A tálibok megtámadják Kabult, mivel az amerikai küldött szerint az üzlet majdnem végleges

A tálibok felelősséget vállaltak egy nagy robbanásért az afgán fővárosban hétfőn este, alig néhány órával azután, hogy egy amerikai küldött tájékoztatta az afgán kormányt arról, hogy "elvileg" megállapodást kötött a felkelő csoporttal, amely szerint 5000 amerikai katona távozik az országból öt hónapon belül.

tálibok

Nasrat Rahmi, a belügyminisztérium szóvivője szerint legalább öt civil meghalt és körülbelül 50 megsebesült, de szerinte az illeték továbbra is emelkedhet, mert számos otthon megsemmisült. Megerősítette, hogy a robbanás célpontja a Green Village vegyület volt, amely számos nemzetközi szervezetnek és vendégháznak ad otthont. A robbanás füstöt küldött az éjszakai égboltra Kabul felett, és a közeli benzinkút lángra lobbantotta.

Bahar Maher, a belügyminisztérium egy másik tisztviselője a helyi TOLO hírcsatornának elmondta, hogy a robbanást autóbomba okozta.

"Ijesztő robbanás volt" - mondta Wali Jan tanú. Az egyik kórházigazgató, Dr. Nezamuddin Jalil elmondta, hogy a sebesültekben nők és gyermekek is vannak. Az Associated Press videója azt mutatta, hogy véres emberek áramlanak be egy helyi kórházba.

A sok külföldnek otthont adó zöld falu, amelyet afgán erők és magánbiztonsági őrök erősen őriznek, gyakori célpont volt.

A vegyületet januárban elütötte egy öngyilkos autó bombázó, aki legalább négy embert megölt és rengeteg sebesültet kapott. Ez a robbanás akkor történt, amikor az amerikai követ, Zalmay Khalilzad a fővárosba látogatott, hogy tájékoztassa az afgán kormányt a tálibokkal folytatott tárgyalásokról Amerika leghosszabb háborújának befejezéséről.

A hétfői utolsó robbanás egy országos televíziós interjú utolsó percében történt Khalilzaddal arról, hogy mit jelenthet az Egyesült Államok és a tálib üzlet Afganisztán jövőjéhez.

Hétfőn korábban Khalilzad megállapodástervezetet mutatott be az afgán elnöknek, miután kijelentette, hogy "a megállapodás küszöbén vannak" a katari amerikai – tálib tárgyalások kilencedik fordulójának befejezése után. A megállapodáshoz még Donald Trump elnök jóváhagyása szükséges.

Trump a múlt héten azt mondta a Fox Newsnak, hogy az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 8600-ra csökkenti csapatai jelenlétét, majd "onnan határoznak". A jövő évi választások előtt alig várta, hogy csapatait kivonja, és az egyezmény tervezete könnyen megfelel ennek a határidőnek.

A csökkentés a csapatok szintjét nagyjából oda csökkenti, ahol Trump 2017. januári hivatalba lépésekor volt. A csapatok további kivonása várhatóan az egyezmény tálib találkozási feltételeitől függ, beleértve az erőszak csökkentését.

A megrendült kabuli lakosok megkérdőjelezik, hogy megbízható-e bármilyen megállapodás a tálibokkal, különösen a külföldi csapatok kivonulásakor.

A tálibok az Egyesült Államok által vezetett kormányuk megbuktatása óta a legerősebbek az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i támadások után, hogy megbuktassák kormányukat, és most az ország nagyjából a felét ellenőrzik vagy befolyásolják. A tálibok azt akarják, hogy a becslések szerint 20 000 amerikai és NATO-erõ elhagyja Afganisztánt, és távozásukat már a felkelõk gyõzelmének tekinti.

Az Egyesült Államok a maga részéről arra törekszik, hogy a tálibok biztosítékokat nyújtsanak arra, hogy Afganisztán nem lesz biztonságos menedéke a szélsőséges csoportok számára globális terrortámadások megtervezéséhez és elindításához.

A tárgyalások érzékenységére és az afgán kormány eddigi tárgyalásokon kívüli szerepére reflektálva nem volt világos, hogy Ashraf Ghani elnök megkapta-e a tervezetet.

"Elvileg megállapodást kötöttünk a tálibokkal, de természetesen addig, amíg az amerikai elnök nem ért egyet vele, ez nem végleges" - mondta Khalilzad a TOLO híreknek.

Elmondta, hogy az egyezmény értelmében az első 5000 amerikai csapat 135 napon belül kivonul öt afganisztáni támaszpontról. Jelenleg 14 000 és 13 000 katona tartózkodik az országban.

A tálibok az elmúlt hónapokban fokozták a támadásokat tárgyalási pozíciójuk megerősítése érdekében, a hétvégén halálos támadásokat hajtottak végre két tartományi fővárosban.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és mások szerint afgán civilek szenvedtek, akik gyakran kereszttűzbe kerültek, mivel a kormányerők az Egyesült Államok támogatásával légicsapásokkal és razziákkal követték a fegyvereseket. Afganisztán volt a világ leghalálosabb konfliktusa 2018-ban.

Sediq Seddiqi, az afgán elnöki szóvivő újságíróknak elmondta, hogy a kormány tanulmányozni fogja az Egyesült Államok és a tálib megállapodástervezetet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az a közeli jövőben tartós tűzszünet és a tálibokkal folytatott közvetlen tárgyalások céljait teljesíti-e. "Valószínűleg néhány napba telik, amíg visszatérünk hozzájuk, és megadjuk nekik a megfigyeléseinket" - mondta.

Az afgán kormányt elzárták az Egyesült Államok és a tálib tárgyalások elől, mivel a fegyveres csoport amerikai bábként elbocsátja, de a kormányt is magában foglaló afgánon belüli tárgyalások az Egyesült Államok és a tálibok egyezményét hivatottak követni. A kabuli kormány szerint tárgyalócsoportja készen áll, de nem hajlandó megmondani, ki szerepel rajta.

A Khalilzad tárgyalócsapatának egyik amerikai tisztviselője nemrég azt mondta, hogy "minden esetleges békemegállapodás nem vak bizalmon alapul, hanem egyértelmű kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyekre figyelemmel kísérjük és ellenőrizzük". A tisztviselő névtelenül nyilatkozott, mert nem volt felhatalmazva arra, hogy megvitassák az ügyet a médiával.

A tisztviselő hozzátette, hogy az egyezmény "afganisztánon belüli tárgyalásokhoz vezet, ahol a tálibok más afgánokkal fognak ülni, és közösen elkötelezik magukat egy állandó és átfogó tűzszünet mellett".

Kathy Gannon Associated Press író, a kanadai Guelph-ben közreműködött.