Szellőzés helyreállítása általános érzéstelenítés után kórosan elhízott betegeknél

A vizsgálat biztonsága és tudományos érvényessége a tanulmány megbízója és a kutatók feladata. Egy tanulmány felsorolása nem jelenti azt, hogy azt az Egyesült Államok szövetségi kormánya értékelte. Ismerje meg a klinikai vizsgálatok kockázatait és lehetséges előnyeit, és a részvétel előtt beszéljen egészségügyi szolgáltatójával. A részletekért olvassa el a felelősség kizárását.

Tanulmány részletei
Táblázatos nézet
Nincs közzétett eredmény
Jogi nyilatkozat
Hogyan olvassuk el a tanulmányi jegyzőkönyvet

Állapot vagy betegség

Kóros elhízás Opioidokkal kapcsolatos rendellenességek műtét - szövődmények Alvási apnoe szindrómák

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) a műtétet követő első 24 órában több mint háromszorosára növeli a pulmonalis szövődmények kockázatát, ami fokozott érzékenységre utal az opioidok által indukált ventilációs depresszióval szemben (OIVD) ebben a betegcsoportban. Az elhízás és az OSA, két nagyon komorbid állapot, gyakori a posztoperatív életveszélyes vagy halálos OIVD áldozatai között, és a kritikus esemény megjelenését megelőző fokozott aluszékonyság szinte mindenütt elérhető klinikai megállapítás.

Ezek a klinikai megfigyelések összhangban vannak a legújabb bizonyítékokkal, miszerint az ébrenlét csökkenése az OIVD fontos hozzájárulási mechanizmusa az OSA-betegeknél, akik a posztoperatív időszakban opioid fájdalomcsillapítást kapnak. Az opioidok ébrenléti, alvási vagy altatásban szenvedő betegek OSA-val történő légzésére gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok összességében azt támasztják alá, hogy az OSA nem jár együtt az OIVD iránti fokozott érzékenységgel ébren lévő személyeknél. Ezzel szemben a csökkent ébrenlétről kiderült, hogy az opioidokkal kezelt OSA-ban szenvedő betegek súlyosbodnak, nem változnak, vagy akár enyhén javítják a légzést és az oxigénellátást.

A garatizmok tónusos aktivitásának csökkenése az ébrenlétből az alvás felé haladással hozzájárul a légutak nagyobb ellenállásához és a légutak elzáródására való hajlamhoz. Az alvásnak ez a hatása a garat légútjának átjárhatóságára erőteljesebbnek tűnik az OSA-ban szenvedő betegeknél, akiknél az ébrenlét során fokozott genioglossus izomaktivitás mutatkozik, amelyet az anatómiai légúti szűkület jelenlétében a megfelelő légáram fenntartásához szükséges idegi kompenzáció bizonyítékaként tekintenek.

Ezért felvethető, hogy az öntudat farmakológiai elnyomásakor, mint például az anesztéziából való kilábaláskor, az OSA-ban szenvedő betegeknél az alvás zavartabb légzése tapasztalható, következésképpen a normál alanyokhoz képest jobban ki vannak téve az OIVD-nek.

1. specifikus cél: Az opioidok által kiváltott ventilációs depresszió felmérése olyan kórosan elhízott, OSA-ban szenvedő betegeknél, akik általános érzéstelenítésből felépülnek és fentanillal kezelik fájdalmukat. Kidolgozunk egy farmakodinamikai modellt az OIVD számára, hogy értékeljük az OSA státusának (azaz a közepesen súlyos vagy súlyos OSA vagy az enyhe vagy enyhe OSA) hatását arra a valószínűségre, hogy az anesztézia felépülése során a TcPCO2 túllépi az előre meghatározott küszöböt.

2. specifikus cél: A kiindulási TcPCO2 hatásának értékelése annak valószínűségére, hogy a TcPCO2 túllépi-e az előre meghatározott küszöböt az anesztézia felépülése során, függetlenül az OSA státusztól.

3. specifikus cél: Az alvás közbeni obstruktív légzést megakadályozó (a laboratóriumi poliszomnográfia során becsült) minimális pozitív légúti nyomás (minPAP) hatásának felmérése annak valószínűségére, hogy az altatásból történő felépülés során a TcPCO2 túllépi az előre meghatározott küszöböt.

A közepesen súlyos vagy súlyos OSA-ban szenvedő betegek nagyobb valószínűséggel mutatják be az előre meghatározott TcPCO2 küszöbértéket, mint az enyhén vagy egyáltalán nem szenvedő OSA-k, az általános érzéstelenítésből való felépülés során.
Azoknál a betegeknél, akiknél a kiindulási értéknél magasabb a TcPCO2, az anesztézia felépülése során nagyobb valószínűséggel lépnek túl az előre meghatározott TcPCO2 küszöbértéken, függetlenül OSA státuszuktól.
A magasabb terápiás PAP-szinttel (tehát jobban összecsukható légutakkal) rendelkező betegek érzékenyebbek lesznek a fentanil által kiváltott ventilációs depresszióra, és így nagyobb valószínűséggel mutatják be a TcPCO2 előre meghatározott küszöbértékének túllépését az érzéstelenítésből történő felépülés során.

Elrendezési táblázat a tanulmányi információkhoz

Tanulmány típusa:	Megfigyelő
Becsült beiratkozás:	20 résztvevő
Megfigyelési modell:	Kohort
Idő perspektíva:	Leendő
Hivatalos cím:	A szellőzés helyreállítása általános érzéstelenítés után betegesen elhízott, opioidokkal kezelt betegeknél: előzetes vizsgálat
Becsült tanulmány kezdési dátum:	2019. október 10
Becsült elsődleges befejezési dátum:	2020. szeptember 15
A tanulmány becsült befejezési dátuma:	2020. szeptember 15

Mérsékelten elhízott betegek, akik súlycsökkentő műtét (gyomor bypass és hüvely elhelyezése) után gyógyultak meg az általános érzéstelenítésből.

Valamennyi beteg preoperatív és posztoperatív folyamatos transzkután és intermittáló artériás vér PCO2 monitorozáson megy keresztül.

A szedáció mélységét és a fájdalom értékelését az érzéstelenítés utáni gondozási osztályon (PACU) végzik. Csak a fentanilt adják a műtét során és PACU-ban fájdalomcsillapítás érdekében (verbális numerikus pontszám ≤ 3).

Összesen 9, 10 ml-es vérmintát (beleértve a preoperatív vakmintát is) kell gyűjteni a vizsgálati időszak alatt (1 preoperatív, 4 intraoperatív és 4 a PACU-ban) a fentanil koncentrációjának mérésére a plazmában. Öt 1 ml-es mintát használunk az artériás PCO2 meghatározására.

Mérsékelten elhízott betegek, akik súlycsökkentő műtét (gyomor bypass és hüvely elhelyezése) után gyógyultak meg.

Valamennyi beteg preoperatív és posztoperatív folyamatos transzkután és intermittáló artériás vér PCO2 monitorozáson megy keresztül.

Összesen 9, 10 ml-es vérmintát (beleértve a preoperatív vakmintát is) fogunk kapni a vizsgálati periódus alatt (1 preoperatív, 4 intraoperatív és 4 a PACU-ban) a fentanil koncentrációjának mérésére a plazmában. Öt 1 ml-es mintát használunk az artériás PCO2 meghatározására.