Az alvás időtartamának és az elhízásnak az egyesülete az amerikai középiskolások körében

1 Serdülők és Iskolák Egészségügyi Osztálya, Országos Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, 4770 Buford Highway, NE, Mailstop K-33, Atlanta, GA 30341, USA

2 Felnőtt- és közösségi egészségosztály, Nemzeti Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, Atlanta, GA 30341, USA

3 Táplálkozási, fizikai aktivitási és elhízási osztály, Nemzeti Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, Atlanta, GA 30341, USA

Absztrakt

Egyre nagyobb figyelmet fordítanak az alvás időtartamára, mint a gyermekek és serdülők elhízásával járó lehetséges módosítható kockázati tényezőkre. Elemeztük a nemzeti ifjúsági kockázati magatartás felmérés adatait, hogy leírjuk az elhízás (önértékelés BMI ≥95. percentilis) összefüggését az ön által bejelentett alvási időtartammal egy átlagos iskolai éjszaka során, az amerikai középiskolások reprezentatív mintája között. Logisztikai regresszió használata a demográfiai és viselkedési zavarok kezelésére a női hallgatók körében a 7 órás alváshoz képest, mindkettő lerövidült (≤4 óra alvás; korrigált esélyhányados (95% konfidencia intervallum), AOR = 1,50 (1,05–2,15)) és az elhúzódó (≥9 órás alvás; AOR = 1,54 (1,13–2,10)) alvási időtartamok az elhízás fokozott valószínűségével társultak. A férfi hallgatók között nem volt szignifikáns összefüggés az elhízás és az alvás időtartama között. Az alvás időtartamának és az elhízásnak az összefüggéseit megalapozó tényezők jobb megértése szükséges, mielőtt az alvási idő módosítását javasolnánk az elhízási járvány kezelésének eszközeként a serdülők körében.

1. Bemutatkozás

Az elmúlt évszázad során az amerikaiak átlagos alvási ideje körülbelül 20 százalékkal csökkent [1]. Az Országos Alvási Alapítvány által javasolt alvási időtartam-irányelvek szerint elégtelen alvás, 2-ben definiálva. A CDC által készített növekedési táblázatokból származó referenciaadatokat felhasználva elhízottaknak tekintették azokat a hallgatókat, akiknek a BMI-je nem vagy életkor (hónapokban) meghaladja a 95. percentilis vagy azzal egyenlő [18]. A kérdőív arra kérte a diákokat, hogy jelentse be életkorát egész számban, 13 és 17 között, további opciókkal 12 éves vagy annál fiatalabb (12 éves értéket rendelve) és 18 éves vagy idősebb (18 éves értéket rendelve) lehetőségekhez. Fél év (6 hónap) lett hozzáadva az életkorhoz, mivel például azok a hallgatók, akik életkorukat 16 évnek jelentették, átlagosan körülbelül 16 évesek és 6 hónaposak (198 hónaposak) lennének.

2.2.4. Viselkedési zavarók

A végső elemzéseink során ellenőrizhető potenciális zavaró változók azonosítása érdekében megvizsgáltuk a szakirodalmat az egészséggel kapcsolatos magatartásokról, amelyek mind az elhízással, mind az alvás időtartamával összefüggésben lehetnek [19–29]. 8 olyan viselkedést azonosítottunk, amelyeket az YRBS-ben értékeltek, amelyek megzavarhatják az alvás időtartama és az elhízás összefüggését. Ezután logisztikus regressziós modellek segítségével teszteltük, hogy az egyes viselkedések összefüggésben vannak-e az alvás időtartamával és az elhízással a nem, a faj/etnikai hovatartozás és a fokozat alapján. Öt viselkedés szignifikánsan összefüggött mind az alvás időtartamával, mind az elhízással, és a demográfiai változókkal együtt potenciális zavaróként szerepeltek a végső modellekben. Ezek a magatartások magukban foglalták a szomorúságot és a kilátástalanságot (prevalencia, 95% CI: 27,2%, 26,2% –28,2%), a jelenlegi dohányos létet (19,7%, 18,3% –21,2%), nem diétás szódát vagy popot (31,3%, 29,6%) –33,1%), számítógéppel vagy videojátékkal 3 vagy több órán át egy átlagos iskolai napon (24,9%, 23,5% –26,4%), és fizikailag aktív legalább 60 percig naponta (17,8%, 17,0% - 18,6%).

2.3. Hiányzó adatok

A kombinált adatkészlet 30 451 megfigyeléséből összesen 2211 (7,3%) hiányzott a BMI-ről, és 3515-ről (11,5%) hiányzott az alvás időtartamára vonatkozó adat. A demográfiai jellemzők hiányzó adatai 549 (1,8%) faj/etnikum és 78 (0,3%) között mozogtak, a viselkedési zavarok hiányzó adatai pedig 1 366 (4,5%) volt a jelenlegi dohányzás és 502 (1,6%) között, mivel fizikailag aktív. A hiányzó adatokat nem számolták el. Összesen 23 579 hallgató rendelkezett teljes adatokkal az összes változóról. Az összes változóra vonatkozó teljes adatokkal rendelkező hallgatókhoz képest azokhoz, akiknek legalább 1 változóról hiányoztak az adatok (

) hasonló prevalencia-becslésekkel rendelkeztek az elhízás (12,4% versus 12,3%, ill.) és az elégtelen alvás (69,2% és 68,1%) tekintetében. A szex, a jelenlegi dohányzás, a nem szódabikarbóna vagy a popfogyasztás, a videojátékokkal töltött idő és a számítógép más célokra történő felhasználása, mint az iskolai munka, valamint a fizikailag aktív aktivitás becslése nem változott jelentősen e két csoport között. A teljes adatokkal rendelkező diákokhoz képest a hiányzó adatokkal rendelkező hallgatók nagyobb valószínűséggel jelentettek nagyon hosszú vagy rövid alvási időtartamot, inkább spanyol vagy más faji/etnikai hovatartozásúak voltak, inkább alacsonyabb osztályúak voltak, és nagyobb valószínűséggel szomorú vagy reménytelen érzésről számolni (az adatokat nem közöljük).

2.4. Elemzés

Valamennyi elemzést SUDAAN [30] alkalmazásával végeztük a komplex minta tervezésének figyelembe vétele érdekében. Elemzéseinkben a prevalencia becslések kiigazítatlanok. Azok a hallgatók, akik ≤4 órás alvásról számoltak be, 4 órás alvásnak számítottak, és azoknak a hallgatóknak, akik ≥10 órás alvásról számoltak be, 10 órát aludtak. A logisztikai regresszió segítségével lineáris és kvadratikus (U alakú) asszociációkat teszteltünk az elhízás (függő változó) és az alvás időtartama (független változó) között, a nem, a faj/etnikai hovatartozás, a fokozat és a zavaró magatartás ellenőrzése között. Végül kiszámítottuk a nyers és a korrigált esélyhányadokat 95% -os konfidencia intervallummal (CI) az alvás időtartamának minden szintjére, valamint a végső modellbe bevitt minden egyes demográfiai és viselkedési változóra. A társulásokat statisztikailag szignifikánsnak tekintették a

3. Eredmények

3.1. Mintajellemzők

Az összesített 2007-es és 2009-es nemzeti YRBS-adatkészlet összmérete 30 451 volt. A demográfiai csoportok súlyozott prevalenciájának becslése 51,4% férfi, 48,6% nő, 59,4% fehér, 14,7% fekete, 17,8% spanyol, 8,1% egyéb faji és etnikai kisebbség, 28,5% 9. évfolyam, 26,2% 10. évfolyam, 23,5% 11. évfolyam, és a 12 osztályos tanulók 21,8% -a.

3.2. Alvás időtartama

Az alvás időtartamának megoszlása egy átlagos iskolai éjszakán megközelítette a harang alakú görbét a női és férfi diákok között (1. ábra). Az átlagos alvási idő rövidebb volt a női (6,7 óra; 95% CI: 6,7-6,8) között, mint a férfi (6,9 óra; 95% CI: 6,8-6,9) diákok körében (t = 8,78,

). A 10 tanulóból körülbelül 7 (69,0%) számolt be arról, hogy egy átlagos iskolai éjszakán aluli (azaz ≤7 óra) alváshiány volt (1. táblázat). Az elégtelen alvás előfordulása nagyobb volt a női (71,6%), mint a férfi (66,6%) diákok körében (t = 8.05,

). Az elégtelen alvás gyakoribb volt a fehérek körében (69,2%; t = 2,42,

) és fekete (70,5%; t = 3,24,

), mint a spanyol (65,8%) hallgatók. Az elégtelen alvás prevalenciája fokozatosan növekedett (59,1%, 9; 68,2%, 10; 74,1%, 11; 76,8% és 12). Minden páros összehasonlítás évfolyamonként szignifikáns volt (t-a teszt statisztikája 2,70 és 17,78 között mozgott

Az alvás időtartamának megoszlása egy átlagos iskolai éjszakán, nemenként - amerikai középiskolások.

3.3. Elhízottság

A hallgatók körülbelül 12,4% -a volt elhízott (1. táblázat). Az elhízás prevalenciája nagyobb volt a férfiak (15,7%), mint a nők (8,9%) között (t = 9,81,

). Az elhízás gyakoribb volt a feketék körében (16,6%; t = 6,46,

) és a spanyol (15,7%; t = 6,89,

), mint a fehér (10,5%) diákok. Az elhízás prevalenciája nem változott szignifikánsan az évfolyamonként.

3.4. Viselkedési zavarók

Az YRBS-ben értékelt 8 viselkedést teszteltük, amelyek megzavarhatják az alvás időtartama és az elhízás közötti kapcsolatot logisztikus regressziós modellek segítségével, amelyek nem, faj/etnikai hovatartozás és fokozat alapján kontrolláltak (2. táblázat). Ehhez az elemzéshez a viselkedési változókat dichotóm módon kódolták a nemzeti irányelveknek, az egészségügyi célkitűzéseknek és a felügyeleti kategóriáknak megfelelő vágási pontok alkalmazásával [14, 31, 32]. Az elégtelen (≤7 óra) vagy a hosszú (≥9 óra) alvás időtartamával és az elhízással szignifikánsan összefüggő magatartást zavaróként azonosítottuk, és a demográfiai változókkal együtt a végső modellekbe bevontuk. Ez az 5 viselkedés magában foglalta a szomorúságot és a kilátástalanságot, a jelenlegi dohányos létét, a nem szódabikarbónát vagy a popot, a számítógépet vagy a videojátékokat 3 vagy több órán keresztül egy átlagos iskolai napon, és fizikailag legalább napi 60 percig. A szomorú és reménytelen érzés abban különbözött a többi zavarótól, hogy nagyobb valószínűséggel fordul elő mind rövid (AOR = 1,79), mind hosszú (AOR = 1,26) alvásidőnél.

3.5. Az alvás időtartama és az elhízás összefüggése

A nem, a faj/etnikai hovatartozás, a fokozat és a zavaró magatartás alapján kontrollált logisztikai regressziós modellek segítségével jelentős másodfokú (U alakú) összefüggést észleltünk (

) az alvás időtartama és az elhízás között, de lineáris összefüggésre nincs bizonyíték (

) (3. táblázat). Az elhízás ki nem igazított prevalenciája körülbelül 12% volt azokban a diákokban, akik 6–9 óra közötti alvásról számoltak be egy átlagos iskolai éjszakán, és kissé növekedtek azoknál, akik rövidebb ideig (16,5% ≤4 óránál) vagy hosszabb ideig (15,1% ≥10 óránként) számoltak be. alvás időtartama.

Ezután azt teszteltük, hogy az alvás időtartama és az elhízás közötti kapcsolat nem, faj/etnikai hovatartozás vagy évfolyam szerint változik-e. Jelentős interakciót észleltek a kvadratikus (U alakú) asszociációban nemek szerint (Wald F = 9,84,

), de nem faj/etnikum (Wald F = 0,51,

) vagy fokozat (Wald F = 1,40,

). A nemek szerinti jelentős kölcsönhatás miatt külön elemzéseket végeztünk nők és férfiak esetében (3. táblázat). Nem találtunk bizonyítékot a nem, faj/etnikai hovatartozás vagy évfolyam szerinti lineáris összefüggés esetén tapasztalható jelentős kölcsönhatásokra.

A női hallgatók közül a demográfiai jellemzők és a zavaró magatartás ellenőrzése során jelentős másodfokú (U alakú) asszociációt észleltünk (

) az alvás időtartama és az elhízás között, de lineáris összefüggésre nincs bizonyíték (

). Az elhízás prevalenciája a legkevesebb (kb. 8%) volt azoknál a női hallgatóknál, akik 6 és 8 óra közötti alvást jelentettek egy átlagos iskolai éjszakán, és azoknál nőttek, akik rövidebb ideig (14,6% ≤4 órakor) vagy hosszabb ideig (14,1% ≥10 óra) alvási időtartam (3. táblázat). A férfi hallgatók körében, a demográfiai jellemzők és a zavaró magatartás ellenőrzése mellett nem észleltünk szignifikáns lineáris vagy másodfokú összefüggést az alvás időtartama és az elhízás között (3. táblázat).

Végül, a nők körében az alvás időtartama és az elhízás közötti jelentős másodfokú összefüggés miatt összehasonlítottuk a női hallgatók körében a nyers esélyhányadokat (OR) és a korrigált esélyek arányát (AOR) az elhízás szempontjából az alvás időtartama szerint (4. táblázat). Referencia csoportként az elhízás legalacsonyabb prevalenciájú alvási időtartamot (7 óra) választottuk. Azokhoz a nőkhöz képest, akik egy átlagos iskolai éjszakán 7 órát aludtak, azokhoz, akik kevesebbet aludtak (OR = 2,10, ≤4 óra; OR = 1,41, 5 óra), és azokhoz, akik több órát aludtak (OR = 1,69, 9 óra; OR = 2,00, ≥10 óra) nagyobb valószínűséggel voltak elhízottak. A demográfiai jellemzők és a zavaró magatartás kontrollja gyengítette, de nem szüntette meg az elhízáshoz igazított korrekciós esélyek statisztikai szignifikanciáját rövidebb és hosszabb alvási időtartamok esetén. Az átlagos iskolai éjszakán 7 órát aludó diáklányokhoz képest azok, akik ≤4 órát (AOR = 1,50) és 9 órát (AOR = 1,55) aludtak, nagyobb valószínűséggel voltak elhízottak. A ≥10 órán át tartó AOR (AOR = 1,50) nagyságrendileg hasonló volt a 9 órás alvás esélyarányához, és valószínűleg alacsonyabb volt a statisztikai szignifikancia miatt, mivel kevés olyan nő volt, aki ≥10 órát aludt (

). A 9 órás és a ≥10 órás alvásidő-kategóriák összevonásával azt találtuk, hogy a ≥9 órát aludó nők nagyobb valószínűséggel voltak elhízottak (AOR = 1,54; 95% CI: 1,13–2,10), mint azok a nők, akik 7 órát aludtak. Mivel nem volt statisztikai bizonyíték az alvás időtartama és az elhízás közötti szignifikáns lineáris vagy kvadratikus összefüggésre (a potenciális zavarók ellenőrzése után) a férfi hallgatók körében, nem hasonlítottuk össze az elhízás nyers és korrigált esélyarányát a különböző alvási időtartamokban a férfi hallgatók között.

4. Megbeszélés

Az életkorfüggő hatások, például a felnőttek alacsonyabb alvásigénye a kisgyermekekhez képest, figyelembe vehetik az alvás időtartama és az elhízás közötti asszociációs mintázatokat (pl. U-alakú a felnőtteknél szemben a negatív lineárisral) [5]. Például, ha a „hosszú alvás időtartama” meghaladja a fiziológiai szükségleteket, akkor az elhízás kockázatára káros hatással van, ezt bizonyítani lehet a felnőttek körében, akik napi 10 vagy 12 órát alszanak. A jóval hosszabb fiziológiai alvásigényű kisgyermekeknél előfordulhat, hogy a „hosszú alvás időtartama” csak 18 órás alvásig mutat hátrányos hatást, amelyet csak nagyon kevés gyermek képes elérni [5]. Az alvás időtartama és az elhízás közötti nemi vonatkozású különbségek magyarázata magában foglalhatja a nemi vonatkozású különbségeket a pubertás fiziológiájában, különösen a testösszetétel tekintetében, például a nőstényeknél jellemzően növekvő zsírosodás és a férfiaknál jellemzően csökkenő zsírosság a pubertás idején [33]. Megfigyelték az alvásfiziológiában tapasztalható nemi különbségeket, az elhízás pszichoszociális összefüggéseit, valamint a depresszió és a BMI közötti kapcsolatot közvetítő fiziológiai utakat is [20, 33].

Vizsgálatunknak számos erőssége van. Az adatok a 9–12. Osztályba tartozó tanulók országos reprezentatív mintáiból származnak, amely populáció olyan idősebb serdülőket tartalmaz, akiknél az alvás időtartamára és az elhízásra országosan reprezentatív adatok viszonylag korlátozottak. Elemzéseink során képesek voltunk kontrollálni a különféle egészségügyi magatartásokat, amelyekről kiderült, hogy mind az alvás időtartamához, mind az elhízáshoz kapcsolódnak, és amelyek ezért megzavarhatják kapcsolatukat. Végül két nagy nemzeti adatkészlet kombinálásával megnövekedett statisztikai teljesítményt kaptunk, ami fokozta az alvás időtartama és az elhízás közötti összefüggés jellemzésének képességét a hosszú és a rövid alvás időtartama szélsőségeiben és a demográfiai alcsoportok között.

5. Következtetés

Érdeklődési hely

A szerzőknek nem jelentenek összeférhetetlenséget.

Jogi nyilatkozat

A tanulmány megállapításai és következtetései a szerzőké, és nem feltétlenül jelentik a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok hivatalos álláspontját.