Atópiás dermatitis serdülőknél és felnőtteknél - más allergiás betegségekkel és paraméterekkel való összefüggés értékelése

Cikkek

Teljes cikk
Ábrák és adatok
Hivatkozások
Idézetek
Metrikák
Újranyomtatások és engedélyek
PDF

ABSZTRAKT

Hiányoznak az atópiás dermatitis (AD) lefolyására összpontosító jelentések, tekintettel annak kialakulására, valamint más allergiás betegségekkel és paraméterekkel való összefüggésére. Ez a tanulmány a különböző paraméterek értékelésének eredményeit mutatja be 14 évesnél idősebb AD-ben szenvedő betegeknél. Ez a tanulmány értékeli az élelmiszerallergia, az élelmiszer-intolerancia, az inhalációs allergia, az asztma bronchiale előfordulását, az allergiás náthát, a perifériás vér eozinofíliáját, az atópiát a családban, az AD kialakulását és az AD súlyosságát a SCORAD index szerint.

Bevezetés

Az ételallergének közismerten hozzájárulnak az AD betegségaktivitásához, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél (Dai, 2007). Az ételallergia mellett az élelmiszer-intolerancia hozzájárulhat az AD súlyosbodásához. Az ételallergia kifejezés az immunrendszer által közvetített klinikai tünetek, a nem allergiás élelmiszer-túlérzékenység leírására szolgál, amelyek nem. Az élelmiszer-túlérzékenység kifejezés mindkét reakciómintának az ernyőfogalmát jelenti. A klinikai szempontból az individualizált allergének azonosítása ideális stratégia az AD jobb szabályozásában és az atópiás menet elkerülésében (Dai, 2007). Az ételallergia nagyobb előfordulását atópiás rendellenességekkel küzdő gyermekeknél regisztrálják; a közepesen súlyos vagy súlyos AD-ben szenvedő gyermekek körülbelül 35% -ának van IgE-közvetített ételallergiája, és az asztmás gyermekek körülbelül 6–8% -ának étkezési zihálása van, de 80% -uk kinövi ételallergiáját (Novembre, De Martino és Vierucci, 1988 ). Felnőtt, AD-s betegeknél az AD és az ételallergia együttes előfordulását vizsgáló vizsgálatok még mindig kevések, és pontos adatok nem állnak rendelkezésre (Heratizadeh, Wichmann és Werfel, 2011; Werfel & Breuer, 2004; Worm et al., 2006).

Az eozinofil számok, valamint az eozinofil granulátum fehérje szintje a perifériás vérben a legtöbb AD-betegben megemelkedik, és úgy tűnik, hogy korrelál a betegség aktivitásával (Liu, Goodarzi és Chen, 2011). Ezek a megfigyelések rámutatnak az eozinofilek potenciálisan fontos szerepére az AD patogenezisében (Liu et al., 2011).

Mivel néhány betegnél az aktív AD ellenére normális a vér eozinofil száma, és mivel a megnövekedett eozinofil szám további allergiás rendellenességek következménye lehet, az eozinofil szám meghatározása a vérben nem megbízható eszköz az AD diagnózisának megállapításához (Liu et al., 2011 ).

Az AD súlyosságát általában a SCORAD index alapján értékelik a topográfiai elemek (érintett bőrfelület), intenzitás kritériumok és szubjektív paraméterek értékelésével. A SCORAD indexet az Európai Atópiás Dermatitisz Munkacsoporttal (ETFAD) konszenzussal dolgozták ki 1993-ban. A SCORAD rövidítést Arnold Oranje javasolta, és a SCORing AD (Európai atópiás dermatitisz munkacsoport, 2004) rövidítése. Ennek az eszköznek az alkalmazásával a különböző vizsgálatok jobban összehasonlíthatók a rutin gyakorlatban, valamint a megfigyelési vagy kettős-vak, randomizált klinikai vizsgálatokban (European Atask Dermatitis Task Force, 2004).

Tanulmányunk célja

Az AD súlyosságának (SCORAD index) és az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók (ételallergia, étel-intolerancia), az élelmiszer-szenzibilizáció és az inhalációs allergia előfordulása közötti kapcsolat értékelése.

Annak értékelése, hogy az ételallergia és az élelmiszer-szenzibilizáció előfordulása AD-betegeknél összefügg-e más paraméterekkel, például asztma bronchiale, allergiás nátha, az AD tartós ekcémás elváltozásai, az atópiák családtörténete, a pollenallergia előfordulása és az AD kialakulása.

Annak értékelése, hogy az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók (élelmiszer-intolerancia, ételallergia) összefüggenek-e az asztma bronchiale, allergiás nátha, tartós ekcémás elváltozások, az atópiák családtörténetében és az AD kialakulásában.

Az összes IgE szintje (200 NE/ml alatt/felett) és bizonyos paraméterek előfordulása közötti összefüggés értékelése AD-ben szenvedő betegeknél, például ételallergia, ételszenzibilizáció, pollenallergia, asthma bronchiale, allergiás nátha, az AD kialakulása, az atópiák családi kórelőzménye és a tartós ekcémás elváltozások.

Megvizsgálni a szokásos inhaláló allergének (por, állati szőr, madártoll és atkák) iránti érzékenységet AD-ben szenvedő betegeknél, és értékelni a szenzibilizáció és a bronchiális asztma, az allergiás rhinitis, a tartós ekcematikus elváltozások, az atópiás kórtörténet közötti összefüggést. és Kr. u.

Annak értékelése, hogy az AD súlyossága (SCORAD-index) összefügg-e a bronchiális asztma, az allergiás nátha és a tartós ekcémás elváltozások előfordulásával.

Értékelni az eozinofilek szintjét a perifériás vérben az AD betegeknél, és összehasonlítani az élelmiszerallergia és az ételintolerancia előfordulásával ezeknél a betegeknél. Annak értékelése, hogy az eozinofilek szintje a perifériás vérben viszonyul-e más paraméterekhez, például asztma bronchiale, allergiás rhinitis, atópiás kórtörténet, tartós ekcémás elváltozások, a teljes IgE szintje és az AD kialakulása. A perifériás vérben az eozinofilek szintje és az AD súlyossága közötti kapcsolat értékelése a SCORAD index szerint.

Betegek és módszerek

A 2005–15 közötti időszakban 14 éves vagy annál idősebb AD-ben szenvedő betegeket vizsgáltunk. Az AD diagnózisát Hanifin – Rajka kritériumok alapján állapították meg (Hanifin & Rajka, 1980). Létrehoztunk egy egyedülálló betegcsoportot, amelyben 172–301 betegnél tanulmányozták az atópiás menetelésre vonatkozó különböző paramétereket. Ezeknek a tanulmányoknak a részletes leírását korábbi publikációink rögzítették (Celakovska, Bukac és Ettler, 2015; Celakovska, Ettlerova, Ettler és Bukač, 2015; Celakovska, Ettlerova, Ettler, Vaněčková és Bukač, 2015; Celakovska & Bukac, 2015a, 2015b, 2016a, 2016b, 2017a, 2017b; Čelakovská, Krčmová, Bukač és Vaněčková, 2017; Vaneckova & Bukac, 2016, 2017). Ezeket a betegeket a Cseh Köztársaságban, a prágai Károly Egyetemen, a Hradec Králové Kar Kórház Bőrgyógyászati Klinikáján vizsgálták. A kizárási kritériumok a cyklosporinnal vagy szisztémás kortikoszteroidokkal végzett hosszú távú terápia, terhesség, szoptatás voltak. A szisztémás betegségben szenvedő, AD-ben szenvedő betegeket szintén kizárták a vizsgálatokból. A vizsgálatokba bevont betegeknél teljes dermatológiai és allergológiai vizsgálatot végeztek. Ezeket a tanulmányokat a Hradec Králové Kar Kórház Etikai Bizottsága hagyta jóvá, a Cseh Köztársaság Prágai Károly Egyeteme. Az antihisztaminok és a helyi szteroidok legalább 5 napos, valamint a szisztémás szteroidok és az UV-terápia legalább 2 hónapos abbahagyása után ételallergiát vizsgáltak (bőrszúrási tesztek, specifikus IgE, atópiás tapasz tesztek, diagnosztikus hipoallergén étrend, nyílt expozíciós teszt, kettős vak, placebo-kontrollos élelmiszer-teszt).

Teljes allergológiai vizsgálatot végeztek, beleértve az asztma bronchiale, pollenallergia, rhinoconjunctivitis előfordulásának értékelését, a bőr szúráspróbáját és az inhaláló és ételallergének specifikus IgE-jét.

Az ételekkel szembeni túlérzékenységi reakciók értékelésével kapcsolatban a betegek válaszoltak arra, hogy azonnali vagy késői étkezési reakciók (orális allergiás szindróma, gyomor-bélrendszeri problémák, bőrproblémák előfordulása, légzési problémák) szenvedtek-e. Megemlítették a leggyakoribb élelmiszer-allergéneket, és a betegek azt válaszolták, hogy ezek az ételek valamilyen reakcióban szenvedtek-e; ideális esetben más ételeket kellett volna megemlíteniük, rögzített reakcióval. A lehetséges étel-túlérzékenységi reakciókra adott válaszok tükrözik a páciens előzményeit, és nem olyan vizsgálatok eredményein alapultak, mint specifikus IgE, bőrszúró tesztek vagy kihívástesztek. A betegek válaszaival végzett vizsgálatok eredményeit a bőrgyógyász gyűjtötte össze és dolgozta fel.

Az AD súlyosságát tanulmányunkban a SCORAD index alapján értékeltük a topográfiai elemek (érintett bőrfelület), intenzitás kritériumok és szubjektív paraméterek értékelésével. A SCORAD index intenzitási része hat elemből áll: bőrpír, ödéma/populáció, excorációk, lichenifikáció, kéregek és szárazság. A szubjektív tételek között szerepelt a napi viszketés és az álmatlanság. Az AD súlyosságát a SCORAD segítségével enyhe formában 25 pontra, mérsékelt 25 és 50 pont közötti értékre és 50 pont feletti súlyos formára értékelik (European Atask Dermatitis Task Force, 2004) (1. ábra - AD közepes formája, 2. ábra - az AD súlyos formája súlyos lichenifikációval).