nőknél

Absztrakt

A túlsúly és az elhízás egészségi és életminőségi következményei minden korosztályra kiterjednek az Egyesült Államokban. Vizsgáltuk az étkezési fehérjebevitel és a sovány tömeg veszteség közötti összefüggést a testsúlycsökkenés során a posztmenopauzás nőknél egy 20 hetes randomizált, kontrollált étrend és testmozgás retrospektív elemzésével 50-70 éves nőknél. A súlycsökkenést a kalóriakorlátozás és a testmozgás különbözõ szintjeivel érték el. A csak diétás csoport 2800 kcal/hét-rel csökkentette a kalóriabevitelt, a testedző csoportok pedig 2400 kcal/hét-kal csökkentették a kalóriabevitelt, és ráfordítottak

400 kcal/hét aerob testmozgással. A teljes és az apendikuláris sovány tömeget kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük. Lineáris regressziós analízist alkalmaztunk a sovány tömeg és a függelék sovány tömeg változása és az étkezési fehérje bevitel közötti összefüggés vizsgálatára. Az átlagos testsúlycsökkenés 10,8 ± 4,0 kg volt, a teljes tömeg átlagosan 32% -a fogyott sovány tömegként. A fehérjebevitel átlagosan 0,62 g/testtömeg-kg/nap (tartomány = 0,47-0,8 g/testtömeg-kg/nap). Azok a résztvevők, akik nagyobb mennyiségű étkezési fehérjét fogyasztottak, kevesebb sovány tömeget és apendikuláris sovány tömeget vesztettek r (= 0,3, P = 0,01 és r = 0,41, P táblázat. Az átlagos súlycsökkenés 10,8 ± 4,0 kg (−12,2% ± 4,2%) volt, és A súlycsökkenés tartománya –1,2 és –20,9 kg között volt, a résztvevők 94% -a a kezdeti testtömeg ≥5% -át vesztette. A sovány tömeg relatív vesztesége a teljes vizsgálati populáció esetében 33% volt, és nem voltak szignifikáns különbségek a sovány tömegben intervenciós csoportonként (34%, 32% és 30% csak diétás, diétás és alacsony intenzitású aerob testmozgás, illetve diéta és nagy intenzitású aerob testmozgás esetén). az elvesztett tömeg nőtt, ahogy a teljes elvesztett tömeg mennyisége nőtt (r = 0,69, P a

Összesen (n = 70) DIET b (n = 24) LOEX c (n = 24) HIEX d (n = 22)

átlag ± szórás
Testtömeg-index e
Alapvonal	33,0 ± 3,6	33,2 ± 3,8	33,3 ± 3,2	32,5 ± 4,0
Postintervention	29,0 ± 3,4	29,3 ± 3,5	28,9 ± 3,2	28,7 ± 3,5
Teljes tömeg (kg)
Alapvonal	91,4 ± 11,1	92,9 ± 10,2	90,6 ± 8,8	90,8 ± 14,2
Postintervention	79,9 ± 10,4	81,3 ± 10,1	78,3 ± 8,9	79,5 ± 12,2
Teljes sovány tömeg (kg)
Alapvonal	52,7 ± 5,6	53,9 ± 5,2	52,4 ± 5,1	51,9 ± 6,5
Postintervention	49,0 ± 5,5	49,8 ± 5,4	48,6 ± 5,2	48,6 ± 6,1
Függelékes sovány tömeg (kg)
Alapvonal	23,0 ± 3,1	23,7 ± 3,0	22,6 ± 2,8	22,8 ± 3,6
Postintervention	21,2 ± 2,9	21,7 ± 3,0	20,8 ± 2,7	21,1 ± 3,2
Teljes zsírtömeg (kg)
Alapvonal	38,7 ± 6,7	39,0 ± 6,7	38,2 ± 5,3	38,9 ± 8,3
Postintervention	30,7 ± 6,3	31,4 ± 6,6	29,7 ± 5,8	30,9 ± 6,8
Testzsír (%)
Alapvonal	42,1 ± 3,3	41,8 ± 3,7	42,1 ± 3,1	42,6 ± 3,0
Postintervention	38,2 ± 4,1	38,4 ± 4,5	37,7 ± 4,5	38,6 ± 3,4

A fehérjebevitel hatása a testösszetétel változásaira

Mivel a testösszetétel változásában nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a csoportokban, a fehérjebevitel elemzéséhez a csoportokat egyesítettük. Az ábra a sovány tömeg vesztesége és a függelék sovány tömege közötti összefüggést mutatja be az étkezési fehérje (g/testtömeg-kg/nap) bevitel alapján. Azok a résztvevők, akik nagyobb mennyiségű étkezési fehérjét fogyasztottak, kevesebb sovány tömeget és apendikuláris sovány tömeget vesztettek (r = 0,3, P = 0,01 és r = 0,41, P = 0,001). Jelentős összefüggés volt a fehérje bevitel (g/testtömeg-kg/nap) és az abszolút (kg) zsírtömeg-veszteség között (r = 0,37, P = 0,001).

A sovány tömeg (A) és a függelék sovány tömeg (B) veszteségének kapcsolata az étkezési fehérje (g/testtömeg-kg/nap) bevitelével a posztmenopauzás nőknél. LOEX = hipokalorikus étrend plusz alacsony intenzitású testmozgás. HIEX = hipokalorikus étrend plusz nagy intenzitású testmozgás.

Az étkezési fehérjebevitel a sovány tömeg és az apendikuláris sovány tömeg elvesztésével járt a regresszióanalízis során. Korrigálatlan modellekben azok a résztvevők, akik nagyobb mennyiségű étkezési fehérjét fogyasztottak, kevesebb sovány tömeget és függelék nélküli sovány tömeget vesztettek (β [standard hiba (SE)]: 0,62 [0,24], P = 0,01 és β [SE]: 0,46 [0,12], P 2 szórás az átlag alatt) a sovány tömeg relatív veszteségéhez. Az étrendi fehérjebevitel, a sovány tömeg és az apendikuláris sovány tömeg közötti összefüggés továbbra is szignifikáns maradt (β [SE]: 0,91 [0,28], illetve 0,51 [0,17], P 1,05 és ≤1,20 g/testtömeg-kg/nap között). nagyobb zsírmentes tömegmegtartással, mint az alacsonyabb fehérjetartalmú étrendek (Ogden CL, Carroll MD, Curtin LR, McDowell MA, Tabak CJ, Flegal KM. A túlsúly és az elhízás előfordulása az Egyesült Államokban, 1999-2004. JAMA. 2006; 295: 1549–1555. [PubMed] [Google Tudós]