Amputálás

Mi az amputáció?

Az amputáció egy megszerzett állapot, amely végtag elvesztését eredményezi, általában sérülés, betegség vagy műtét miatt. Veleszületett (a születéskor jelen lévő) végtaghiány akkor fordul elő, amikor a csecsemő végtag egy része vagy egésze nélkül születik. Az Egyesült Államokban az amputációk 82% -a érbetegségnek köszönhető. A traumából származó amputációk közel 70% -a a felső végtagokat érinti. Az Egyesült Államokban körülbelül 2 millió ember él végtagvesztéssel, évente több mint 185 000 amputációt hajtanak végre a National Limb LossInformation Center szerint.

Mi okozza az amputációk szükségességét?

Az amputáció okai a következők bármelyikét tartalmazhatják:

Betegségek, például erek betegségei (perifériás érrendszeri betegségek vagy PVD), cukorbetegség, vérrögök vagy osteomyelitis (a csontok fertőzése).
Sérülések, különösen a karok. A felső végtagi amputációk 75 százaléka traumával függ össze.
Műtét a daganatok eltávolítására a csontokból és az izmokból.

Amputáció utáni rehabilitáció

A végtag elvesztése tartós fogyatékosságot eredményez, amely hatással lehet a beteg önképére, öngondoskodására és mobilitására (mozgására). A beteg amputációval történő rehabilitációja az akut kezelési szakasz műtét után kezdődik. A beteg állapotának javulásával gyakran átfogóbb rehabilitációs program indul.

A rehabilitáció sikere sok változótól függ, beleértve a következőket:

Az amputáció szintje és típusa
Az ebből eredő fogyatékosságok és fogyatékosságok típusa és mértéke
A beteg általános egészségi állapota
Családi pótlék

Fontos, hogy a beteg otthoni és közösségi képességeinek maximalizálására összpontosítson. A pozitív megerősítés elősegíti a gyógyulást az önértékelés javításával és a függetlenség előmozdításával. A rehabilitációs programot az egyes betegek igényeinek kielégítésére tervezték. A beteg és a család aktív részvétele elengedhetetlen a program sikeréhez.

Az amputációt követő rehabilitáció célja, hogy segítsen a betegnek a lehető legmagasabb szintű működésben és függetlenségben visszatérni, miközben javítja az általános életminőséget - fizikailag, érzelmileg és szociálisan.

E célok elérésének elősegítése érdekében az amputációs rehabilitációs programok a következőket tartalmazhatják:

A sebgyógyulást és a csonkkezelést javító kezelések
A motorikus képességek javítását, a mindennapi élet (ADL) helyreállítását segítő tevékenységek, valamint a páciens maximális függetlenségének elérése
Gyakorlatok, amelyek elősegítik az izomerőt, az állóképességet és az irányítást
Mesterséges végtagok (protézisek) felszerelése és használata
Fájdalomkezelés mind posztoperatív, mind fantomfájdalom esetén (az amputáció szintje alatt jelentkező fájdalomérzet)
Érzelmi támogatás, amely segít a gyászoló időszakban, és új testképhez igazodik
Segédeszközök használata
Táplálkozási tanácsadás a gyógyulás és az egészség elősegítésére
Szakmai tanácsadás
Az otthoni környezet adaptálása a könnyű működés, biztonság, hozzáférhetőség és mobilitás érdekében
Beteg- és családnevelés

Az amputációs rehabilitációs csapat

Amputációval rendelkező betegek rehabilitációs programjai fekvőbeteg vagy járóbeteg alapon végezhetők. Sok szakképzett szakember tagja az amputációs rehabilitációs csapatnak, beleértve az alábbiak bármelyikét vagy mindegyikét:

Ortopédusok/ortopéd sebészek
Orvos
Belgyógyász
Egyéb szakorvosok
Rehabilitációs szakemberek
Gyógytornász
Foglalkozási terapeuta
Ortotikus
Protetikus
Szociális munkás
Pszichológus/pszichiáter
Rekreációs terapeuta
Esetfelelős
Káplán
Szakmai tanácsadó

Az amputációk rehabilitációs programjának típusai

Különféle kezelési programok léteznek, többek között a következők:

Akut rehabilitációs programok
Ambuláns rehabilitációs programok
Nappali kezelési programok
Szakmai rehabilitációs programok