Fogyókúrás tabletták Redux

Cikk

1967 és 1972 között Nyugat-Európában súlyos primer pulmonalis hipertónia volt. 1 A rendellenesség előfordulása a Svájcban, Németországban és Ausztriában található nagy szívkatéterezési központokban látott betegeknél 10-szeresére nőtt. Ez a szokatlan járvány egy étvágycsökkentő gyógyszer, az aminorex (Menocil) használatára vezethető vissza, amely nem sokkal korábban vezették be Európában. A gyógyszert gyorsan kivonták a piacról, de csak azelőtt, hogy jelentős morbiditást és 50 százalékos halálozási arányt eredményezett volna az érintett betegek körében. A halál utáni vizsgálatok halálos esetekben obstruktív elváltozásokat tártak fel az izmos tüdőartériákban. 1

Az idők folyamán a tanulság, miszerint egyes anorektikus gyógyszerek veszélyesek lehetnek, fokozatosan elhalványult a memóriából. Kevesebb, mint három évtizeddel később Európában ismét előfordult az elsődleges pulmonális hipertónia kitörése, amely a dexfenfluramin (Redux) és a fenfluramin (Pondimin) anorektikus gyógyszerekhez kapcsolódott. 2 A pulmonalis hipertónia esélyaránya azoknál a betegeknél, akik három hónapnál hosszabb ideig használták ezeket a gyógyszereket (összehasonlítva a kezeletlen kontroll betegekkel) 23. A fenfluramin által kiváltott pulmonális hipertónia eseteit korábban már leírták3, de az új járvány kitört arra, hogy a dexfenfluramin, ami a megtisztult d-a fenfluramin enantiomerje szintén rendellenességet okozhat.

Az a mechanizmus, amellyel ezek a gyógyszerek pulmonális hipertóniát okoznak, részben nem ismert, részben azért, mert nem volt lehetséges állatokban a betegséget előállítani. Egy nemrégiben végzett in vitro vizsgálat azonban kimutatta, hogy a pulmonalis artéria nyomásának dózisfüggő növekedése kiváltható izolált, perfúziós patkány tüdőben aminorex, fenfluramin vagy dexfenfluramin hozzáadásával a perfúziós közeghez. 5 Úgy tűnik, hogy ezt a hatást a pulmonalis vaszkuláris simaizomsejtekben lévő káliumáram gátlása közvetíti, hasonló mechanizmusú, mint a hipoxia által kiváltott pulmonalis vazokonstrikció. 5 Ezek a megfigyelések az ezen szerekkel társuló pulmonalis hipertónia lehetséges biológiai alapjait javasolják.

Az ebben a számban is Folyóirat, Connolly és mtsai. A Mayo Klinikán a 6 az étvágycsökkentő gyógyszerek alkalmazásával összefüggő súlyos rendellenesség újabb kitörését írja le. Ezek a nyomozók 24 olyan nőről számolnak be, akiknél a szívbillentyűbetegség átlagosan 12 hónapos fenfluraminnal és fenterminnel végzett kezelés után alakult ki. Egy beteg csak egy hónapig szedte a gyógyszereket. A mitrális, az aorta és a tricuspid szelepek érintettek voltak, és az egyes betegeknél gyakran több szelepet is bevontak. A nők egyharmada pulmonalis hipertóniában is szenvedett. Öten átesett a szelepcsere vagy a javítás, és a műtét során az érintett szeleptájékoztatókat úgy látták, hogy egy csillogó fehér anyagba burkolták, ami megakadályozta a röpcédulák összefogását. A mikroszkópos vizsgálat kimutatta, hogy ez a plakkszerű anyag proliferáló miofibroblasztokból áll egy exuberáns extracelluláris mátrixban.

Mint Connolly és mtsai. 6 rámutat, hogy ez a szövettani kép gyakorlatilag nem különbözik a karcinoid szelepi szívbetegség és az ergot alkaloidok, például ergotamin vagy metizergid által kiváltott szelepbetegségétől. Hogy van-e közös nevező ezeknek a látszólag nem kapcsolódó szív-szelepes elváltozások patogenezisében, nem ismert, de Connolly és mtsai. 6 azt feltételezik, hogy a szerotonin és a szerkezettel rokon vegyületek, például az ergot alkaloidok károsak lehetnek a szívbillentyűkre. Connolly és mtsai. 6-an fenfluramin és fentermin kombinációját vették be. Ugyanakkor máshol a Folyóirat, Graham and Green 7 és Cannistra et al. 8 beszámol a szelepbetegség eseteiről, amelyek a fenfluramin önmagában és a dexfenfluramin önmagában történő alkalmazásához kapcsolódnak, ezért az orvosoknak figyelemmel kell lenniük arra a lehetőségre, hogy egyes gyógyszerek is okozhatják ezt a szövődményt.

Tekintettel az anorektikus gyógyszerekkel kapcsolatos súlyos egészségügyi veszélyekre, igazolható-e azok folyamatos, széles körű alkalmazása? Korábban azzal érveltek, hogy az anorektikus gyógyszerek potenciális egészségügyi előnyei meghaladják a kockázataikat, ha az elhízás egészségkárosító hatásait vesszük figyelembe. Valójában ez az érv vitte az FDA-t a dexfenfluramin jóváhagyására. Úgy gondolom, hogy ezzel az érveléssel komoly problémák vannak. A súlycsökkentés csak akkor terjeszti ki az egészségre gyakorolt előnyöket a túlsúlyos emberekre, ha azt hosszú ideig fenntartják. Soha nem mutatták be, és hihetetlen, hogy az étvágycsökkentő gyógyszerek korlátlanul képesek fenntartani a fogyást. A mai napig ezeknek a gyógyszereknek a vizsgálata csak rövid távú fogyás esetén bizonyította hatékonyságát. Biztonságuk kétséges, ha sok éven át veszik őket, mivel a súlyos toxicitás kockázata a használat időtartamával növekszik. 2 A gyógyszeres ünnepek súlyciklust eredményeznének (vagyis a testtömeg ingadozásait), ami az epidemiológiai vizsgálatok során olyan káros következményekkel jár, mint a szívkoszorúér-betegség és a halál. 9 Ezenkívül a klinikai vizsgálatok soha nem mutatták ki, hogy az étvágycsökkentő gyógyszerek megakadályozhatják az elhízással kapcsolatos betegségeket vagy meghosszabbíthatják az életet.

Amíg nem ismerjük jobban az anorektikus gyógyszerek relatív egészségügyi kockázatait és előnyeit, az orvosoknak meg kell különböztetniük azokat a betegeket, akiknek jogos egészségügyi indikációja van a gyógyszerek használatára, és azokat, akik elsősorban kozmetikai okokból keresik őket. Az anorektikus gyógyszerek egyetlen igazolható orvosi alkalmazása súlyos elhízott betegeknél, akik elhízással összefüggő betegségekben szenvednek, például koszorúér-betegségben, cukorbetegségben, magas vérnyomásban és hiperlipidémiában. Ha ezeket a gyógyszereket írják fel, a betegeket gondosan ellenőrizni kell rendszeres fizikai vizsgálatokkal, és a kóros kardiovaszkuláris eredményeket echokardiográfiával tovább kell értékelni a szívbillentyűk és a pulmonalis-artériás nyomás felmérése érdekében.

Ami a legfontosabb, moratóriumot kell követelnünk az anorektikus gyógyszerek kozmetikai fogyás céljából történő alkalmazására. A fogyni vágyóknak konzultálniuk kell saját orvosukkal, és nem szabad megpróbálnia ezeket a gyógyszereket beszerezni olyan orvosoktól, akiket nem ismernek. Az általában egészséges emberek számára, akik fogyni akarnak néhány kilót, biztonságosabb alternatívák léteznek. Bár a kalóriakorlátozás és a rendszeres testmozgás hagyományos módszerei személyes fegyelmet igényelnek, Mark és mtsai. Connolly és mtsai. 6 hűvös emlékeztető, hogy a fogyókúrás tabletták elbűvölése, mint a túlsúly gyors megoldása katasztrófának ítélkezhet.

Gregory D. Curfman, M.D.

Referenciák (9)

1. Gurtner HP. Aminorex és pulmonalis hipertónia. Cor Vasa 1985; 27: 160 - 171