A tejfogyasztás és a kapcsolódó önszabályozás javult a főiskolai hallgatóknál az online táplálkozási oktatás segítségével

Hovatartozás

1 Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola Egészségügyi Viselkedés és Társadalom Tanszék, Baltimore, MD 21205, USA. [email protected]

Szerzői

Hovatartozás

1 Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola Egészségügyi Viselkedés és Társadalom Tanszék, Baltimore, MD 21205, USA. [email protected]

Absztrakt

Háttér: A főiskolai hallgatók tejfogyasztása jelentősen alacsonyabb, mint az ajánlások. A tejfogyasztás javítására irányuló, a szociális kognitív elméleten (SCT) alapuló beavatkozások potenciálisan képesek a viselkedés megváltoztatására az étrendválasztást befolyásoló mediátorok fejlesztésével.

Célkitűzés: Célunk volt az SCT használata a társadalmi támogatás, az önhatékonyság, az eredményelvárások, az önszabályozás és a tejfogyasztással kapcsolatos magatartás javítására főiskolai hallgatókban.

Tervezés: Véletlenszerű táplálkozási nevelési beavatkozást végeztünk.

Résztvevők/beállítás: A résztvevők között 211 főiskolai hallgató volt (átlagéletkor 20,2 ± 0,1 év; nők 63% és férfiak 37%), akiket egyetemi campusról toboroztak. Az intervenciós csoport (n = 107) és az összehasonlító csoport (n = 104) résztvevői 8 hetes tejfelvételi vagy stresszkezelési beavatkozást kaptak elektronikus levélben. Az adatgyűjtés magában foglalta a tejbevitelt a 7 napos élelmiszer-nyilvántartásokból és az SCT-változókat a 2008 januárjában és 2008 áprilisában beadott kérdőívekből.

Fő eredménymérők: A tejbevitel és az SCT-változók változásai (azaz a társadalmi támogatás, az önhatékonyság, az eredmény elvárásai és az önszabályozás).

Statisztikai elemzések: A kovariancia többváltozós elemzése, az életkorral és a kovariátumok nemével (P eredmények: A résztvevők 91 százaléka (n = 97 beavatkozás, n = 94 összehasonlítás) szolgáltatott adatokat; a teljes adatokat a résztvevők 85% -ára elemeztük (n = 90 beavatkozás, n = 89 összehasonlítás). Az intervenciós csoport résztvevői az összes tejtermék magasabb beviteléről számoltak be (P = 0,012), valamint az önszabályozási stratégiák jobb használatáról az összes tejtermék (P = 0,000) és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek (P = 0,002) napi három adagjának fogyasztására. a beavatkozást követően.

Következtetések: Az SCT modell alapján elektronikus levél útján végzett táplálkozási oktatás javította a tejtermékek teljes bevitelét és az önszabályozást. A résztvevők a megnövekedett tejbevitelről és az önszabályozási stratégiák jobb kihasználásáról számoltak be. A jövőbeni beavatkozásoknak az alacsony zsírtartalmú és a magasabb zsírtartalmú tejtermékek fogyasztásának előnyeire kell összpontosítaniuk.