Tüdőfunkciós tesztek elhízott embereknél bariatrikus műtétre

Pulmonológia (korábban Revista Portuguesa de Pneumologia) a Portugál Pulmonológiai Társaság (Sociedade Portuguesa de Pneumologia/SPP) hivatalos folyóirata. A folyóirat évente 6 számot jelentet meg, elsősorban a felnőttek légzőszervi megbetegedéseiről és a klinikai kutatásokról. Ez a munka a lektorált eredeti cikkektől az áttekintő cikkekig, szerkesztőségekig és véleménycikkekig terjedhet. A folyóirat angol nyelven van nyomtatva, és szabadon elérhető a weboldalán, valamint a Medline és más adatbázisokban.

Indexelve:

Bővült a tudományos hivatkozási index, Journal of Citation Reports; Index Medicus/MEDLINE; Scopus; EMBASE/Excerpta Medica

Kövess minket:

Az Impact Factor méri a folyóiratban megjelent cikkek által az adott évben kapott két idézet átlagos számát az elmúlt két évben.

A CiteScore a közzétett dokumentumonkénti átlagos idézettség mértékét méri. Olvass tovább

Az SRJ egy presztízsmutató, amely azon az elképzelésen alapul, hogy nem minden idézet egyforma. Az SJR hasonló algoritmust használ, mint a Google oldalrangja; mennyiségi és minőségi mérést nyújt a folyóirat hatásáról.

A SNIP a kontextus szerinti idézés hatását úgy méri, hogy megdönti az idézeteket egy tantárgyban szereplő összes hivatkozás száma alapján.

Absztrakt
Kulcsszavak
Resumo
Palavras-barlang
Bevezetés

Absztrakt
Kulcsszavak
Resumo
Palavras-barlang
Bevezetés
Célkitűzés
Anyagok és metódusok
Eredmények
Vita
Következtetések
Összeférhetetlenség
Bibliográfia

Az elhízást a modern világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémájának tartják. Mivel megváltoztatja a tüdő, a mellkas fala és a rekeszizom kapcsolatát, várható, hogy hatással lesz a légzésfunkcióra. Portugáliában nincs sok adat az elhízás és a tüdőfunkció kapcsolatáról.

E vizsgálat célja a morbid elhízott betegek légzésfunkcióinak jellemzése, valamint annak értékelése, hogy a bariatrikus műtéten átesett betegek súlyvesztése befolyásolja-e a tüdőfunkciós teszteket (PFT).

Retrospektív vizsgálatot végeztünk 36 betegesen elhízott, bariatrikus műtéten átesett betegnél, akiknek átlagéletkora 40,6 év volt, 64% nő és átlagos testtömeg-index (BMI) 49,7 kg/m 2 volt. Valamennyi beteget klinikailag és funkcionálisan értékelték a műtét előtt, és miután a műtét után súlyuk stabilizálódott. Teljes pulmonális funkciót teszteltek rajtuk spirometriával, tüdőmennyiséggel, szén-monoxid-diffúziós kapacitással (DLCO), maximális légzési nyomással és artériás vérgázelemzéssel. A műtét előtt szinte minden betegnél funkcionális légzési elváltozások voltak, 34-nél csökkent a funkcionális maradvány kapacitás (FRC) 6, közülük korlátozó szindróma. Csak 2 betegnél nem mutatkozott semmilyen funkcionális vagy artériás vérgázváltozás. A bariatrikus műtét után a BMI 34 kg/m 2 -re csökkent, és a korlátozó rendellenességek megszűnésével szinte minden funkcionális paraméter jelentősen javult. Ennek ellenére 13 betegnél az FRC továbbra is csökkent.

A fogyás után az egyetlen korreláció a BMI csökkenése és a megnövekedett FRC között volt (r = −0,371; p = 0,028). Ez a tanulmány összefüggést mutat az elhízás és a pulmonalis korlátozás között, valamint a bariatrikus műtét pozitív hatását PFT-ben.

A obesidade é megfontolandó um problema de saúde pública da atualidade. Devido ao facto de alterar a relação entre pulmões, parede torácica e diafragma, a obesidade tem sido relacionada com alterações da função pulmonar. Em Portugália, egzistem dados muito limitados entre a relação da obesidade com a função pulmonar.

O objetivo deste estudo foi avaliar as alterações da função respiratória nos doentes obesos mórbidos e o comportamento dos parâmetros obtidos nas provas funcionais respiratórias (PFR) no pré e pós cirurgia bariátrica.

Realizamos um estudo retrospectivo pré e pós cirurgia bariátrica em 36 doentes obesos mórbidos, com uma média de idades de 40,6 anos sendo 64% do sexo feminino e com um índice de massa corporal (IMC) médio de 49,7 kg/m 2 . Todos os doentes foram avaliados clínica e funcionalmente antes da cirurgia bariátrica e após estabilização do peso na sequência deste procedimento tendo-se realizado espirometria, volume pulmonares, difusão do monóxido de carbono (DLCO), pressõria arteria ealas. Previamente à cirurgia a maioria mostrava alterações nas PFR, 34 doentes apresentavam uma diminuição da capacidade residual funcional (CRF) dos quais 6 tinham síndrome restritiva. Apenas 2 doentes não expressavam qualquer alteração funcional ou gasométrica. Após a cirurgia bariátrica o IMC médio reduziu para 34 kg/m 2 e verificou-se uma melhoria reikšmingativa de quase todos os parâmetros funcionais havendo resolução dos padrões restritivos, mantendo, contudo, ainda 13 doentes a CRF diminuída.

A Foi apenas encontrada correlação comnificado estatístico entre a redução do IMC e o aumento da CRF (r = −0,371; p = 0,028).

Este estudo sugere uma relação entre obesidade e restrição pulmonar e aponta para um impacto positivo da cirurgia bariátrica nas PFR.

A túlsúlyt és az elhízást olyan rendellenes vagy túlzott zsírfelhalmozódásként definiálják, amely kockázatot jelent az egészségre. Az elhízás világszerte elérte a járvány mértékét; Ha korábban magas jövedelmű országokkal társult, az elhízás az alacsony és közepes jövedelmű országokban is elterjedt. 1 A 30 kg/m 2 vagy annál nagyobb BMI-vel rendelkező személyt általában elhízottnak tekintik.

A túlzott testsúly károsíthatja a tüdő működését, és korlátozó vagy esetenként obstruktív tüdőzavarhoz vezethet. Az elhízott alany károsítja a légzési mechanikát, és káros hatásokat okoz a tüdő működésében, mint például a légzési munka növekedése és a tüdő térfogatának csökkenése. 2 Az elhízás tüdőfunkcióra gyakorolt lehetséges hatásaként számos mechanizmust javasoltak. Ismeretes, hogy a kóros elhízás restriktív szindrómához vezethet, amelyet a hasi és mellkasi zsírszövet csökkent, csökkentve a tüdő térfogatát, a kilégzési tartalék térfogatot (ERV) és az FRC-t, a csökkent mellkasfal- és tüdőmennyiség és a megnövekedett légzési ellenállás következtében. Emellett elősegíti a szellőzés/perfúzió egyensúlyának rendellenességeit, ami nyugalmi állapotban és fekvő helyzetben okozhat valószínűleg a kis légutak bezáródása miatt. Az elhízás a légutak szűkülete miatt megnövekedett ellenállást jelent a levegő be- és kiáramlásában. 3–10 Úgy gondolják, hogy a tüdő vérmennyisége torlódáshoz vezet, ami a légutak falának megvastagodását eredményezi, és ezzel csökkenti a légutak méretét. 11.

Másrészt várható, hogy a műtét és a fogyás után a pulmonalis működés javulása vagy akár felbontása tapasztalható.

A kóros elhízás klinikai kezelésében történő hatékonyabb beavatkozás szükségessége miatt a bariatrikus műtét indikációi megnőttek. 12.

A vizsgálat célja annak vizsgálata volt, hogy a kóros elhízás okoz-e tüdőfunkció-változásokat, és a bariatriás műtét utáni súlycsökkenés hatással volt-e a tüdő működésére.

Anyagok és metódusok

Összehasonlító és retrospektív vizsgálatot végeztünk, amelynek során 1998 és 2008 között bariátriai műtéten átesett betegek egy csoportját preoperatív tüdőfunkció vizsgálatra küldték. A klinikai értékelés és a mellkas röntgenvizsgálata mellett a következőket tették: spirometria, SensorMedics ® spirométer alkalmazásával; a test pletizmográfiájával mért tüdőmennyiségek, egy Jaeger® plethysmograph; a tüdő szénmonoxid (DLCO) diffúz kapacitása egyetlen légzéses technikával értékelve; maximális légzési nyomás, Sibelmed ® manométer alkalmazásával; és artériás vérgázok. A vizsgálatokat az American Thoracic Society és az European Respiratory Society szabványosított tüdőfunkciós tesztek szerint végezték. A műtét után és a súlyváltozás nélküli 3 hónap elteltével a betegeket újraértékelték, és ismét légzőfunkciós teszteknek vetették alá őket. Diétával és testmozgással vontuk be azokat a kóros elhízásban szenvedő betegeket (BMI ≥ 40 kg/m 2), akiknek a szokásos klinikai kezeléssel nem sikerült lefogyniuk, és kizártuk a műtét után légzőszervi szövődményekkel küzdő betegeket és a korábbi tüdőbetegségben szenvedőket.

Az eredményeket az előre jelzett értékek százalékában fejezzük ki.

A statisztikai elemzéshez az SPSS 17.0-t használtuk.

36 bariatrikus műtéten átesett beteget vizsgáltunk, átlagéletkoruk 40,6 ± 7,2 volt; 24–60 (x ± SD; min – max) év, ebből 23 (64%) nő volt. Az átlagos BMI a műtét előtt 49,7 ± 8,2 volt; 40–69 kg/m 2, 21 testtömeg-indexe 40,0–49,9, 8-nál 50,0–59,9, 7-nél pedig legalább 60 volt. A súlycsökkenés előtt csak 2 betegnél volt normális tüdőfunkció, hatnak pedig restriktív mintája volt, a teljes tüdőkapacitás (TLC) átlaga az előrejelzettek 71,3% -a volt. Az FRC csökkenése 34 betegnél volt a leggyakoribb változás a tüdőfunkcióban, az előre jelzett érték átlagosan 56,5% -a. Az artériás vérgázelemzés egyszerre mutatott alacsony oxigén artériás feszültséget (PaO 2) és magas artériás széndioxid feszültséget (PaCO 2) 5 betegnél, ezeknél az elhízottaknál az átlagos PaO 2 67,3 és a PaCO 2 47,7 Hgmm. A műtét előtt statisztikailag szignifikáns összefüggést találtunk a BMI és az FRC (r = −0,525, p = 0,001), az FRC és a PaCO 2 (r = −0,346, p = 0,039), valamint a TLC PaO 2 és PaCO 2 (r = 0,386) között., p = 0,020 és r = -0,524, p = 0,001). A légzésfunkciós paraméterek, az artériás vérgázelemzések és a BMI között nincs további összefüggés. Elhízott, korlátozó mintázatú betegeknél nem volt különbség az életkor vagy a BMI és a korlátozó mintázat nélküli betegek között.