Kína és Kazahsztán transz-kazahsztáni vasútvonal építéséhez Khorgos és Aktau között

Publikáció: Eurasia Daily Monitor Kötet: 12 Kiadás: 94

Írta: John C. K. Daly

2015. május 20., 18:52 Kor: 6 év

Kazahsztán fedélzetén van, hogy segítsen megvalósítani a kínai Selyemút-jövőképet. A kazahsztáni elnök, Nursultan Nazarbajev, május 5-én Asztanában tartott beszédében a kormány plenáris ülésén azt mondta: „Új vasútvonalat kell építenünk Kazahsztán területén a Kína határától az Aktau [Kaszpi-tenger] tengeri kikötőjéig. Tárgyalások folynak [Kínával] e tekintetben ”(Interfax-Kazahsztán, május 5.). Mivel egy kelet-nyugati Kína – Kazahsztán vasút lesz a versenytársa a transz-szibériai versenynek, akkor még várat magára, hogy Kazahsztán hogyan magyarázza el a projektet szoros szövetségesének, Oroszországnak.

Kazahsztán vasúti hálózatának bővítése nem új kormányzati prioritás. Két évvel ezelőtt Askar Mamin, Kazahsztán Temir Zholy (KTZ) vasúti vezetője a KTZ 2012-es munkájának teljesítményére összpontosító értekezleten elmondta: „A Világbank logisztikai teljesítménymutatójának célértékét figyelembe véve azt a célt tűztük ki, hogy elérjük a 40. helyet 2020-ig 155 ország. Ehhez biztosítanunk kell az átmenetet a rangsor 86. helyéről az 50. helyre középtávon, 2015-ig ”(Xinhua, 2013. január 9.). Ennek megfelelően az új javasolt Khorgos-Aktau vasút szerves része a KTZ bővítési terveinek. Mamin hozzátette, hogy a KTZ 2,7 milliárd dolláros beruházási programot készített 126 mozdony, 4172 teherkocsi és 250 személygépkocsi korszerűsítésére, 450 mérföld sín megjavítására, valamint új vonalak megépítésére.

A kazahsztáni kormány alapvető fontosságúnak tartja a Kína – Kazahsztán vasúti projektet az ország közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítése és az Eurázsia más részeivel való integrálása terén. Nazarbajev a plenáris ülésen elmondta: „Be kell épülnünk a nemzetközi közlekedési és kommunikációs hálózatokba. Van erre vonatkozó terveink is. Először létre kell hoznunk egy multimodális nagysebességű transznacionális eurázsiai folyosót ”(Akorda.kz, május 5.). Nazarbajev a transznacionális eurázsiai folyosót a légi, tengeri, vasúti és közúti összeköttetések integrációjának tervezi. Ami Oroszország megingatását illeti, Nazarbajev megjegyezte: „Az eurázsiai folyosó két irányba fog haladni. Az első - Kazahsztánon, Oroszországon és Európán keresztül. A második - Kazahsztánon át Khorgostól Aktau kikötőjéig, majd a Kaszpi-tenger és a Kaukázus mentén Európáig és délen Iránon át a Perzsa-öbölig.

Kazahsztán kormányának tervei vannak és finanszírozást jelölt ki közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítésére. 2015 márciusában Zhenis Kasymbek beruházási és fejlesztési miniszterelnök-helyettes a Kazahsztán – Batumi üzleti fórum résztvevőinek elmondta: „2020-ig mintegy 20 milliárd dollárt tervezünk befektetni a közlekedési infrastruktúrába. Ez a kelet-nyugati infrastruktúrára fog koncentrálni, beleértve a közlekedési hálózatokat is. a Kaszpi-tenger felé és azon túl Azerbajdzsánig, Grúziáig és Törökországig. Az alapok nagy részét az új Beyney-Zhezkazgan vasút, valamint a Kína felé vezető második vonal [Altynkol-Khorgos] beruházására fordítják, hogy a Perzsa-öböl és a Kaukázus felé vonzzák a kínai árukat ”(AKIpress, Március 30.).

Míg a Khorgos-Aktau vasút nyilvánvalóan Kínának kedvez, a pekingi Selyemút gazdasági öv kezdeményezések nem az egyetlen projektek, amelyek átformálják az eurázsiai közlekedési hálózatokat.

A „Selyemút” nyugati végállomásán, január 28-án, Bakuban a KZT Mamin elnöke volt a Transz-Kaszpi-tengeri Nemzetközi Közlekedési Út (TITR) Koordinációs Bizottságának első munkamegbeszélésének. A találkozón részt vettek Kazahsztán, Azerbajdzsán és Grúzia vasútjának küldöttségei, valamint Aktau, Baku, Batumi és az Azerbajdzsáni Caspian Shipping Company CJSC nemzetközi tengeri kikötők vezetői. A találkozó napirendjén megvitatták az áruszállítás versenyképes árának megállapítását a TITR tagállamaiban, valamint az áruk konténerszállításának megszervezésének díját a TITR-en keresztül. A küldöttségek megállapodtak abban is, hogy intézkedéseket hoznak a konténerszállítás megszervezésére a Kína-Kazahsztán-Azerbajdzsán-Grúzia-Törökország szárazföldi és tengeri útvonalak mentén. Arról is szó esett, hogyan lehet integrálni Kazahsztán új Zhezkazgan-Beineu vasútvonalát a TITR-be, valamint javítani kell a kazah aktaui tengeri kikötő kapacitásait. A küldöttek áttekintették a Baku-Tbiliszi-Kars (BTK) vasút jövőbeni szerepét a TITR-ben is, mivel a tervek szerint az Azerbajdzsánban, Grúziában és Törökországban épülő BTK az idén később kezdi meg működését (The Astana Times, március 9.).

Keleten a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tárgyal a tagok vasúti hálózatának korszerűsítéséről és bővítéséről is. Május 15-én az Ufa orosz városban tartották a hetedik SCO közlekedési miniszteri ülést. A 2001-ben alapított SCO Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán teljes jogú tagja, megfigyelőként Afganisztán, India, Irán, Mongólia és Pakisztán, valamint Fehéroroszország, Törökország és Srí Lanka párbeszédpartnerként. Tavaly az SCO-országok megállapodást írtak alá a nemzetközi szárazföldi szállítás kedvező feltételeinek biztosításáról. Az Ufa találkozón a miniszterek elsődleges célként a vasúti közlekedés fejlesztését jelentették be, ideértve a nagysebességű vasútvonalakat, a nemzetközi multimodális logisztikai központokat és az innovatív közlekedési technológiákat. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a jelenlévőknek elmondta: „A modern infrastruktúra kulcsfontosságú számos üzleti projekt, nagyszabású kezdeményezés megvalósításához a fejlett gyártási munkahelyek létrehozása érdekében” (Moszkovszkij Komsomolets, május 16.).

Mindezen projektek összefonódása azt jelenti, hogy az eurázsiai transzeurópai közlekedési hálózat valósággá válik; az nem világos, hogy milyen formát ölt és ki profitál belőle a legjobban.

Míg Kazahsztán bevallott, több vektorot átfogó külpolitikája a szomszédos országokkal fenntartott jó kapcsolatokat helyezi előtérbe, Oroszország szorosan figyelemmel kíséri a kínai Selyemút gazdasági öv kezdeményezését, amely Pekingnek juttatná az uralkodó szerepet Eurázsiában, és az eurázsiai gazdasági uniót is kiszoríthatja. Kereskedelmi kapacitásuk mellett az egymással összefüggő szállítási hálózatok, mint eurázsiai „belső vonalak”, óriási stratégiai értékkel is bírnak. Tekintettel az érintett kereskedelmi és katonai tétekre, annak ellenére, hogy Kazahsztán szerves részét képezi az eurázsiai közlekedési hálózatnak, óriási szomszédjai és titkos küzdelmeik elsőbbségért folytatott küzdelmeiknél nagyobb súlya lehet a közlekedési hálózat végső formájával és méreteivel kapcsolatos döntéseknek, mint bármely döntés elvett Asztanában.