Állati fehérje allergiák magyarázata

Egy új kutatás elmagyarázza, miért több ember allergiás a tehéntejre, mint a lótej. A norwichi élelmiszer-kutató intézet és a bécsi orvosi egyetem tudósainak új kutatása szerint az állati eredetű fehérje és az emberi fehérje közötti kapcsolat meghatározza, hogy allergiát okozhat-e.

magyarázata

Elméletileg minden fehérje képes allergénné válni, de a tanulmány megállapította, hogy a gyakorlatban az állati eredetű élelmiszer-fehérjék allergénként való viselkedése attól függ, hogy milyen evolúciós távolságot mutatnak az emberi egyenértéktől.

"Ez megmagyarázza, hogy a tehéntejre allergiás emberek miért tolerálják a kancatejet, de a kecsketejet nem" - mondta Dr. Clare Mills, az Élelmiszer-kutató Intézet munkatársa. "A lótejben lévő fehérjék 66% -ban megegyeznek az emberi tejfehérjével, míg a tehenek és kecskék ismert allergénjei kevesebb, mint 53% -ban azonosak a megfelelő emberi fehérjékkel.

"Összességében azt tapasztaltuk, hogy csak egy állati eredetű fehérje válhat allergénvé, amely kevesebb, mint 54% -ban azonos az emberi megfelelővel."

A tehéntej és a tyúktojás a csecsemők allergiájának gyakori oka, míg a felnőtteknél a leggyakoribb állati étel-allergén a hal és a tenger gyümölcsei.

A kutatók először találták meg, hogy az állati eredetű ételallergének többsége a három fehérjecsalád egyikébe sorolható. A tropomiozinok, az izomszövetben található fehérjék a legfontosabb család.

"Az emlősökben, a halakban és a madarakban található tropomiozinok legalább 90% -ban megegyeznek legalább egy emberi tropomiozinnal, és egyikről sem számoltak be, hogy allergének. Ezzel szemben az allergiás tropomiozinok gerinctelenekből származnak, például rovarokból, rákfélékből és fonálférgekből, és csak 55% -ban azonos a legközelebbi emberi homológgal "- mondta Dr. Heimo Breiteneder, a Bécsi Orvostudományi Egyetem munkatársa.

Az EF-kézi fehérjék alkotják a második legnagyobb állati eredetű élelmiszer-allergén családot. A madarakban és emlõsökben lévõk nem allergének, míg a békákban és a halakban lévõk allergiát okozhatnak. A harmadik állati élelmiszer-allergén család, a kazeinek, mind a tejből származó emlősfehérjék. A kutatók nyulak, patkányok és tevék, valamint juhok, kecskék, tehenek és lovak tejét elemezték.

A növényi ételallergének 2005-ben közzétett korábbi elemzéseiben a tudósok azt találták, hogy a legtöbb a nagyon korlátozott számú fehérje szupercsaládhoz tartozik. A kutatás megkönnyíti az új allergének azonosítását és segít megmagyarázni, hogyan váltják ki az immunválaszt.

"Az állati táplálékfehérjék az emberi immunrendszer azon képességének határán helyezkednek el, hogy különbséget tegyenek az idegen és az önfehérjék között" - mondta Dr. Mills. "Egyes állati eredetű élelmiszer-allergénekre, például a gerinctelen tropomiozinokra adott immunválasz közel az autoimmun válasz egyik formájává válik, és ezt figyelembe kell venni az allergiás terápiák kidolgozása során."

Hivatkozás: Az emberi homológoktól kapott evolúciós távolság az állati eredetű fehérjék allergén hatását tükrözi. John A. Jenkins, Heimo Breiteneder, E. N. Clare Mills. Közzétette a Journal of Allergy and Clinical Immunology, 2007. október 16-án.