Homocisztein tesztelés

Irányelv

Aetna a homocisztein tesztet (a plazma homocisztein mérése) orvosilag szükségesnek tartja a következő indikációk esetén:

Határértékes B12-vitaminhiány felmérése, ahol az eredmények hatással lesznek a tag vezetésére (lásd CPB 0536 - B-12-vitamin terápia); vagy

Az Aetna a homocisztein tesztelését kísérleti és vizsgálati szempontból vizsgálja minden egyéb javallatra vonatkozóan, ideértve az alábbiakat is (nem egy all inclusive listát), mivel ezeknek az indikációknak a hatékonysága nem bizonyított:

Biomarkerként az erekciós diszfunkció kialakulásához és/vagy előrehaladásához
A gyomorrák kockázatának biomarkerként
Az életkorral összefüggő makula degeneráció diagnosztikai markereként
Az Alzheimer-kór diagnosztikai markerként

Háttér

A homocisztein egy aminosav, amelyet fehérjék előállítására, valamint szövetek építésére és fenntartására használnak. A vér túlzott szintje állítólag növeli a stroke, bizonyos típusú szívbetegségek vagy perifériás artéria (PAD) kockázatát.

A genetikai hiper-homociszteinémia leggyakoribb formája a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) termo-labilis változatának előállításából származik, csökkent enzimatikus aktivitással. Az e változatot kódoló gén tartalmaz alanin-valin szubsztitúciót a 677. aminosavnál (C677T). A felelős gén gyakori, a populáció gyakorisága 5% és 14% között van. Az MTHFR termo-labilis variánsának homozigozitása (TT genotípus) viszonylag gyakori oka az enyhén megemelkedett pHcy-nek az általános populációban, gyakran előfordul alacsony szérum folátszint mellett (Rosenson és Kang, 2007). Harmon és munkatársai (1996) számszerűen meghatározták a termolabilis mutáció hozzájárulását a hiper-homociszteinémiás fenotípushoz egy dolgozó férfi populációban (n = 625). Megmértük a szérum folát- és B12-vitamin koncentrációt, és értékelték kapcsolatukat a Hcy státusszal és az MTHFR genotípussal. Megállapították, hogy az alanyok 11,5% -a homozigóta volt a TT genotípusra nézve. Azonban azoknak, akik a pH-érték felső 5-10% -ában vannak, a gyakoriság 48% -ra, illetve 36% -ra emelkedett. A homozigótáknál is a legalacsonyabb a szérum folátkoncentráció.

A terhesség alatti MTHFR-variánsok szűrésének szerepe azonban nem világos az idegcső-hibák (NTD) és/vagy a visszatérő terhességvesztés kockázatának megállapítása érdekében.

A Hcy szerepe az 5,10-MTHFR rendellenességekben

Makino és munkatársai (2004) azt vizsgálták, hogy az MTHFR és az endotheliális nitrogén-oxid szintáz (eNOS) polimorfizmusai összefüggenek-e a visszatérő terhességvesztéssel (RPL). Arra a következtetésre jutottak, hogy a nitrogén-oxid koncentráció, de az MTHFR és az eNOS gén polimorfizmusa és a hiper-homociszteinémia összefügg az RPL-vel.

A Hcy szerepe a szívkoszorúér betegségben vagy agyvérzés kockázatában

Míg a Hcy-ről beszámoltak aterogén és protrombotikus tulajdonságokról, a Hcy által kiváltott érkárosodás hisztopatológiai jellemzői közé tartozik az intim megvastagodás, a rugalmas lamina megszakadása, a simaizom hipertrófiája, a trombociták jelentős felhalmozódása és a vérlemezkékben dúsított okklúziós trombák kialakulása, szerepe a a koszorúér-betegség és a stroke nem egyértelmű. Randomizált vizsgálatokban a Hcy-szint csökkentése nem csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) általános kockázatát.

Genest és munkatársai (2000) megjegyezték, hogy az epidemiológiai bizonyítékok, amelyek a teljes plazma Hcy-t az ateroszklerózissal kapcsolják össze, főként eset-kontroll vizsgálatokból származnak, ennek az összefüggésnek az ereje azonban gyenge a prospektív vizsgálatok során. Így az ok-okozati összefüggés a teljes plazma Hcy és a szívbetegség között nem olyan erős, mint amennyit a CVD szűrésére és kezelésére vonatkozóan ajánlásokat szeretnénk tenni.

Hcy szerepe a visszatérő terhességvesztésben

Hague (2003) megállapította, hogy a hiper-homociszteinémiát összefüggésbe hozták az érrendszeri megbetegedésekkel, bár még mindig vita tárgya, hogy annak oka vagy oka van-e. Normális terhesség esetén a Hcy koncentráció csökken. Az anyai és a magzati Hcy-anyagcsere megzavarását összefüggésbe hozták a magzati NTD-kkel, a placenta vasculopathia által jellemzett különféle állapotokkal, például pre-eclampsia és megszakadás, valamint a visszatérő terhességvesztéssel. A folát-kiegészítésen kívül, amelyről egyértelműen kimutatták, hogy a felére csökkenti a magzati NTD-k kockázatát, a Hcy-anyagcserével kapcsolatban nem találtak más olyan stratégiát, amely megbízhatóan csökkentené ezen egyéb gyakori szülészeti kórképek gyakoriságát.

Az ACOG irányelvek az öröklődő thrombophiliákról a terhességben (2014) kimondják, hogy az MTHFR C677T polimorfizmus és a negatív terhességi eredmények közötti összefüggés hiánya és a terhesség bármely negatív eredménye, beleértve a vénás thromboembolsim fokozott kockázatát, az MTHFR mutációs elemzésekkel végzett szűrés vagy az éhomi homocisztein éheztetése szint nem ajánlott.

A Hcy szerepe a cisztationin-béta-szintetáz hiány által okozott homocisztinuriában

A homocystinuria szövődményeit megfelelően kell kezelni (pl. Műtéti beavatkozás ectopia lentis esetén). A kezeléseknek a biokémiai rendellenességek kijavítására kell irányulniuk, különösen a pH-érték szabályozására és a trombózis megelőzésére. Az újszülött szűréssel azonosított személyeket röviddel a születés után kezelik, hogy a pH-érték 11 mikromol/l alatt maradjon. Az újszülött szűrésénél a Hcy (plazma és/vagy vizelet) mérését csak akkor végezzük, amikor a hiper-metioninémiát megerősítették. Az aminosavak és a Hcy plazmakoncentrációjának mérése a veszélyeztetett testvéreknél közvetlenül a születés után biztosítja a morbiditás és a mortalitás korai diagnózis és kezelés csökkentését. A thromboembólia kockázatának csökkentése érdekében a terhesség harmadik trimeszterében és a szülés utáni profilaktikus antikoaguláció ajánlott a homocisztinuriában szenvedő nőknél (Picker és Levy, 2006).

A Hcy szerepe a műtrágyázás tervezésében

A fent említett tanulmányt kísérő szerkesztőségben Mangoni és Woodman (2011) kijelentette, hogy "bár informatívak, Veeranna és munkatársai adatait több okból is körültekintően kell értelmezni. További vizsgálatokra van szükség annak megállapításához. a Hcy-koncentráció szerepe az agyi érrendszeri megbetegedések, a perifériás artériás betegségek és a szívelégtelenség kockázatának átminősítésében. Ha a Hcy-t szűrővizsgálatként kell használni az elsődleges megelőzésben, feltétlenül további vizsgálatokat kell végezni alacsony és közepes kockázatú betegeknél korábbi CVD nélkül. Csak ezután számszerűsíthető a Hcy nem hagyományos kockázati tényezőként vagy kockázati markerként történő mérésének valós értéke ".