A felső emésztőrendszeri rendellenességek változó mintája endoszkópiával: Az elmúlt 40 év adatai
1 Gasztroenterológiai Tanszék, Cerrahpasa Orvostudományi Kar, Isztambuli Egyetem, 34098 Isztambul, Törökország
2 Gasztroenterológiai osztály, Belgyógyászati Klinika, Cerrahpasa Orvostudományi Kar, Isztambuli Egyetem, Cerrahpaşa Tıp Fakültesi, Fatih, 34098 Isztambul, Törökország
Absztrakt
Célkitűzések. Vizsgáltuk az endoszkópos egységben az elmúlt 40 év során elvégzett különféle diagnózisok előfordulásának változását. Mód. Ebben a tanulmányban értékelték az endoszkópos diagnózis gyakoriságának változását a felső gasztrointesztinális rendszerben 1970 és 2010 között. Diagnózisuk, életkoruk és nemük adatait bevezették az Excel szoftverbe. Eredmények. A 40 éves periódusban esophagogastroduodenoscopián átesett 52816 eset közül az átlagéletkor 48,17 ± 16,27 (átlag ± SD) volt. Bár összességében a betegek több mint fele férfi volt (54,3%), 1995-ben és azt követően, hogy a női nem aránya jelentősen növekedett (51–55%). A hiatal sérv, a reflux oesophagitis és a Barrett-nyelőcsövek száma jelentősen megnőtt. Az eróziós gasztritisz fokozatos növekedést mutatott, míg a gyomorfekélyek száma jelentősen csökkent. A gyomor- és nyelőcsőrák jelenléte jelentősen csökkent. A nyombélfekélyek száma jelentősen csökkent. Következtetés. Kimutattuk, hogy a nyelőcsőgyulladás, a Barrett-nyelőcső és az eróziós gasztritisz előfordulása jelentősen megnőtt, míg a gyomor-/nyombélfekély és a gyomor-/nyelőcsőrák előfordulása az elmúlt 40 évben csökkent.
1. Bemutatkozás
Az elmúlt évtizedekben változást észleltek számos gyomor-bélrendszeri betegség, például gyomorrák, sav-peptikus betegség, beleértve a gyomorfekélyt, és a gyomor-nyelőcső reflux betegségének előfordulásában [1]. A gasztro -ophophealis reflux betegségről (GERD) korábban úgy vélték, hogy ritka betegség Keleten, de számos közelmúltbeli felülvizsgálat felvetette a GERD prevalenciájának növekedésének lehetőségét is. A nyelőcsőgyulladás prevalenciája 14,5% és 16,1% között van azoknál a betegeknél, akiknél a dyspepsia és a reflux miatt felső gasztrointesztinális endoszkópiát végeznek [2–4]. Az elmúlt három-négy évtizedben a peptikus fekélybetegség elterjedtségének csökkenéséről számoltak be nyugaton [5]. Hasonló megfigyeléseket tettek az ázsiai-csendes-óceáni térségben is [6]. A nyelőcsőrák epidemiológiája az elmúlt 50 évben jelentősen megváltozott. Ez egy olyan fejlemény, amely minden bizonnyal nagy aggodalomra ad okot. Míg a gyomorrák terhe továbbra is magas az ázsiai-csendes-óceáni térségben, az életkor szerint standardizált előfordulási arány csökkenni kezdett. Ez lépést tart a nyugati országokban megfigyelt tendenciákkal, ahol a gyomorrák az 1940-es évek óta megfigyelhető csökkenést mutat [7].
Ezért retrospektíven megvizsgáltuk a felső gasztrointesztinális rendszer (GIS) endoszkópiájának eredményeit, amelyet az elmúlt 40 évben végeztünk.
2. Anyag és módszerek
Az 1970-es években végzett endoszkópiákhoz az Olympus, JF-B2, GIF-D, K és P2 eszközöket használták. 1980 és 2000 között az endoszkópiákat az Olympus Fiberoptic GIF T10, Q10 és K10 eszközökkel végezték. A 2000-es években a videokamerarendszerek bevezetésével Pentax felső térinformatikai endoszkópos eszközöket alkalmaztak. Az endoszkópiákat háziorvos vagy szakorvos, többnyire belgyógyász vagy gasztroenterológus, esetenként sebész vagy kardiológus kérésére készítették. Ha szükséges, biopsziás mintákat vettünk a makroszkopikus diagnózis megerősítésére.
Az adatokat átlag ± szórásként (SD) írják le. A felső emésztőrendszeri rendellenességek gyakoriságát százalékban fejeztük ki. A statisztikai elemzést Excel szoftverrel végeztük.
3. Eredmények
A 40 éves időszakban az EGD-n átesett 52 856 eset közül az átlagéletkor 48,17 ± 16,27 (átlag ± SD) volt. Az áttekintett 5 éves periódusok során az endoszkópos vizsgálatok fokozatos növekedését figyelték meg (1. ábra). Az 1. ábra a férfiak és a nők számának százalékos arányát mutatja. Noha a betegek több mint fele férfi volt (54,3%), az 1995-ös és azt követő években jelentős növekedés tapasztalható a női nemek arányában (51–55%). Az endoszkópos diagnózisok száma meghaladja a betegek teljes számát, mert egyes betegeknél többször diagnosztizáltak. Az 1. táblázat a fő diagnosztizált felső GIS patológiák számát és százalékos arányát mutatja évenként. A 2., 3. és 4. ábra a különböző endoszkópos diagnózisok gyakoriságának változását mutatja be az időszakokban.
4. MegbeszélésA felső gasztrointesztinális endoszkópia pontos és biztonságos módszer a nyelőcső, a gyomor és a nyombél nyálkahártyájának értékelésére. Különböző indikációkra, különösen diagnosztikai célokra végzik. A gyomor-bélrendszeri betegségek közül jelentős változásokat figyeltek meg a gyomor- és nyelőcsőrákban, valamint a savas-peptikus betegségekben, beleértve a gyomorfekélyt és a GERD-t. Retrospektív értékelésünk során a nyelőcsőgyulladás, a Barrett-nyelőcső, a gyomorhurut és a bulbitis előfordulásának jelentős növekedését, valamint a nyombélfekély, a gyomorfekély, a gyomorrák és a nyelőcsőrák előfordulásának csökkenését figyeltük meg. Az elmúlt években Törökországban jelentősen megnőtt a háziorvos kérésére végzett felső gasztrointesztinális endoszkópiák száma. A magyarázat nemcsak a nyílt hozzáférésű létesítmény jelenléte, hanem a gasztroszkópia hangsúlyosabb helye a dyspepsia és a reflux betegség munkájában is [8]. Emellett az egymást követő években folyamatosan nőtt a felső gasztrointesztinális endoszkópián átesett nők száma. A társadalmi-gazdasági fejlesztések lehetővé tették a nők számára az egészségügyi szolgáltatások előnyeit. Minden török állampolgár rendelkezik kötelező egészségbiztosítással, így hozzáférhető egészségügyi ellátással. A gastroesophagealis reflux betegség Nyugaton gyakori probléma: azoknál a betegeknél, akiknek a felső gasztrointesztinális tünetei miatt esophagoduodenoscopiát végeztek, 9–23% -uknál volt endoszkópos nyelőcsőgyulladás [9, 10]. Szintén Ázsia néhány részéből nemrégiben készült tanulmányok dokumentálták az endoszkópos nyelőcsőgyulladás prevalenciáját akár 14,5% -ig a felső gasztrointesztinális traktus tüneteit vizsgáló betegeknél [4]. Vizsgálatunk egyértelműen azt mutatja, hogy az endoszkópos nyelőcsőgyulladás előfordulása idővel nőtt. A növekedés oka lehet a megváltozott táplálkozási szokások, a megnövekedett testtömeg-index és a csökkenő arány Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzés. Bár csökkent előfordulása H. pylori Törökországban gyermekkori fertőzésről számoltak be [11], nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a felnőtteknél csökkent volna a fertőzés előfordulása. Az endoszkópia során az alsó nyelőcsőre fordított fokozott figyelem hozzájárulhat a reflux oesophagitis prevalenciájának növekedéséhez is. Kétségtelen, hogy a hiatal sérv jelenléte hozzájárul a gastrooesophagealis reflux előfordulásához, ami eróziós nyelőcsőgyulladáshoz és Barrett nyelőcsőhöz vezethet. Megállapítottuk, hogy a hiatal sérv jelenléte jelentősen megnőtt a sorozatunk periódusaiban. A barrett-nyelőcső (BE), a krónikus gastrooesophagealis reflux okozta metaplasztikus állapot hajlamosít a nyelőcső adenocarcinomájára. A Barrett-nyelőcső előfordulásának változásáról szóló adatok ellentmondásosak. Todd és mtsai. a reflux oesophagitis csökkenését és a Barrett nyelőcső növekedését mutatta endoszkópián átesett betegeknél 1980 és 1995 között Skóciában [12]. Éppen ellenkezőleg, Loffeld és Van Der Putten arról számolt be, hogy a nyelőcsőgyulladás fokozatosan nőtt, de Barrett nyelőcsője az elmúlt 10 évben stabil maradt [13]. Sorozatunkban Barrett nyelőcsője az idő múlásával jelentősen megnőtt, összhangban a reflux betegség fokozott hátterével. A Barrett-nyelőcső endoszkópos diagnózisának javulása annak tudható be, hogy fokozott figyelmet fordítanak az alsó nyelőcsőre. A gyomorhurut heterogén kóros állapot. Közzétett adatok szerint a gasztritisz prevalenciája a felnőttek körében a nyugati világban 37% és 62% között változik [21, 22]. A Zaanstreek (Hollandia) populációjában Loffeld et al. számoltak be arról, hogy az eróziós gasztritisz 1991 után 20 év alatt fokozatosan csökkent. Ennek oka az volt, hogy a H. pylori egyes szerzők incidenciája [23]. Sorozatunk elemzése során azonban azt tapasztaltuk, hogy nőtt az eróziós gastritis diagnózisa. Az elmúlt években az NSAID-ok használatának növekedése lehet az oka sorozatunk növekedésének. Ezen túlmenően ez a növekedés annak köszönhető, hogy új, nagyobb felbontású endoszkópokat vezetnek be, és a Sydney-osztályozás bevezetése után megnőtt az endoszkóposok tudatossága az endoszkópos gyomorhurut iránt [24]. Epidemiológiailag a gyomorrák halálozási aránya az elmúlt évtizedekben világszerte csökkent. Beszámoltak arról, hogy a gyomorrák előfordulása és mortalitása az elmúlt négy évtizedben fokozatosan csökkent a Balti Köztársaságban [25]. Miyahara és mtsai. számolt be arról, hogy a gyomorrák előfordulása fokozatosan csökkent Japánban az elmúlt 30 évben [26]. Más sorozatokkal összhangban sorozatunk fokozatos csökkenést mutatott a gyomorrák előfordulásában. Ez a csökkenés az étkezési szokások megváltoztatásának (alacsony nitrátmennyiségű nyugati étrend fogyasztása), a társadalmi-gazdasági javulásnak és az étkezési szokások csökkenésének tudható be. H. pylori fertőzés. A fertőzés csökkenésével együtt H. pylori, a krónikus gastritis gyakoriságának megváltoztatása és az étrend megváltoztatása tükrözheti a gyomorrák előfordulásában megfigyelt változást [27, 28]. Bár Törökország a fertőzések csökkent előfordulásáról számolt be H. pylori a gyermekkori időszakban magas a H. pylori és a felszámolás sikertelenségének aránya nem támogatta hazánkban a gyomorrák csökkenését [11, 29]. A vizsgálat korlátai az, hogy az alanyokat csak egyetlen kórházban tanulmányozták. Ezenkívül az a tény, hogy kórházunk tercier ellátási intézmény, hozzájárulhat a felső gyomor-bélrendszeri patológiák valós előfordulásának alulbecsüléséhez a lakosság körében. Az eredményeket befolyásolhatja az a tény, hogy korábban sok különböző endoszkópos szakember dolgozott központunkban, különböző szintű tapasztalatokkal. Az endoszkópia technológiájának fejlesztései és az endoszkópos diagnózis (pl. Barrett nyelőcső) definícióinak változásai, amelyek ebben az időszakban bekövetkeztek, természetesen befolyásolták az eredményeket. ÉrdekkonfliktusA szerzők kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük. Hivatkozások
|
