19.2 A száj és a szájüreg mikrobiális betegségei

Tanulási célok

  • Magyarázza el a mikrobiális aktivitás szerepét a száj és a szájüreg betegségeiben
  • Hasonlítsa össze a specifikus szájüregi betegségek és fertőzések főbb jellemzőit

A nyál jelenléte, valamint a rágás és étkezés mechanikai erői ellenére néhány mikroba virágzik a szájban. Ezek a mikrobák károsíthatják a fogakat, és olyan fertőzéseket okozhatnak, amelyek képesek terjedni a szájon túl, és néha az egész testben.

Fogszuvasodás

A fogak üregei, klinikailag ismertek fogszuvasodás, mikrobiális elváltozások, amelyek károsítják a fogakat. Idővel az elváltozás a külső zománcrétegen keresztül nőhet, hogy megfertőzze az alatta lévő dentint vagy akár a legbelső pépet. Ha a fogszuvasodást nem kezelik, a fertőzés tályoggá válhat, amely a fogak mélyebb szöveteibe, a gyökerek közelében vagy a véráramba terjed.

A fogszuvasodás a fogakon élő mikrobák metabolikus aktivitásából származik. Fehérje- és szénhidrátréteg képződik, amikor a tiszta fogak érintkeznek a nyállal. A mikrobák vonzódnak ehhez az élelmiszerforráshoz, és egy plakknak nevezett biofilmet alkotnak. Ezekben a biofilmekben a legfontosabb kariogén faj a Streptococcus mutans. Ha a szacharózt, az étkezésből származó diszacharidcukrot a szájban lévő baktériumok lebontják, glükóz és fruktóz keletkezik. A glükózból a dextránt állítják elő, amely a biofilm extracelluláris mátrixának része. A fruktózt fermentálva szerves savakat, például tejsavat állítanak elő. Ezek a savak feloldják a fog ásványait, beleértve a zománcot is, annak ellenére, hogy ez a test legnehezebb anyaga. A savak még gyorsabban működnek a kitett dentinen (19. ábra.7). Az idő múlásával a plakk biofilm vastagabbá válhat és végül meszesedhet. Ha egy nehéz lepedék ilyen módon megkeményedik, akkor az ún fogkő vagy fogászati számítás (Ábra 19..8.). Ezek a jelentős plakk biofilmek számos baktériumfajt tartalmazhatnak, beleértve a Streptococcus és az Actinomyces fajokat.

mikrobiális
19. ábra.8. a) E fogak tövében látható a fogkő (fogkő). A koronákon magasabb sötétebb lerakódások festődnek. (b) Ez a fog csak kevés látható szuvasodást mutat. (c) Ugyanannak a fognak a röntgenfelvétele azt mutatja, hogy a fog belsejében van egy sötét terület, amely több szuvasodást jelent. d) A korona egy részének eltávolítása feltárja a károsodás területét. e) A töltés előtt az üreg egészét el kell távolítani. (kredit: „DRosenbach”/Wikimedia Commons munkájának módosítása)

Néhány fogszuvasodás kívülről látható, de nem mindig lehet látni az összes szuvasodást vagy a szuvasodás mértékét. A röntgen képalkotással röntgenfelvételeket készítenek, amelyek tanulmányozhatók a gyökér vagy a csont mélyebb bomlása és károsodása után (Ábra 19..8.). Ha nem észlelik, a bomlás elérheti a pépet, vagy akár átterjedhet a véráramba is. Fájdalmas tályogok alakulhatnak ki.

A fogszuvasodás megelőzése érdekében fontos a profilaktikus kezelés és a jó higiénia. A rendszeres fogmosás és fogselyem fizikailag eltávolítja a mikrobákat, és leküzdi a mikrobák növekedését és a biofilm képződését. A fogkrém fluoridot tartalmaz, amely beépül a fogzománc hidroxiapatitjába, megvédve a száj mikrobiota erjedése okozta savasságtól. A fluor bakteriosztatikus is, így lassítja a zománc lebomlását. Az antiszeptikus szájvizek általában növényi eredetű fenolokat, például timolt és eukaliptolt, és/vagy nehézfémeket, például cink-kloridot tartalmaznak. A fenolok általában stabilak és perzisztensek a felületeken, és denaturáló fehérjék és a membránok megbontása révén hatnak.

A rendszeres fogtisztítás lehetővé teszi a korai szakaszban a bomlás kimutatását és a fogkő eltávolítását. Segíthetnek felhívni a figyelmet más aggályokra is, például a savas italok zománcának károsítására. A cukorfogyasztás csökkentése segíthet megelőzni a cukrok mikrobiális erjedéséből eredő károkat. Ezenkívül a cukor nélküli cukorkák vagy cukoralkoholokkal (például xilit) készült gumik csökkenthetik a savak termelését, mivel ezek savsav vegyületekké fermentálódnak (bár a túlzott fogyasztás gyomor-bélrendszeri szorongáshoz vezethet). A fluoridos kezelés vagy a fluorozott víz fogyasztása erősíti a fogak ásványi anyagait és csökkenti a fogszuvasodás előfordulását.

Ha a fogszuvasodás kialakul, a gyors kezelés megakadályozza a súlyosbodást. Kisebb bomlási területeket lehet fúrni az érintett szövet eltávolítására, majd kitölteni. Ha a pép érintett, gyökércsatornára lehet szükség a fertőzött szövetek teljes eltávolításához, hogy elkerüljék a fertőzés további terjedését, ami fájdalmas tályogokhoz vezethet.

  • Nevezzen meg néhány módot arra, hogy a mikrobák hozzájárulnak a fogszuvasodáshoz.
  • Mi a legfontosabb kariogén baktériumfaj?

Mikrokapcsolatok

Egészséges száj, egészséges test

A jó szájegészség elősegíti az általános egészségi állapotot, és ez fordítva is igaz. A száj gyenge állapota étkezési nehézségekhez vezethet, ami alultápláltságot okozhat. A fájdalmas vagy laza fogak azt is okozhatják, hogy az ember elkerülje bizonyos ételeket, vagy kevesebbet eszik. A fogászati ​​problémák miatti alultápláltság okozza a legnagyobb gondot az idős emberek számára, akik számára ez súlyosbíthatja az egészségi állapotot és hozzájárulhat a halálozáshoz. Azoknál a személyeknél, akik súlyos betegségekben, különösen az AIDS-ben szenvednek, a fogászati ​​problémák miatt is nagyobb az alultápláltság kockázata.

Ezenkívül a rossz szájegészség hozzájárulhat a betegségek kialakulásához. A szájban megnövekedett baktériumnövekedés gyulladást és fertőzést okozhat a test más részein. Például a szájban lévő Streptococcus, amely a fogakon, a fogkőön és a fogszuvasodáson részt vevő biofilmek fő hozzájárulója, akkor terjedhet az egész testben, ha a száj belsejében lévő szövetek károsodnak, amint ez a fogászati ​​munka során megtörténhet. Az S. mutans egy P1 néven ismert felületi adhezint termel, amely a fog felszínén kötődik a nyál agglutininjéhez. A P1 kötődhet extracelluláris mátrixfehérjékhez, beleértve a fibronektint és a kollagént is. Amikor a Streptococcus a fogmosás vagy a fogtisztítás eredményeként bejut a véráramba, gyulladást okoz, amely plakkok felhalmozódásához vezethet az artériákban, és hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához, amely a szív- és érrendszeri betegségekkel, a szívrohammal és agyvérzéssel jár. Bizonyos esetekben az ereken keresztül terjedő baktériumok elhelyezkedhetnek a szívben, és endocarditist okozhatnak (példa fokális fertőzésre).