A testgyakorlási stratégiák hatása a szülés utáni nők fogyására: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

Tárgyak

Absztrakt

Bevezetés

A túlsúly és az elhízás elterjedtsége drasztikus méreteket öltött világszerte, és jelentős hatással van az egészségügyi költségekre. 1 2008-ban becslések szerint világszerte 1,46 milliárd felnőtt testtömeg-indexe (BMI) legalább 25 kg m −2 volt, ebből 205 millió férfi és 297 millió nő elhízott, és a testtömeg-indexe meghaladta a 30 kg/m 2 -et. Világszinten az átlagos női BMI évtizedenként 0,5 kg/m 2 -rel nőtt 1980 és 2008 között

A reproduktív korú nők esetében a túlzott terhességi súlygyarapodás és/vagy a szülés utáni súlymegtartás jelentősen növelheti az elhízás kockázatát. 3 A túlsúly vagy elhízás kockázata még nagyobb, ha az egymást követő terhességekben túlzott terhességi súlygyarapodás és/vagy szülés utáni súlymegtartás következik be. 3 Terhesség alatt az elhízás és a túlzott súlygyarapodás az anya és a magzat káros következményeivel jár. 4, 5 Ezenkívül a BMI csak 3 kg m −2 növekedése a következő terhességek között növeli a pre-eclampsia, a terhességi magas vérnyomás kockázatát, C-szakasz szülés, halandó születés és nagy terhességi korú újszülött leadása akkor is, ha egy nő mindkét terhességnél „normális” BMI-vel rendelkezik. 6.

A szülés utáni egy évvel a nők 14-20% -a megtartja a terhesség alatt elért súlya legalább 5 kg-ot, ami megnöveli az egészségügyi problémák, például a cukorbetegség, a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. 7 A legtöbb nő esetében a terhesség és a szülés utáni időszak általában a fizikai aktivitás csökkenésével jár. 8, 9 Feltételezzük, hogy a rossz étkezési döntésekkel/szokásokkal együtt a fizikai aktivitás hiánya és az ülő viselkedés növekedése fontos szerepet játszik a túlsúly és az elhízás kialakulásában. 1 Bár a reproduktív korú nők nem minden súlygyarapodása köthető a terhességhez, az átlagos 0,5-3,0 kg-os súlygyarapodás a szülés utáni súlymegtartásnak tulajdonítható. 10.

A korábbi áttekintések a születés utáni fogyás több aspektusával foglalkoztak, például a szülés utáni súlymegtartás szerepével az elhízásban, 10 laktációban, 11 dohányzásról való leszokásban és fogyásban 12, végül életmódbeli beavatkozásokkal. 13, 14 Ezek a korábbi elemzések arra utalnak, hogy a testmozgás és a kalóriatartalmú étrend párosulása a szülés utáni időszakban hatékony beavatkozás az anyák fogyásának elősegítésére. 14 A testmozgási beavatkozások sokfélesége miatt azonban meg kell határozni, hogy mely beavatkozási stratégiák és gyakorlási módok a leghatékonyabbak a klinikai ajánlások nyújtása és a klinikai vizsgálatok során felesleges és/vagy hatástalan beavatkozások elkerülése érdekében. 12, 15

Az elmúlt években számos különféle beavatkozási stratégiát fejlesztettek ki, amelyek segítenek a nőknek a terhesség alatt megszerzett túlsúly elvesztésében. Ennek a szisztematikus áttekintésnek az elsődleges célja az életmód-módosító kontrollpróbák eredményességének értékelése, amelyek testmozgási beavatkozásokat alkalmaznak, kiegészítő étrendi beavatkozással vagy anélkül, a szülés utáni nők súlycsökkenésére. Ezenkívül különböző beavatkozási stratégiák vizsgálatát tűztük ki célul, beleértve a beavatkozás hosszát, az étrendi beavatkozás alkalmazását, az alkalmazott tanulmányi célokat és a testmozgás felügyeletét.

Mód

Keresési stratégia

A releváns vizsgálatok azonosítása érdekében a következő adatbázisokban szisztematikus keresést végeztek: PubMed, MEDLINE, Web of Science, EMBASE, CENTRAL/Cochrane és Physiotherapy Evidence Database. A használt MeSH keresési kifejezések a következőket tartalmazták: („testmozgás” vagy „fizikai aktivitás”) és („Szülés utáni időszak” vagy „gyermekágy”). A keresési stratégiát a PubMed adatbázishoz tervezték, és szükség szerint módosították más adatbázisokban történő felhasználáshoz. A keresési kifejezéseket olyan speciális kifejezésekkel kombinálták, mint: „fogyás”, „súlymegtartás”, „BMI”. A keresés csak angol nyelven jelent meg. A 2012. október 31-ig megjelent összes cikket figyelembe vették.

Felvételi és kizárási kritériumok

Tanulmány kiválasztása

A vizsgálat keresését és szűrését két recenzens (SLN és JP) önállóan végezte el. A szűrési folyamat minden lépésében a vizsgálatokat a befogadási és a kizárási kritériumok alapján értékelték. A tanulmányokat először csak a címek és az absztraktok értékelése alapján zárták ki. A vizsgálatokat csak akkor zártuk ki, ha mindkét lektor biztos volt abban, hogy nem felel meg a kritériumoknak. Ezután megszerezték a teljes szövegű cikket, és értékelték az összes fennmaradó tanulmányt. A fennmaradó vizsgálatok és a kapcsolódó, korábban elkészült szisztematikus áttekintések referencia listáit manuálisan keresték meg; minden releváns, korábban nem talált vizsgálatot beszereztek, és bekerültek a szűrési folyamat ezen szakaszába.

A tanulmány minőségének értékelése

Két független recenzens (SLN és JP) a „The Cochrane-féle torzításértékelő eszköz” segítségével értékelte a mellékelt tanulmányok elfogultságának kockázatát. 16 Amikor nem értettek egyet az értékelésben, konzultáltak egy harmadik bírálóval (GNS), és vita útján konszenzust sikerült elérni.

Az elfogultság kockázatát hat szempont szerint értékelték: véletlenszerű szekvencia generálás, allokációs szekvencia elrejtése, a résztvevők vakítása, az eredmények vakítása, hiányos eredményadatok és szelektív eredményjelentés

Adatok szintézise

A meta-elemzéshez az egyes vizsgálatokból kinyert adatok magukban foglalták a résztvevők csoportonkénti számát, az átlagos súlyváltozást kilogrammokban a randomizálástól a gyakorlati beavatkozás befejezéséig a vizsgálat befejezéséig az egyes csoportoknál, valamint a szórást az egyes átlagokhoz. Ha egy vizsgálatban több releváns beavatkozást vagy kontrollcsoportot alkalmaztak, az eredményeket a Cochrane kézikönyv 7.7.3.8. Szakaszában bemutatott képletek és módszerek felhasználásával kombinálták. 17 A metaanalízis során minden egyes vizsgálathoz egyetlen beavatkozási és kontrollcsoportot használtak.

Véletlenszerű hatás modellt és inverz variancia módszert alkalmaztunk a vizsgálati populációban és a tervezésben megfigyelt heterogenitás miatt. Minden elemzéshez generáltunk egy Forrest-görbét, és ezt használtuk a beavatkozási hatás relatív erősségének felmérésére. Az elsődleges elemzéshez tölcsér-diagramot használtak a publikációs elfogultság kockázatának felmérésére. Minden elemzést a Review Manager 5.2-es verziójával hajtottunk végre. 18.

A mellékelt tanulmányok egy része azt is értékelte, hogy a beavatkozás milyen hatással van a súlyhoz kapcsolódó különféle változókra, például az abszolút súlyra, a BMI-re, a derék kerületére az alapvonalon és a végponton, a súlymegtartásra és a testösszetételre (zsír és sovány tömeg). Ezeket az eredményeket nem vették fel a metaanalízisekbe, mivel nem következetesen jelentették őket átlagos változásnak a kiindulási értékhez képest.

Ezt a szisztematikus felülvizsgálatot a PROSPERO - a szisztematikus felülvizsgálatok nemzetközi nyilvántartása (http://www.crd.york.ac.uk/prospero/) nyilvántartásba vette: CRD42012002978. A protokoll és az elemzés betartotta a Preferred Reporting Items for Systematic Review and Meta-Analyses (PRISMA Statement) szabványokat (http://www.prisma-statement.org/). 19.

Eredmények

Keresési előzmények

Az 1. ábra folyamatábrája a keresési előzményeket és a szűrési folyamatot írja le. Az irodalomkutatás 903 egyedi folyóiratcikket azonosított. A tanulmányokat először a címek és az absztraktok értékelése alapján zárták ki, majd a fennmaradó 36 cikk teljes szövegét értékelték, és megállapították, hogy 11 tanulmány teljesítette a meta-elemzésbe beillesztendő összes felvételi és kizárási kritériumot . E 11 vizsgálat összefoglalása az 1. táblázatban található. Összességében a metaanalízisben összesen 769 résztvevő vett részt, 409 nő az intervenciós csoportban és 360 nő a kontroll csoportban. 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30 A meta-elemzésből a tanulmány kizárásának okait az 1. ábra is felvázolja. 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54