Gyakori problémák a vízi teknősökben

Írta: Laurie Hess, DVM; Rick Axelson, DVM

Gondozás és wellness, táplálkozás, zoonózis és emberi egészség, kisállat-szolgáltatások

Általános információk ->
-->

Vízi teknősök, mint pl vörösfülű csúszka, több egyedi problémája van. Ezeknek a problémáknak a megértése lehetővé teszi, hogy jobban gondozza kedvenceit, és minimalizálja a jövőbeni egészségügyi problémákat.

Cisztás fogkő

Általában hólyagköveknek nevezik, cisztás fogkő akkor fordulnak elő, amikor az étrendből származó ásványi anyagok kristályokat képeznek a vizeletben, amelyek aztán összetapadnak és köveket képeznek. Ez általában a helytelen táplálkozás és/vagy kiszáradás következménye.

Ha egy teknősnek cisztás fogkő van, ürülékében vér lehet. Az állatorvos fizikális vizsgálatot végez, megtapogatja a teknős hasát, és röntgenfelvételeket (röntgen) készít a probléma diagnosztizálásához. A kövek eltávolítása általában műtétet és folyadékterápiát igényel a vesekárosodás megelőzése érdekében. Az állatorvos megvitatja az étrendi és környezeti módosításokat, hogy megpróbálja megakadályozni a kövek megújulását.

A teknős védőhéja megnehezíti a műtétet. Két módszer áll rendelkezésre a héjban lévő szervek műtétének elvégzésére. Az egyik technika magában foglalja a héj levágását, majd az eljárás követõ javítását; a második technika magában foglalja a medence és a hátsó végtagok izmainak előtti és azon keresztüli bemetszést, hogy belépjen a hasüregbe. Mindkettőhez hozzáértő hüllő állatorvos tapasztalata szükséges.

Prolapsok

Teknősöknél a süllyedés akkor fordul elő, amikor egy szerv (például a belek, kloaka, húgyhólyag, méh vagy pénisz) kiemelkedik a nyílás (a farok alsó oldalán lévő nyílás, amelyből a teknős átadja az ürüléket). Hím teknősöknél a pénisz (amely meglepően nagy, ásó alakú végű fekete szerv) időről időre kinyúlik a szellőzőből, és láthatóvá válik a testen kívül, amikor a teknős stressz alatt áll vagy szexuálisan viselkedik, de akkor vissza kell térnie könnyen a héjba. Ez addig nem jelent problémát, amíg a pénisz visszamehet. Ha a pénisz kívül marad, akkor traumatizálódhat és megduzzadhat, vagy megcsípheti egy másik teknős, megakadályozva, hogy visszatérjen a héjba, és végül komoly problémát okozzon.

"Bármely megrepedt szövet potenciálisan életveszélyes problémát jelent, és az állatorvosnak azonnal meg kell jelennie."

Hasonlóképpen, egy gyomor-bélrendszeri parazitákkal és hasmenéssel rendelkező teknő megterhelheti a vastagbél vagy a kloáka (a közös kamra, amelybe a gyomor-bél, a reproduktív és a vizelet ürül) ki a szellőzőből. Ez nem normális eset, és haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Függetlenül attól, hogy a szövet vagy a szerv elszaporodott-e, mindegyik traumatizálódhat, kiszáradhat, vagy sérülhet a véráramlás. Bármely megsüllyedt szövetet ugyanabban a tartályban más állatok is megnézhetik, mint valami ennivalót, és könnyen harapnak a szabadon lévő szöveten. Bármely megrepedt szövet potenciálisan életveszélyes problémát jelent, amelyet az állatorvosnak azonnal meg kell látnia.

Szabálytalan héjnövekedés

Ha észreveszi, hogy a teknős héja rendszertelenül növekszik, az alultápláltság jele lehet, vagy akár metabolikus csontbetegség. Mire ezt észreveszi, az alapprobléma valószínűleg már jó ideje tart, és komoly, hosszú távú hatással lehet a teknős egészségére. A héj lehet puha, rögös vagy aszimmetrikus. A probléma oka lehet a nem megfelelő étrend, amely túl sok fehérje- és zsírtartalmú, vagy egyensúlyhiányos lehet a vitaminokban és ásványi anyagokban. Előfordulhat, hogy a teknős nem kap megfelelő ultraibolya fényt. Minden teknőt, amelynek héja rendellenes, állatorvosnak ellenőriznie kell, hogy megfelelő kezelést és a környezeti tényezők korrekcióját meg lehessen kezdeni.

Kagylótörések vagy trauma

A vörös fülű csúszka héja rendkívül erős, de megsérülhet. A vad teknősöket általában az út szélén találják, miután autók elütötték és súlyos kagylótöréseket szenvedtek.

"Bár a kagylótörések súlyosak lehetnek, a héj csontos és megjavítható."

A kedvtelésből tartott teknősök véletlenül leeshetnek vagy leeshetnek az asztalokról, ha elmenekülnek az akváriumukból, vagy ha felügyelet nélkül hagyják őket. A családi háziállatok, például kutyák és macskák, tehetetlen teknősön rágódhatnak, súlyos károkat okozva a kagylóban (vagy a lábakban és a fejben). Bár a kagylótörések súlyosak lehetnek, a héj csontos és gyakran megjavítható. A héj esetleges sérülését haladéktalanul fel kell hívni egy állatorvos figyelmére.

Algák a héjon

Zöld alga a héj külsején történő növekedés gyakran előfordul, és a héj fertőtlenítőszerekkel történő időszakos ecsetelésével tisztítható. Lehet, hogy visszatükrözi a piszkos tartályt és a ritka vízcserét. A tartály tisztán tartásához használjon szűrőt, és mindenképpen cserélje ki a szűrőt. A héj túlzott alganövekedése, amely behatol a héj felületébe, orvosi segítséget igényelhet egy állatorvostól.

A bőr és a héj elnyúzása

A teknősök bőre periodikusan (és általában) darabokra hullik. A vízben az elhullott bőr fehéres, "fuzzy" anyagként jelenik meg, amely időnként gomba vagy más betegség miatt téved. A bőr teljes vastagsága, a nyers vagy vérző területek elhagyása egyértelműen rendellenes, és bakteriális vagy gombás fertőzés, A-hipovitaminózis (A-vitamin-hiány), égési sérülés vagy trauma jele lehet.

A scutes A héj (lemezei) a teknős növekedésével általában lepattognak. Alaposan ellenőrizze a héjat, hogy nincs-e valamilyen betegségre utaló rendellenesség jele. Ha nem biztos abban, hogy a héj normális-e, kérdezze meg állatorvosát.

Salmonella

A teknősöket általában a gyermekek Salmonella bakteriális fertőzésének okozójaként inkriminálják. A szalmonellózis zoonózisos betegség, vagyis állatokról emberekre is átvihető. A fertőzött állatok és emberek a baktériumokat a gyomor-bél traktusukban hordozzák, a baktériumokat pedig az ürülékükbe vetik, fertőzés forrásaként szolgálva mások számára. Fogékony embereknél és állatoknál a szalmonellózis súlyos gyomor-bélrendszeri betegségeket okozhat, olyan tünetekkel, mint hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, görcsök, láz vagy szeptikémia (vérfertőzés). Kisgyermekek, idősek és immunhiányos betegek a leginkább veszélyeztetettek a súlyos betegség kialakulásában. Bár a teknősök bizonyosan nem az egyetlen hüllők, amelyek hordozhatják a szalmonellát, a legtöbb teknős tünetmentesen hordozza a fertőzést, mivel nem mutatják a betegség jeleit.

"A szalmonellózis zoonózisos betegség, vagyis állatokról emberekre is átvihető."

A hetvenes évek közepén néhány kisgyerek Salmonellát kapott a kedvtelésből tartott teknőseitől. Sok ilyen gyermek nem tartott megfelelő higiéniát (például nem mosott kezet a teknősök kezelése után, sőt a teknősöket a szájába helyezte). Ezután az Egyesült Államokban olyan jogszabályt fogadtak el, amely tiltotta a 10 hüvelyknél kisebb héjhosszúságú teknősök eladását, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy a gyermekek kis teknősöket tegyenek a szájukba. Teknős vásárlása előtt ellenőrizze az önkormányzat törvényeit a kedvtelésből tartott teknősök törvényes tulajdonjogáról.

Megelőzés a megfelelő higiénia révén a szalmonellózis megelőzésének legjobb módja. Megfelelően tisztítsa meg és fertőtlenítse a teknős tartályát minden alkalommal, amikor szennyeződik. Azonnal ürítse ki az összes ürüléket. Rendeljen külön helyet a hüllők tárgyainak tisztítására, külön az ember által megtisztított tárgyaktól. A legfontosabb, hogy minden alkalommal, amikor kezelte, etette a hüllőjét, vagy megtisztította a ketrecben lévő tárgyakat, fertőtlenítő szappannal alaposan mossa meg a kezét, hogy minimalizálja a szalmonellózis kialakulásának kockázatát. Mivel a legtöbb Salmonellát hordozó teknős nem beteg, általában nem igényelnek kezelést.

Hibernálás

Ha lehetőség nyílik rá, a legtöbb vad vörös fülű csúszka megpróbálja Hibernálás, az alfajtól és a natív területtől függően. A hibernálás alatt abbahagyják az evést és lelassítják mozgásukat; anyagcseréjük is lelassul, immunrendszerük működése elnyomódik. Fogságban, ha a fotoperiódust (nappali hosszúság) 12-14 órán át tartják, és a környezeti feltételek melegek maradnak, akkor a teknősök általában nem hibernálnak. Bár ellentmondásos, a legtöbb állatorvos úgy érzi, hogy a legjobb, ha megpróbálja megakadályozni a fogságban lévő vörös fülű csúszkák hibernálását, mivel a hibernálás nagyon megterheli a testet, és a szubklinikai betegségek megnyilvánulhatnak a hibernációt kísérő immunkompromisszum során.

--> -> Dystocia

Dystocia, vagy tojáskötés akkor következik be, amikor a teknős nőstény nem képes áthaladni a petéin. A hüllőknél gyakori probléma, és életveszélyes lehet. Különböző tényezők okozzák. Leggyakrabban rossz gazdálkodással jár, ideértve a helytelen környezeti hőmérsékletet vagy a fényciklusokat, a nem megfelelő fészekhelyeket és/vagy a helytelen étrendet (alultápláltság). További járulékos tényezők: az állat kora és fizikai állapota, a nemi traktus sérülése vagy fizikai elzáródása a deformált vagy túlméretezett petékből, a reproduktív traktus vagy a medence fizikai rendellenességei, fertőzések, székrekedés, tályogok vagy más tömegek. Egy egészséges, gravid (tojással rendelkező) teknős nem eszik, de mégis fényes, aktív és éber lesz. Dystociában szenvedő súlyos teknős általában nem eszik, gyorsan megbetegszik, letargiás vagy nem reagál.

A hüllőket ismerő állatorvosnak azonnal meg kell vizsgálnia az ilyen jelekkel rendelkező teknősöket. Az állatorvos fizikális vizsgálat, vérvizsgálatok és röntgenfelvételek (röntgen) segítségével segít diagnosztizálni a dystocia okát, és meghatározni, hogy az orvosi és/vagy műtéti beavatkozások a legmegfelelőbbek-e ezen állatok kezelésében.