A pajzsmirigy góc tünetei, okai, kezelése és képek

A pajzsmirigy csomók tényei

tünetei

  • A pajzsmirigy csomók az Egyesült Államokban a leggyakoribb endokrin panaszok.
  • A pajzsmirigy csomók többsége nem okoz tüneteket vagy jeleket; amikor azonban tartalmazzák, a következőket tartalmazzák:
    • Túl sok pajzsmirigyhormon (hipertireózis).
    • Néhány pajzsmirigy-göbös ember fájdalomról panaszkodik a csomó helyén, amely a fülig vagy az állkapcsig terjedhet.
    • Ha a csomó nagyon nagy, nyelési nehézséget vagy légszomjat okozhat a nyelőcső (a szájat a gyomorral összekötő cső) vagy a légcső (légcső) összenyomásával. én
    • Ritkán pajzsmirigy-csomóval rendelkező személy rekedtségre vagy beszédzavarra panaszkodhat a gége összenyomódása miatt (hangdoboz).
  • A pajzsmirigy csomók többsége jóindulatú.
  • A pajzsmirigy csomópontjai nagyobb valószínűséggel rákosak az életkor szélsőségei között és a férfiaknál.
  • A legtöbb rosszindulatú pajzsmirigyrák a kor végleténél tapasztalható.
  • A legtöbb pajzsmirigyrák 20-50 év között található.
  • A sugárzásnak való kitettség növeli annak a valószínűségét is, hogy a csomó rákos.
  • Egy magányos csomó inkább rákos, mint több csomó.
  • A normál működésű pajzsmirigyben kialakuló csomó nagyobb valószínűséggel rákos, mint a hiperfunkciós mirigyben.
  • A pajzsmirigyrák diagnosztizálását ultrahangvizsgálat és radionuklid-letapogatás segíti, de legjobban finom tűszívás (FNA) segítségével végezhető el. Az FNA-val kapcsolatos figyelmeztetések az aspirátor (ok) esetleges helytelen diagnózisához vagy nem diagnosztikai értelmezéséhez kapcsolódnak.
  • A hiperfunkciós csomók olyan kezelést igényelnek, amelynek célja a hyperthyreosis jeleinek és tüneteinek kezelése.
  • A rákos megbetegedéseket és a rák szempontjából erősen gyanús csomókat el kell távolítani. A többit szorosan követni kell, és gyakran újra kell értékelni.

Mik azok a pajzsmirigy csomók?

A "pajzsmirigy csomó" kifejezés minden olyan rendellenes növekedésre utal, amely egy csomót képez a pajzsmirigyben.

A pajzsmirigy alacsonyan helyezkedik el a nyak elején, az Ádám alma alatt. A mirigy alakú, mint egy pillangó, és körbeveszi a széllelet vagy a légcsövet. A szellőzőcső két oldalán lévő két szárnyat vagy karéjat egy szövethíd, az úgynevezett isthmus illeszti össze, amely keresztezi a szellőzőcső elejét.

A pajzsmirigy csomópontja a mirigy bármely részében előfordulhat. Egyes göbök meglehetősen könnyen érezhetők. Mások a pajzsmirigy szövetének mélyén rejtőzhetnek, vagy nagyon alacsonyan helyezkednek el a mirigyben, ahol nehéz őket érezni.

Pajzsmirigyrák tünetei és jelei

A pajzsmirigyrák leggyakoribb jelei és tünetei a következők:

  • A nyakban érezhető csomó vagy pajzsmirigy-csomó
  • Nyelési nehézség
  • Torok- vagy nyaki fájdalom
  • Duzzadt nyirokcsomók a nyakon
  • Köhögés
  • Hangváltások

Mi az a golyva?

A golyva egyszerűen megnagyobbodott pajzsmirigy. Többféle állapot golyvához vezethet, beleértve a pajzsmirigy alulműködést, a pajzsmirigy túlműködését, a túlzott jódbevitelt vagy a pajzsmirigy daganatait. A golyva nem specifikus megállapítás, amely orvosi értékelést indokol.

KÉRDÉS

Mik a tünetek és tünetek pajzsmirigy csomók?

A pajzsmirigy csomók túlnyomó többsége nem okoz tüneteket. Ha azonban a csomók sejtjei önmagukban működnek és pajzsmirigyhormont termelnek, akkor a csomó túl sok pajzsmirigyhormon jeleit és tüneteit okozhatja (hyperthyreosis). Kevés beteg panaszkodik fájdalomról a csomó helyén, amely a fülig vagy az állkapcsig terjedhet. Ha a csomó nagyon nagy, nyelési nehézséget vagy légszomjat okozhat a nyelőcső (a szájat a gyomorral összekötő cső) vagy a légcső (légcső) összenyomásával. Ritka esetekben a beteg rekedtségre vagy beszédzavarra panaszkodhat a gége (hangposta) összenyomódása miatt.

Legfrissebb pajzsmirigy hírek

  • Anya pajzsmirigy szintje befolyásolhatja az ADHD-t a gyerekekben?
  • Sok pajzsmirigyrák ultrahang vizsgálata felesleges
  • Alulműködő pajzsmirigy
  • A pajzsmirigyhormon veszélyesen túl van-e írva?
  • Az asztalához láncolva ártalmas lehet a pajzsmirigy
  • Szeretne további híreket? Iratkozzon fel a MedicineNet hírlevelekre!

Daily Health News

  • A szakértők megválaszolják a COVID-19 oltási kérdéseket
  • Rejtélyes betegség Indiában
  • Amerikai kórházak hiánya ICU ágyak
  • A rap zene legyőzi a mentális betegségeket
  • AstraZeneca COVID-19 vakcina
  • További egészségügyi hírek »

Felkapott a MedicineNet oldalon

Mit okoz pajzsmirigy csomók? Melyek a különféle típusok?

A pajzsmirigy csomók lehetnek egyszeresek vagy többszörösek.

A pajzsmirigy legtöbb csomójának oka ismeretlen. Bizonyos esetekben az étrendben lévő jód hiánya a pajzsmirigy csomóinak kialakulásához vezethet, de ez az Egyesült Államokban már nem gyakori. Egyes gének hozzájárulhatnak a pajzsmirigy csomóinak kialakulásához.

KÉPEK

Lehet-e a pajzsmirigy csomópontja rák?

A modern képalkotási technikák - például az ultrahang (USA), a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) - véletlenül több pajzsmirigy-gócot tártak fel. Ez azt jelenti, hogy göböket találnak olyan vizsgálatok során, amelyeket nem a pajzsmirigy önmagában. A felnőtt nők legfeljebb 4-8% -ának és a felnőtt férfiak 1-2% -ának vannak pajzsmirigy-csomói fizikális vizsgálattal kimutathatók. A felnőtt nők közel 30% -ánál vannak ultrahanggal kimutatható csomók. Valójában a pajzsmirigy-csomó diagnózisa a leggyakoribb endokrin probléma az Egyesült Államokban.

Bár a pajzsmirigy csomók többsége jóindulatú (nem rákos), a csomók körülbelül 10% -a tartalmaz rákot. Ezért a pajzsmirigy-csomó értékelésének elsődleges célja annak meghatározása, hogy van-e rák.

Iratkozzon fel a MedicineNet Általános Egészségügyi Hírlevelére

A Küldés gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi irányelveit, és megértem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetéseiről.

Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálják a pajzsmirigy csomóit?

A pajzsmirigy csomókat általában az egészségügyi szakember fedezi fel a nyak rutinszerű fizikai vizsgálata során. Előfordulhat, hogy a beteg a tükörbe nézve egy göböt észlel, mint egy kis csomót a nyakán. Miután felfedezték a gócot, az orvos gondosan kiértékeli a gócot.

Történelem: Az orvos részletes előzményeket készít, értékelve a korábbi és a jelenlegi orvosi problémákat. Ha a beteg 20 évnél fiatalabb vagy 70 évnél idősebb, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a csomó rákos. Hasonlóképpen, a csomópont nagyobb valószínűséggel rákos, ha a kórtörténetben előfordult sugárterhelés, nyelési nehézség vagy a hang megváltozása. Valójában az 1950-es években szokás volt sugárzást gyakorolni a fejre és a nyakra a pattanások kezelésére! A jelentős sugárterhelés magában foglalja a csernobili és a fukusimai katasztrófákat. Bár a nőknél általában több pajzsmirigy-csomó van, mint a férfiaknál, a férfiaknál található csomók inkább rákosak. Értéke ellenére a történelem nem képes megkülönböztetni a jóindulatú és a rosszindulatú csomókat. Így sok, a kórtörténetben feltárt rizikófaktorral rendelkező betegnek jóindulatú elváltozásai lesznek. A rosszindulatú csomók kockázati tényezői nélküli embereknek továbbra is pajzsmirigyrákja lehet.

Fizikális vizsgálat: Az orvosnak meg kell határoznia, hogy van-e egy csomó vagy sok csomó, és hogy milyen a mirigy fennmaradó része. A rák valószínűsége nagyobb, ha a csomó a környező szövethez van rögzítve (nem mozgatható). Ezenkívül a fizikális vizsga során meg kell keresni a kóros nyirokcsomókat a közelben, amelyek a rák terjedésére utalhatnak. A pajzsmirigy értékelése mellett az orvosnak azonosítania kell a mirigy működési zavarainak bármelyikét, például a pajzsmirigyhormon túltermelését (hipertireózis) vagy az alultermelést (hipotireózis).

Vérvétel: Kezdetben vérvizsgálatokat kell végezni a pajzsmirigy működésének felmérése érdekében. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:

  • A szabad T4 és a pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) szintje. A T4 vagy T3 pajzsmirigyhormonok emelkedett szintje az elnyomott TSH összefüggésében hyperthyreosisra utal
  • A csökkent T4 vagy T3 a magas TSH összefüggésében hypothyreosisra utal
  • A tiroperoxidáz vagy a tiroglobulin elleni antitest-titerek hasznosak lehetnek az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás diagnosztizálásában
  • (például Hashimoto pajzsmirigy-gyulladása).
  • Ha a műtétet valószínűleg megfontolják a kezelésnél, akkor erősen ajánlott, hogy az orvos is határozza meg a tiroglobin szintjét. Csak a pajzsmirigyhormonban termelődik a vérben. A tiroglobulin pajzsmirigyhormont hordoz a vérben. A tiroglobulin-szintnek 48 órán belül gyorsan vissza kell esnie a pajzsmirigy teljesen újratermelt. Ha a tiroglobulin szint emelkedni kezd.

Ultrahang: Az orvos elrendelheti a pajzsmirigy ultrahangvizsgálatát:

  • Olyan csomók felismerése, amelyek nem könnyen érezhetők
  • Határozza meg a csomók számát és méretét
  • Határozza meg, hogy egy csomó szilárd vagy cisztás-e
  • Finom tűszívóval (FNA) segítse a pajzsmirigyből a szövetek diagnosztizálását.

Értéke ellenére az ultrahang nem tudja meghatározni, hogy a csomó jóindulatú vagy rákos-e.

Radionuklid szkennelés: A radioaktív vegyszerekkel végzett radionuklid-letapogatás egy másik képalkotó technika, amelyet az orvos használhat a pajzsmirigy-csomó értékelésére. A normál pajzsmirigy felhalmozza a jódot a vérből és felhasználja pajzsmirigyhormonok előállításához. Tehát, ha radioaktív jódot (123-jód) adnak orálisan vagy intravénásan az egyénnek, az felhalmozódik a pajzsmirigyben, és a mirigy "kigyullad", amikor egy nukleáris kamera képezi (egyfajta Geiger-számláló). A felhalmozódás mértéke jelzi, hogy a pajzsmirigy és az esetleges csomók hogyan működnek. "Forró pont" jelenik meg, ha a mirigy egy része vagy egy csomó túl sok hormont termel. A nem működő vagy hipo-funkcionális csomók "hideg foltként" jelennek meg a vizsgálat során. A hideg vagy nem működő csomópont magasabb rák kockázatát hordozza magában, mint egy normál vagy hiperfunkciós csomó. A rákos csomók inkább hidegek, mert a rákos sejtek éretlenek, és nem halmozják fel a jódot, valamint a pajzsmirigy normál szövetét. A hideg foltokat azonban ciszták is okozhatják. Ezáltal az ultrahang sokkal jobb eszköz az FNA elvégzésének szükségességének meghatározására.

Finom tűszívás: A csomó finom tűvel történő aspirációja (FNA) egyfajta biopszia, és a leggyakoribb, közvetlen módszer annak meghatározására, hogy milyen típusú sejtek vannak jelen. A használt tű nagyon vékony. Az eljárás egyszerű és járóbeteg-rendelőben végezhető el, és érzéstelenítőt injektálnak a tű által áthaladt szövetekbe. Az FNA lehetséges, ha a göb könnyen érezhető. Ha a csomót nehezebben érzékelhető, akkor a finom tűszívás ultrahangos útmutatással elvégezhető. A tűt a pajzsmirigybe vagy a csomóba helyezik, hogy kivonják a sejteket. Általában több mintát vesznek a kóros sejtek kimutatásának esélyének maximalizálása érdekében. Ezeket a sejteket egy patológus mikroszkópos vizsgálattal vizsgálja meg, hogy vannak-e rákos sejtek. Az FNS értéke az FNA-t végző orvos és a mintát olvasó patológus tapasztalatától függ. Az FNA-ból készíthető diagnózisok a következők:

  • A jóindulatú (nem rákos) pajzsmirigyszövet összhangban lehet Hashimoto pajzsmirigy-gyulladásával, kolloid csomójával vagy pajzsmirigy-cisztájával. Ezt az eredményt a biopsziák körülbelül 60% -a számolja be.
  • A rákos szövet (rosszindulatú) összhangban lehet a papilláris, follikuláris vagy medulláris rák diagnózisával. Ezt az eredményt a biopsziák körülbelül 5% -áról jelentik. Ezek többsége papilláris rák.
  • A gyanús biopsziában follikuláris adenoma mutatkozhat. Jóllehet általában jóindulatúak, ezeknek a göböknek legfeljebb 20% -át találják végül rákosnak.
  • A nem diagnosztikai eredmények általában azért merülnek fel, mert elégtelen sejtet nyertek. Ismételt biopszia után ezeknek az eseteknek akár 50% -a is megkülönböztethető jóindulatú, rákos vagy gyanús.

Az egyik legnehezebb probléma a patológus számára abban, hogy biztos lehet abban, hogy a follikuláris adenoma - általában jóindulatú csomó - nem follikuláris sejtes karcinóma vagy rák. Ezekben az esetekben az orvos és a beteg feladata, hogy eseti alapon mérlegeljék a műtét lehetőségét, kevésbé támaszkodva a biopszia patológusának értelmezésére. Fontos megjegyezni azt is, hogy kicsi a kockázat (3%), hogy az FNA által diagnosztizált jóindulatú csomó továbbra is rákos lehet. Így a jóindulatú csomókat is szorosan követni kell a betegnek és az orvosnak. Újabb biopsziára lehet szükség, különösen akkor, ha a göb növekszik. A legtöbb pajzsmirigyrák nem túl agresszív; vagyis nem terjednek gyorsan. Kivételt képez a rosszul differenciált (anaplasztikus) carcinoma, amely gyorsan terjed és nehezen kezelhető.