A felnőttek nyugalmi anyagcseréjének változásainak vizsgálata: Közegészségügyi szempont

Robert G. McMurray

1 Észak-Karolinai Egyetem, Chapel Hill, NC

Jesus Soares

2 Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Atlanta, GA

Carl J. Caspersen

2 Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Atlanta, GA

Thomas McCurdy

3 Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA), Research Triangle Park, NC

Absztrakt

Célja

Nem volt a közelmúltban átfogó erőfeszítés a felnőttek nyugalmi anyagcsere-sebességével (RMR) kapcsolatos meglévő vizsgálatok megvizsgálására, hogy azonosítsák a népesség közös demográfiai és antropometriai jellemzőinek hatását. Így áttekintettük az RMR-ről szóló szakirodalmat (kcal · kg −1 · h −1), hogy meghatározzuk az életkor, a nem és az elhízás státuszának az RMR-hez való viszonyát az anyagcsere-egyenérték általánosan elfogadott értékéhez képest (MET; pl. 1,0 kcal · kg −1 · h −1).

Mód

Számos adatbázis felhasználásával azonosították az 1980 és 2011 között megjelent tudományos cikkeket, amelyek az RMR-t mérték, és ezekből mások 1920-ig visszanyúló ismereteit azonosították. Százkilencvenhét vizsgálatot azonosítottak, amelyek 397 publikációs becslést eredményeztek az RMR-ről, amelyek a népesség alcsoportját jelenthetik. Az inverz variancia súlyozási technikát alkalmaztuk az átlagok és a 95% -os konfidencia intervallumok (CI) kiszámításához.

Eredmények

Az RMR átlagos értéke 0,863 kcal · kg −1 · h -1 (95% CI = 0,852–0,874), magasabb a férfiaknál, mint a nőknél, az életkor előrehaladtával csökken, a túlsúlyosaknál pedig kevesebb, mint a normál testsúlyú felnőtteknél. Nemtől függetlenül a BMI ≥ 30 kg · m −2 felnőtteknél volt a legalacsonyabb az RMR (−1 · h −1).

Következtetések

Az RMR egyetlen értéke nem megfelelő minden felnőtt számára. A csaknem általánosan elfogadott MET-egyezmény betartása az RMR túlértékeléséhez vezethet, ami férfiaknál körülbelül 10%, a nőknél pedig csaknem 15%, és egyes demográfiai és antropometriai kombinációk esetében akár 20% –30% is lehet. Ezek a nagy hibák kérdéseket vetnek fel az RMR hagyományos MET értékének hosszú távú betartásával kapcsolatban. Ennek az eltérésnek a figyelmen kívül hagyása jelentős téves számításokat eredményezhet a cukorbetegséghez fizikai aktivitással végzett beavatkozások és más krónikus betegségmegelőzési erőfeszítések során elköltött energia szempontjából.

A metabolikus egyenérték (MET) az edzésfiziológusok, epidemiológusok és az orvosi közösség által használt általános kifejezés az RMR kifejezésére. Ezenkívül a különféle fizikai tevékenységek energiaigényét a MET többszörösei jelentették, az RMR-hez viszonyítva (1–3). A MET koncepciója már jó ideje használatos (17), de a pontos levezetés nem ismert (13). Az egyik MET hagyományos meghatározása 3,5 ml oxigén/testtömeg-kilogramm/perc (3,5 ml-kg-1 -1 perc-1), és feltételezhetően hozzávetőlegesen 1 kcal · kg-1 · h-1 vagy 4,184 kJ-nak felel meg. kg −1 · h −1 (1–3). Ainsworth és munkatársai mindhárom cikkében. (1–3) szerint a MET energiafelhasználása pontatlan, és csak a tevékenységek osztályozásának eszközeként tekinthető a tipikus tevékenységben való részvétel várható intenzitása alapján, ha azt 1 MET többszöröseként fejezik ki (1–3). Byrne és munkatársai munkája. (13) azt sugallja, hogy a hagyományosan meghatározott MET érték használata gyakran túlbecsülést tükröz, amely nem minden egyénre és a népesség alcsoportjaira is érvényes. Sajnos a standard MET-érték alkalmazása minden egyénre kiterjedt elfogadásra tett szert, de az elmúlt évtizedben a tudományos közösség megkérdőjelezte (13,29,30).

MÓD

Ha egy cikk korábbi publikációkat idézett, amelyek egyedülálló információkat szolgáltattak az RMR-ről, akkor visszatértünk ehhez a tanulmányhoz, hogy felmérjük adatainak relevanciáját a felülvizsgálatunk szempontjából. Ilyen módon már 1921-től származó publikációkat azonosítottunk, amelyeket hozzáadtunk szisztematikus felmérésünkhöz (1980 előtt = 7 tanulmány vagy 12 [−2): −1 · h −1 (95% CI = 0,852–0,874) . Elemzéseinket a rendelkezésre álló 351 nemspecifikus publikációra becsülve, a nők RMR-je alacsonyabbnak bizonyult, mint a férfiaké (n = 131): 0,839 kcal · kg −1 · h −1 ( 95% CI = 0,825–0,853), szemben 0,892 kcal · kg −1 · h −1 (95% CI = 0,872–0,912). A várakozásoknak megfelelően az RMR csökkent az életkorral mindkét nemnél; a fiatalabb csoport (20–29 év) 95% -os CI-je nem fedte át a két idősebb csoportot (1. ábra).

anyagcseréjének

Korrigált átlag 95% -os CI mellett az RMR-re (kcal · kg −1 · h −1) felnőttek számára, 351 publikáció becsléséből kilenc korcsoport és nem szerint. Az egyes kategóriákban szereplő publikációs becslések száma szerepel az x tengelyen a férfiak (M) és a nők (W) esetében. Folyamatos vonal = 1,0 kcal · kg −1 · h −1 .

A 2. ábra az RMR-t ábrázolja a BMI csoport és a nem tekintetében 278 publikációs becslésnél (165 nő és 113 férfi). Mindkét nem esetében az RMR (kcal · kg −1 · h −1) a legmagasabb a normál súlycsoportban (nők = 0,926, 95% CI = 0,908–0,945; férfiak = 0,960, 95% CI = 0,934–0,985), míg az elhízott csoportokban volt a legalacsonyabb RMR (nők = 0,721, 95% CI = 0,684–0,758; férfiak = 0,791, 95% CI = 0,738–0,843).

Korrigált átlag 95% CI mellett RMR (kcal · kg −1 · h −1) felnőttek számára 278 publikációs becslés alapján, a normál (−1 · h −1) BMI (kg · m −2) kategóriák alapján .

A 3. ábra ötvözi az életkor és a BMI hatásait az RMR-re. A férfiak esetében a fiatalok és a normál testsúlyúak RMR-je volt a legmagasabb, például 1,007 kcal · kg −1 · h −1 (95% CI = 0,952–1,062), és az életkor és a BMI csoport növekedésével a Az RMR monoton csökkent. A nők esetében a tendencia következetlen volt. A férfiakhoz hasonlóan az RMR a fiatal, normál testsúlyú nőknél volt a legmagasabb: 0,918 kcal · kg −1 · h −1 (95% CI = 0,869–0,958). Az RMR mind a három korcsoportban a BMI-kategória növekedésével csökkent. Azonban azoknak a nőknek, akik a két legmagasabb BMI kategóriába tartoztak, kevéssé látszott befolyásolni az életkort.

Korrigált átlag 95% -os CI-vel az RMR-re (kcal · kg −1 · h −1) felnőttek számára 266 publikációs becslés alapján, nemek, három korcsoportok és BMI szerint. A BMI-csoportokra vonatkozó publikációs becslések számát az x tengely tartalmazza, normál testsúly (Nm), túlsúly (Ov) és elhízott (Ob) esetén. Folyamatos vonal = 1,0 kcal · kg −1 · h −1 .

VITA

Ezek a tanulmányi becslések százainak eredményei azt sugallják, hogy a felnőttek RMR-je jelentősen változik, így egy standard értéket ésszerűen nem szabad használni különböző életkorú, nemű vagy elhízott állapotú felnőttek számára. Ezt a véleményt korábban mások (6,9,13) javasolták korlátozottabb adatminták felhasználásával. A várakozásoknak megfelelően a nők RMR-je alacsonyabb volt, mint a férfiaké (4,12,13,19,27), az idősebb felnőttek RMR-je pedig kisebb volt, mint a fiatalabbaké (9,13,22). A nemek és az életkor szerinti különbségek némelyike ​​összefüggésben lehet azzal, hogy az izomtömeg alacsonyabb (például kevésbé metabolikusan aktív szövet) nőknél és idősebb felnőtteknél. Az RMR leginkább az egyén metabolikusan aktív szövetének mennyiségétől függ; főleg izomtömeg (18,35). Eredményeink bemutatása ezt közegészségügyi szempontból relevánssá teszi azáltal, hogy RMR-becsléseket kínál férfiak és nők életkor és relatív súlycsoport szerint.

Összességében az elhízás RMR-re gyakorolt ​​hatása kihat az elhízott egyének energiaigényének és -igényének meghatározására, amikor a normál testsúlyú felnőttre alapozott RMR-állandó alkalmazása elfogult becsléseket eredményezhet. Eredményeink alapján a teljes testtömeg kilogrammonkénti energiafelhasználást kb. 20–30% -kal becsülnék felül (3. ábra). Egy nap alatt meghosszabbítva ez jelentős mennyiségű energiát jelenthet. Ilyen esetekben fontolóra kell venni az abszolút RMR (kcal · min −1 vagy kJ · min −1) használatát a testtömeg kilogrammonkénti energiafelhasználás helyett.

A testösszetétel, mind az FFM, mind a zsírtömeg hozzájárul az RMR-hez (4,19,33,35,36,40). Bár számos tanulmány beszámolt akár testzsírról, akár FFM-ről, a nem és az életkor eltérő megoszlása ​​miatt nem tudtunk érdemi szisztematikus elemzést elvégezni; mindkét jellemző ismerten befolyásolja az RMR-t (4,10, 21,23). Konkrétan azt tapasztaltuk, hogy ugyanazon 50–59 kg-os FFM esetében a 21 publikációs becslés átlagosan 0,736 (95% CI = 0,679–0,793) ml · kgFFM –1 · min –1 eredményt adott azoknál a nőknél, akiknél az átlag ± SD életkor 34,2 volt. ± 4,96 év, és 26 publikációra becsülték a férfiakat, átlagosan 0,848 ml · kgFFM −1 · min −1 (95% CI = 0,824–0,872); átlagos életkoruk azonban 59,3 ± 20,5 év volt. Ezért nagyszabású vizsgálatokra van szükség a nem, az életkor és az FFM kölcsönhatásairól az RMR-en.

Az RMR-t befolyásoló egyéb kérdések

A faj/etnikum befolyásolhatja az RMR-t. A BMI vagy a testzsírnak megfelelő gyermekek vizsgálatában az afroamerikaiak RMR-értéke körülbelül 10% –20% -kal alacsonyabb volt, mint a kaukázusiaknál (25,31). Azt is megállapították, hogy az afroamerikaiak kevesebb zsírral rendelkeznek, mint a kaukázusiak vagy a spanyolok (31), és a szervek súlya jelentősen eltér a különböző etnikai csoportok között (23,24). Ezen etnikai tényezők mindegyike befolyásolhatja az RMR-t. Az RMR-ről szóló irodalom azonban teljesen egyértelmű, hogy a zsírtömeg testben való elhelyezkedése szintén fontos az RMR megértésében (5,8,24,28,35,42). Továbbá az aerob fitnesz (20) vagy a fizikai aktivitás szintje (43,44) befolyásolhatja az RMR-t, de az abszolút változás ellentmondásos (26,38). Nem álltak rendelkezésünkre olyan megfigyelések, amelyek a szervspecifikus anyagcserére, a testzsír elhelyezkedésére, következetes etnikai azonosítókra, sem a fizikai aktivitásra vagy a fizikai erőnlétre vonatkozó paraméterekkel nem rendelkeztek minden résztvevő számára e potenciális hatások vizsgálatához. Ez nem jelent kritikus korlátot, mert áttekintésünk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a közegészségügyi beavatkozások végrehajtása során általában előforduló három jellemző (pl. Életkor, nem és elhízás állapota) hatását az RMR-re, és hogyan viszonyul az a MET-nek általánosan elfogadott értéke. Ez mindazonáltal eredményes terület lehet a jövőbeni kutatás számára.

Köszönetnyilvánítás

A cikk megállapításai és következtetései a szerzőkéi, és nem feltétlenül jelentik a CDC vagy az EPA hivatalos álláspontját.