Az atópiás dermatitis klinikai jelentősége hipoalbuminémiával koreai gyermekeknél

Chanho Lee 1, Songhan Lee 1, Sung Won Kim 1, Myongsoon Sung 2, *

1 Gyermekgyógyászati Osztály, Busan St. Mary's Hospital, Busan, Korea

2 Gyermekgyógyászati Osztály, CHA Gumi Orvosi Központ, CHA Egyetemi Orvostudományi Kar, Gumi, Korea

Hogyan lehet idézni: Lee C, Lee S, Won Kim S, Sung M. Az atópiás dermatitis klinikai jelentősége hipoalbuminémiával koreai gyermekeknél, Irán J Pediatr. 2017; 27. (2): e7702. doi: 10.5812/ijp.7702.

Absztrakt

Háttér: A hipoalbuminémia életveszélyes szövődmény lehet a súlyos atópiás dermatitisben (AD).

Célok: Ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy értékelje az atópiás dermatitisz (SCORAD) ≥ 40 pontszámú AD gyermekek klinikai jellemzőinek és laboratóriumi vizsgálata közötti összefüggéseket a hipoalbuminémia jelenlétének megfelelően.

Mód: 3 és 24 hónapos korú AD-vel rendelkező, SCORAD-pontszám ≥ 40 (n = 82) gyermekeket, akiket 2007 júniusától 2016 márciusáig vettük fel egységünkbe, a hipoalbuminémiás (n = 27) és a nem hipoalbuminémiás (n = 55). A felvétel első napján a véralbumin szintje ≤ 3,5 g/d a hipoalbuminémia volt. A két csoport klinikai és laboratóriumi tesztjeinek eredményeit értékeltük és összehasonlítottuk.

Eredmények: Jelentős különbségeket figyeltek meg a különböző nemek, az AD kialakulásának kora és az AD időtartama között a csoportok között. A nem hypoalbuminemia csoporttal összehasonlítva a hypoalbuminemia csoportban szignifikánsan több betegnek voltak pozitív eredményei a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), valamint allergén szenzibilizáció (P.

Következtetések: A hipoalbuminémia az AD gyermekeknél, akiknek SCORAD pontszáma ≥ 40, fokozott szövődményekkel jár.

1.Háttér

Az atópiás dermatitis (AD), amelyet gén-környezeti kölcsönös hatás áll fenn, a csecsemők és gyermekek leggyakoribb dermatózis-típusa, és genetikai gátdefektusokkal és allergiás gyulladással rendelkezik (1, 2). Az AD-ben szenvedő betegek száma számos fejlett és fejlődő országban folyamatosan növekszik (3, 4). A gyermekkori asztma és allergiák nemzetközi tanulmánya (ISAAC) szerint az AD prevalenciája világszerte 10-20%, felnőtteknél 1% és 3% között van (2). A 6-7 éves gyermekeknél a viszketéses ekcéma életprevalenciája 17,1% -ról 27,0% -ra nőtt, míg 12 hónapon belül ez a prevalencia 13,4% -ról 20,6% -ra nőtt (5, 6). Az AD növekvő prevalenciája miatt a visszatérő bakteriális és vírusos bőrfertőzések szövődményei is növekszenek (7). Az atópiás dermatitisz szövődményei általában nem életveszélyes állapotok, mégis néhány kapcsolódó állapot, például a hipoalbuminémia, veszélyes lehet a betegek számára (8, 9).

A hipoalbuminémiát az AD-ben szenvedő betegek epidermális permeabilitási akadályai okozzák, és előfordulhatnak gyógynövényes gyógyszerek szedésekor vagy az AD-kezelésre szánt tejkészítmények korlátozásában gyermekeknél (10). A hipoalbuminémiát általában hypoproteinemia és thrombocytosis kíséri. Ennek eredményeként a hipoalbuminémia életveszélyes állapot lehet a hipovolémiás sokk, a hypoproteinemia és a thrombocytosis okozta vaszkuláris infarktus miatt (11-13).

Mivel azonban a hipoalbuminémia prevalenciája alacsony, csak néhány tanulmány készült hipoalbuminémiáról AD-ben szenvedő gyermekeknél.

2. Célok

Ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy korrelációkat értékeljen az atópiás dermatitisz (SCORAD) ≥ 40 pontszámú AD gyermekek klinikai jellemzőinek és laboratóriumi vizsgálati eredményei között, a hipoalbuminémia jelenlétének megfelelően.

3. Módszerek

3.1. Résztvevők

A vizsgált populáció 3 és 24 hónapos korú betegekből állt, akik viszketés, száraz bőr, sírás és ödéma miatt a dél-koreai Busanban található Mary's Kórház gyermek-allergiás és légzőközpontjába utaltak. Ezeket a betegeket allergiás szakemberek diagnosztizálták súlyos AD-vel 2007 júniusa és 2016 márciusa között. A tanulmányt a dél-koreai busani Szent Mária Kórház intézményi felülvizsgálati testülete jóváhagyta.

Az AD diagnózisát a Hanifin és Rajka (14) által javasolt diagnosztikai kritériumoknak megfelelően végezték el, és a SCORAD pontszámot allergiás szakemberek számították ki. Mérsékelt vagy súlyos AD esetén a SCORAD pontszám ≥ 40 (15) volt. A bejutás első napján a véralbumin szintje ≤ 3,5 g/dl (16) hipoalbuminémia volt. Krónikus vagy vesebetegségben (bronchopulmonalis dysplasia, pangásos szívbetegség, nephroticus szindróma stb.) Szenvedő betegeket kizártunk a vizsgálatból. A közepesen súlyos és súlyos AD-ben szenvedő gyermekeket (n = 82) két csoportba sorolták: hipoalbuminémia (n = 27) és nem hipoalbuminémia (n = 55).

3.2. Laboratóriumi tesztek

Az eozinofil kationos fehérje (ECP), az összes immunglobulin E (IgE) és a specifikus IgE (sIgE), valamint a perifériás vér eozinofil számát a felvétel első napján vizsgáltuk. Az ECP, az összes IgE és az sIgE szintjét az allergénekre az Immuno CAP 250 (Thermo Fisher, Uppsala, Svédország) alkalmazásával mértük. A házi poratkák (Dermatophagoides pteronyssinus és Dermatophagoides farinae) és az élelmiszerek (tojás, tej, szójabab és földimogyoró) érzékenységének meghatározásához> 0,7 kUA/L sIgE-szintet alkalmaztak. A perifériás vér eozinofilszámát automatizált hematológiai analizátorral (Coulter Counter STKS; Beckman Coulter, Fullerton, CA, USA) mértük, etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) csövekbe gyűjtött vérmintákkal.

3.3. Bőrkultúra

Az AD kezelés előtt bőrtampont teszteltek gyulladt, gennyes vagy szivárgó területekről. Betegenként egy tampont gyűjtöttek és laboratóriumba szállítottak. A tamponokat közvetlenül a véragar lemezekre oltottuk, és 24 órán át 35 ° C-on inkubáltuk, mielőtt megvizsgáltuk őket. Ha voltak specifikus sárga telepek, a kataláz és koaguláz tesztjét VITEC 2 (Biomerius Inc., Durham, NC, USA) alkalmazásával végeztük a Staphylococcus aureus. A VITEC 2 alkalmazása után a klinikai laboratóriumi szabványok nemzeti bizottsága szerint meghatározták a minimális gátló koncentrációt (MIC) is. Ha az oxacillin MIC értéke ≥ 4 μg/ml volt, S. aureus telepeket meticillin-rezisztensnek minősítették S. aureus (MRSA).

3.4. Statisztikai analízis

Az összes statisztikai elemzést az IBM SPSS 21.0 változatának (IBM Co., Armonk, NY, USA) alkalmazásával végeztük. A kísérleti eredményeket számtani átlag ± szórásként adjuk meg. A folytonos változók egyirányú varianciaanalízisét alkalmazták a csoportok közötti eltérések értékelésére. Többváltozós logisztikus regressziós elemzést alkalmaztunk a hipoalbuminémia kockázati tényezőinek azonosítására, és kiszámítottuk az esélyhányadost (OR) és a 95% -os megbízhatósági intervallumot (CI). P értékei

4. Eredmények

Mindkét csoport klinikai jellemzőit az 1. táblázat mutatja be. Jelentős különbségeket figyeltünk meg a csoportok nemében, átlagos életkorában, életkorában az AD kialakulásakor és az AD időtartamában. A hipoalbuminémia csoport rendkívül hím domináns volt, míg a nem hipoalbuminémia csoportban a férfiak és a nők aránya megközelítőleg azonos volt. Nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget a beadási módban, az átlagos testtömegben, az átlagos testtömeg-percentilisben, a szülői allergiás kórelőzményben vagy a SCORAD-pontszámban (P> 0,05).

1. táblázat: A vizsgálati csoportok klinikai jellemzői a

Paraméterek Hypoalbuminemia, (n = 27) Nem hypoalbuminemia, (n = 55) P érték

Nem, nem (%)	0,002
Férfi	24. (88.9)	30 (54,5)
Női	3. (11.1)	25. (45.5)
Kor, mo	7,22 ± 2,90	10,78 ± 6,15	a Az értékek átlag ± szórásként vannak feltüntetve.

Paraméterek Hypoalbuminemia, (n = 27) Nem hypoalbuminemia, (n = 55) P érték

Fehérvérsejtszám,/ml	23 617,81 ± 6442,56	11,131,27 ± 4,103,35	0,033
Trombocita, 10 3 / µL	677,15 ± 206,24	395,38 ± 119,49	0,037
C-reaktív fehérje, mg/dl	2,62 ± 6,02	2,80 ± 5,72	0,971
Összes fehérje, g/dL	4,55 ± 0,59	6,36 ± 0,45	0,246
Albumin, g/dL	2,88 ± 0,45	4,32 ± 0,23	a Az értékek átlag ± szórásként vannak feltüntetve.

Mindkét csoport allergiás laboratóriumi vizsgálati eredményeit a 3. táblázat mutatja. A hypoalbuminemia csoportban szignifikánsan magasabb volt az allergénekre vonatkozó pozitív vizsgálati eredmények aránya. A hypoalbuminemia csoportban szintén szignifikánsan magasabb volt a több allergén szenzibilizációjú gyermekek aránya. A hipoalbuminémia csoportban lényegesen nagyobb arányban fordultak elő tej, tojás, földimogyoró, szójabab vagy házi poratka allergén szenzibilizáló gyermekek. Ezenkívül a tej, tojás, földimogyoró, szójabab és házi atka specifikus IgE-szintje szignifikánsan magasabb volt a hypoalbuminemia csoportban.

3. táblázat: Az allergiás laboratóriumi vizsgálati eredmények összehasonlítása a hipoalbuminémia és a nem hipoalbuminémia csoportok között a

Paraméterek Hypoalbuminemia, (n = 27) Nem hypoalbuminemia, (n = 55) P érték

Az allergénre pozitív számok, sz. (%)

26. (96.3)

28. (50.9)

a Az értékek átlag ± szórásként vannak feltüntetve.

VáltozóOR (95% CI) P érték (95% CI) a P érték

Férfi nem

6,667 (2,446 - 18,169)

a Nemhez és életkorhoz igazítva.

5. Megbeszélés

A hipoalbuminémia jelenléte szerint az itt bemutatott adatok egyértelmű különbséget mutatnak a közepesen súlyos és súlyos AD-ben szenvedő gyermekek klinikai és laboratóriumi vizsgálati eredményei között. A hipoalbuminémiában szenvedő gyermekek csaknem 90% -a férfi és fiatalabb volt az AD kialakulásakor, és rövidebb volt az AD időtartama, mint a hypoalbuminemia nélküli gyermekekkel. A hipoalbuminémia csoportban az AD hosszabb időtartamára lehet számítani az allergén szenzibilizáció szövődményei és a megnövekedett MRAS miatt. A hipoalbuminémiára utaló eredményeink azonban főleg AD-ben szenvedő, nemrégiben diagnosztizált férfi csecsemőknél fordultak elő a korábbi vizsgálatokkal (9-13).

A korábbi vizsgálatokban hipoalbuminémiában szenvedő gyermekek szinte mindegyikének rendkívül alacsony volt a testsúlya. Azonban a hipoalbuminémiában szenvedő gyermekek ebben a vizsgálatban majdnem átlagos testsúly-százalékkal rendelkeztek, és 27 gyermekből 5 súlyozott a harmadik percentilisen belül (9-13). Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy normális testtömegű gyermekeknél hipoalbuminémia is lehet AD szövődményként.

Hipoalbuminémia előfordulhat hypoproteinemia esetén (9, 11, 13). A trombocitózist nemrégiben a súlyos gyermekkori AD hipoproteinémiával (17–19) szövődményeként írták le. A hipoproteinémiával társuló hipovolémia szintén szerepet játszhat a vérlemezkeszám megnövekedésében és növelheti a trombózis kockázatát. Más vizsgálatokban egy súlyos AD-ben és hipoalbuminémiában szenvedő csecsemőnél leukocitózis volt, és a hipoproteinémiás betegek 60% -ánál thrombocytosis és leukocytosis is volt (11, 17). A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a hipoalbuminémiában szenvedő gyermekek csaknem 90% -ának volt thrombocytosis és leukocytosis.

Egy korábbi vizsgálatban a hipoalbuminémiában vagy hipoproteinémiában szenvedő AD gyermekeknek magas volt a szérum összes IgE és eozinofil száma, valamint specifikus IgE antitestek voltak az ételekkel szemben (11). A jelen vizsgálatban a hipoalbuminémiában szenvedő gyermekek szérum összes IgE- és ECP-szintje magasabb volt, és az eozinofil számok magasabbak voltak, mint a hipoalbuminémia nélküli betegeknél. Több lehetséges mechanizmusnak kell lennie arra, hogy a hipoalbuminémiában szenvedő, közepesen súlyos vagy súlyos AD-ben szenvedő gyermekeknél megemelkedjen az IgE vagy az ECP vagy az eozinofil szám. A vizsgálat retrospektív jellege miatt azonban nem tudtuk tisztázni a hatásmechanizmusokat. Ezért további vizsgálatokra van szükség ezen mechanizmusok értékeléséhez.

A hipoalbuminémiában szenvedő gyermekek ebben a vizsgálatban nagyon erős érzékenységet mutattak a tej és a tojás iránt. Az ételallergia vagy az étrend korlátozása fontos tényező a hypoalbuminemia, az ételallergia és az étrend közötti összefüggés értékelésében súlyos AD-ben szenvedő gyermekeknél. Vizsgálati tervünk azonban nem tudott információt szolgáltatni az ételallergia jelenlétéről vagy az étrend korlátozásáról.

Ami a bőrkultúra eredményeit illeti, a hipoalbuminémiában szenvedő vagy hipoalbuminémia nélküli AD-ben szenvedő gyermekeknél magas volt a bőrfertőzések száma ebben a vizsgálatban. Az AD-ben szenvedő gyermekek aránya magas S. aureus fertőzés az AD-vel nem rendelkezőkhöz képest (20, 21). A tanulmány két csoportjának nem volt szignifikáns különbsége a pozitív bőreredményekben. A hypoalbuminémiában szenvedő gyermekeknél gyakoribb MRSA-fertőzés azonban szorosan összefüggött a hypoalbuminemia jelenlétével. Ezért feltételeztük, hogy az MRSA fertőzés befolyásolja a bőr gátját, és ennek eredményeként megjelenik a hipoalbuminémia. További vizsgálatokra van szükség az AD és a hipoalbuminémia, valamint az MRSA fertőzés kapcsolatának értékeléséhez.

A jelenlegi tanulmánynak volt néhány korlátja. Először is, csak 27 olyan alany volt, akinek SCORAD pontszáma ≥ 40 volt, és hipoalbuminémia volt, 3 és 24 hónapos kor között, ami nem nagy szám. A hipoalbuminémia nem gyakori szövődménye az AD-nek, és csak azokat a gyermekeket vontuk be, akik 9 év alatt látogatták meg az allergiás központot. Ezért nem tudtunk több alanyot megszerezni, bár 27 alany nem túl kicsi ahhoz, hogy elérje az objektivitást. Másodszor, retrospektív jellege miatt nem tudtunk elegendő információt beszerezni az ételallergia vagy az étrend korlátozásának jelenlétéről.

Ez a tanulmány azonban meghatározta azon gyermekek jellemzőit, akiknek SCORAD pontszáma ≥ 40 volt, és akiknek hipoalbuminémia volt, beleértve a klinikai jellemzőket és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Más szavakkal, a férfi nem, a pozitív MRSA és az allergén befolyásolja a hipoalbuminémiát a koreai AD gyermekeknél. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a SCORAD ≥ 40-es pontszámú és hypoalbuminémiás gyermekeknél az AD fokozott szövődményekkel jár.

Hivatkozások

Lee SI, Kim J, Han Y, Ahn K. Javaslat: Atópiás dermatitisszervező (ADO) irányelv a gyermekek számára. Asia Pac allergia. 2011; 1(2): 53-63 [DOI] [PubMed]

Schneider L, Tilles S, Lio P, Boguniewicz M, Beck L, LeBovidge J és mtsai. Atópiás dermatitis: gyakorlati paraméterek frissítése 2012. J Allergy Clin Immunol. 2013; 131(2): 295 -9 e1-27 [DOI] [PubMed]

Eder W, Ege MJ, von Mutius E. Az asztma járvány. N Engl J Med. 2006; 355(21): 2226-35 [DOI] [PubMed]

Európai Allergia és Klinikai Immunológiai Akadémia. Globális allergia atlasz 2014.

Oh JW, Pyun BY, Choung JT, Ahn KM, Kim CH, Song SW és mtsai. Az atópiás dermatitis és ételallergia epidemiológiai változása Koreában az iskoláskorú gyermekek körében 1995 és 2000 között. J Korean Med Sci. 2004; 19.(5): 716 -23 [DOI] [PubMed]

Park YM, Lee SY, Kim WK, Han MY, Kim J, Chae Y és mtsai. Az atópiás dermatitis kockázati tényezői koreai iskolás gyermekeknél: A gyermekkori asztma és allergia 2010-es nemzetközi tanulmánya. Ázsiai Pac J Allergia Immunol. 2016; 34(1): 65 -72 [DOI] [PubMed]

Boguniewicz M, Leung DY. Az atópiás dermatitis és a fertőző szövődmények kezelésének következményei. J Allergy Clin Immunol. 2010; 125(1): 4-13 [DOI] [PubMed]

Katoh N, Hosoi H, Sugimoto T, Kishimoto S. A súlyos szövődmények miatt kórházba került atópiás dermatitiszben szenvedő infantilis betegek jellemzői és prognózisai. J Dermatol. 2006; 33(12): 827-32 [DOI] [PubMed]

Yasutomi M, Okazaki S, Kawakita A, Hayashi H, Murai H, Mayumi M és mtsai. [Atópiás dermatitis esete kínai gyógynövényes gyógyszerekkel és nem szteroid kenőcsökkel kezelt csecsemőknél, amelyek súlycsökkenést, elektrolit zavarokat és hipoproteinémiát váltottak ki]. Arerugi. 2013; 62(7): 827-32 [PubMed]

Lee HJ, Lee SH. Epidermális permeabilitási akadályok és gátjavító terápia atópiás dermatitisben. Allergia Asztma Immunol Res. 2014; 6.(4): 276 -87 [DOI] [PubMed]

Goodyear HM, Harper JI. Atópiás ekcéma, hyponatraemia és hypoalbuminaemia. Arch Dis Child. 1990; 65(2): 231 -2 [PubMed]

Capulong MC, Kimura K, Sakaguchi N, Kawahara H, Matsubara K, Iikura Y. Hypoalbuminemia, oliguria és perifériás cianózis súlyos atópiás dermatitisben szenvedő csecsemőben. Pediatr Allergy Immunol. 1996; 7(2): 100 -2 [DOI] [PubMed]

Keller MD, Shuker M, Heimall J, Cianferoni A. Súlyos alultápláltság, amely a rizstejnek az atópiás dermatitisz élelmiszer-eliminációs étrendjében történő alkalmazásából ered. Isr Med Assoc J. 2012; 14(1): 40 -2 [PubMed]

Hanifin JM, Rajka G. Az atópiás dermatitis diagnosztikai jellemzői. Acta Derm Venereol Suppl (Stockh). 1980; 92

Oranje AP, Glazenburg EJ, Wolkerstorfer A, de Waard-van der Spek FB. Az atópiás dermatitis pontozásának értelmezésével kapcsolatos gyakorlati kérdések: a SCORAD index, az objektív SCORAD és a három tételes súlyossági pontszám. Br J Dermatol. 2007; 157(4): 645 -8 [DOI] [PubMed]

Gyermek CG, Turcotte JG. Műtét és portális hipertónia.: 90

Nomura I, Katsunuma T, Tomikawa M, Shibata A, Kawahara H, Ohya Y és mtsai. Hypoproteinemia súlyos gyermekkori atópiás dermatitisben: súlyos szövődmény. Pediatr Allergy Immunol. 2002; 13.(4): 287 -94 [DOI] [PubMed]

Abrahamov A, Schifmann R, Goldstein R, Tal Y, Freier S. Növekedési kudarc a fehérje elvesztése miatt dermatitisben. Eur J Pediatr. 1986; 145(3): 223 -6 [DOI] [PubMed]

Novembre E, Leo G, Cianferoni A, Bernardini R, Pucci N, Vierucci A. Súlyos hipoproteinémia AD csecsemőben. Allergia. 2003; 58(1): 88 -9 [DOI] [PubMed]

Ong PY. Ismétlődő MRSA bőrfertőzések atópiás dermatitisben. J Allergy Clin Immunol Pract. 2014; 2(4): 396 -9 [DOI] [PubMed]

Jagadeesan S, Kurien G, Divakaran MV, Sadanandan SM, Sobhanakumari K, Sarin A. Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus kolonizáció és betegség súlyossága atópiás dermatitisben: keresztmetszeti vizsgálat Dél-Indiából. Indiai J Dermatol Venereol Leprol. 2014; 80(3): 229 -34 [DOI] [PubMed]