American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine

Absztrakt

  • Környezetvédelmi és Munkaegészségügyi Tanszék, Gyermekegészségügyi Tanszék és Szülészeti Tanszék, Aberdeen Egyetem, Aberdeen, Egyesült Királyság
  • Absztrakt
  • Teljes szöveg
  • Hivatkozások
  • Kiegészítők
  • Idézi
  • PDF

Absztrakt

Jelen tanulmány célja annak a hipotézisnek a vizsgálata volt, hogy az anya antioxidáns bevitele terhesség alatt befolyásolja a gyermekkori hajlamot az asztmára és az atópiás betegségre (8). Valószínű, hogy az anya étrendjének terhesség alatti hatása az érzékenységre akkor fog megnyilvánulni, amikor a gyerekek idősebbek lesznek, mert a betegség kialakulása további releváns posztnatális környezeti expozíciót igényel (pl. Gyermek étrendje, allergén expozíciója). Itt közöljük a 2 éves korig követett gyermekek születési kohorszának eredményeit. Ennek a tanulmánynak néhány előzetes megállapításáról már korábban összefoglalókat közöltek (37, 38).

bevitel

1. TÁBLÁZAT A kétéves kérdőívet kitöltő vagy elmulasztó anyák összehasonlítása

A sípolás időszakos előfordulását a 2 éves követés során a 2. táblázat részletezi

2. TÁBLÁZAT A sípolás és az ekcéma időszakos előfordulása az élet első 2 évében

3. TÁBLÁZAT Összefüggések az anya teljes terhesség alatti e-vitamin-bevitele és a „nátha” hiányában jelentkező zihálás vagy zihálás között az élet második évében

* VAGY a nem, az anyai életkor, az apai társadalmi osztály, az anya atópiája, az anyai dohányzás, az otthoni más gyermekek és az antibiotikumok használatához igazítva.

† p ‡ p § VAGY a fentiekhez igazítva C-vitamin hozzáadásával.

4. TÁBLÁZAT Összefüggések az anya teljes terhesség alatti c-vitamin-bevitele és a „nátha” hiányában jelentkező zihálás vagy zihálás között az élet második évében

* p † p ‡ VAGY a nem, az anyai életkor, az apai társadalmi osztály, az anya atópiája, az anyai dohányzás, az otthoni más gyermekek és az antibiotikumok használatához igazítva.

§ VAGY a fentiekhez igazítva E-vitamin hozzáadásával.

Nem találtak következetes szignifikáns összefüggést a sípoló és a tápanyagbevitel között az atópiás anyák csoportjában (E4. És E5. Táblázat). Az anya és a köldökvér α-tokoferol, aszkorbát és β-karotin szintje, valamint a sípoló tünetek vagy az ekcéma között az élet első évében további összefüggéseket nem észleltek. A második életévben a sípoló (de nem sípoló „hideg” hiányában) pozitívan társult a felvételkor mért anyai plazma aszkorbáttal (esélyhányados [OR] 1,18, 95% CI 1,00–1,40, p = 0,052) a a zavaró változók kiigazítása, beleértve a toborzáskori terhességi életkorot is.

A 6, 12 és 24 hónapos kérdőívekből rendelkezésre álló összes sípoló adat modellezése szignifikáns pozitív összefüggést mutatott ki az anya teljes C-vitamin-bevitele és annak valószínűsége között, hogy a sípolás két vagy több alkalommal jelentett az élet első 2 évében ( VAGY 1,187, 95% CI 1,031–1,367, p = 0,017). A „nátha” hiányában jelentkező zihálás miatt, bár negatív összefüggések voltak az anyai E-vitamin teljes bevitelével, ezek nem értek el statisztikai szignifikanciát, valószínűleg annak a gyermeknek a nagyon kicsi száma miatt, akik két vagy több időszakban ziháltak mindegyiknél. az E-vitamin bevitelének harmada.

Az ekcéma időszakos előfordulását a 2 éves követés során a 2. táblázat részletezi. Nem volt következetes statisztikailag szignifikáns összefüggés az első 2 életévben az ekcéma és az anyai E-vitamin, C-vitamin, β-karotin, szelén összes bevitele között, magnézium, mangán, réz és cink (5., 6. táblázat

5. TÁBLÁZAT A terhesség alatti anyai e-vitamin teljes bevitel és az ekcéma közötti összefüggések a „teljes kohorszban”, valamint az „atópiás anyák gyermekei” csoportokban a második életévben

* p † p ‡ VAGY a nem, az anyai életkor, az apai társadalmi osztály, az anya atópiája, az anyai dohányzás, az otthoni más gyermekek és az antibiotikumok használatához igazítva.

§ VAGY a fentiekhez igazítva C-vitamin hozzáadásával.

6. TÁBLÁZAT Az anya teljes terhesség alatti c-vitamin és az ekcéma közötti összefüggések a „teljes kohorszban”, valamint az „atópiás anyák gyermekei” csoportokban a második életévben

* p † p ‡ VAGY a nem, az anyai életkor, az apai társadalmi osztály, az anya atópiája, az anyai dohányzás, az otthoni más gyermekek és az antibiotikumok használatához igazítva.

§ VAGY a fentiekhez igazítva E-vitamin hozzáadásával.

A napi egynél több gyümölcsfogyasztás pozitívan társult az ekcémával a második életévben, mind azelőtt (OR 1,72, 95% CI 1,22–2,43, p = 0,002), mind a kiigazítás után (OR 1,67, 95% CI) 1,16–2,40, p = 0,006) a potenciálisan zavaró változók esetében. Az anyai gyümölcslevek vagy zöldségek fogyasztása az élet első 2 évében nem volt szignifikánsan összefüggésben a sípolással vagy az ekcémával. Nem találtak összefüggést a gyümölcs vagy zöldség és a plazma szint között.

A 6, 12 és 24 hónapos kérdőívek összes rendelkezésre álló adatának modellezése kimutatta, hogy az élet első 2 évében pozitív összefüggések mutatkoztak az anyai C-vitamin bevitel és az ekcéma szülői jelentésének valószínűsége között egy idő alatt ( VAGY 1,143, 95% CI 1,023–1,278, p = 0,018) és ekcémát jelentettek két vagy több időszakban (VAGY 1,121, 95% CI 1,002–1,254, p = 0,045). Szintén negatív összefüggés volt az anyai E-vitamin bevitel és az atópiás anya gyermekeknél az első 2 év során bekövetkezett két vagy több ekcéma jelentésének valószínűsége között (OR 0,831, 95% CI 0,700–0,985, p = 0,033).

E tanulmány egyik gyengesége a postai kérdőívekre való támaszkodás a gyermekek nyomon követése érdekében. Ideális esetben minden gyermeket a légzőszervi tünetek kiváltásában és az ekcéma diagnosztizálásában jártas gyermekorvos értékelte volna, de ez nem volt gyakorlati lehetőség. A kérdőív a bevett ISAAC formátumon alapult (44); a feltett kérdéseket ebben a korcsoportban postai formátumban használták, és a válaszok reprodukálhatónak bizonyultak (49–51). Az ekcéma azonosítását az orvos által diagnosztizált ekcéma és az Egyesült Királyság Munkacsoportjának az atópiás dermatitisz diagnosztikai kritériumai (45, 46) validált postai kérelmére adott válaszok alapján értékelték. Bár korlátozott számú adat igazolja ezen diagnosztikai kritériumok alkalmazását ebben a korcsoportban, valószínű, hogy az ekcéma téves osztályozása minden asszociációt gyengítene, nem pedig hamisakat.

Egy felnőttekkel végzett vizsgálat kimutatta, hogy a felnőttek szelénfogyasztása negatívan összefügg az asztmával (27). Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a köldökzsinór szelénkoncentrációja 0-6 hónapos és 30-42 hónapos korban negatívan összefügg a tartós sípolással (52). Jelen tanulmányban nem találtak összefüggést az anya étrendi szelénbevitele és a sípoló vagy ekcéma között az élet első 2 évében. Meg kell jegyezni, hogy az FFQ kevésbé volt hatékony a szelénbevitel számszerűsítésében, a szelén korrelációs együtthatója gyengébb volt, mint az E- és a C-vitaminé. Ismert, hogy az étrendi szelén viszonylag megbízhatatlan, mivel a fő szelénforrásunk a gabonafélék, és a talajtartalom, amelyben termesztik, különbözik a szelén szintjétől a különböző területeken. Ennek a problémának a kezelésére ugyanazon populációban további elemzések folynak az anya és a köldökvér szeléntartalmának felmérésére, valamint annak megállapítására, hogy vannak-e összefüggések a szelénszint, valamint a sípolás és az ekcéma között a gyermekekben.

A szerzők köszönetet mondanak az aberdeeni szülészeti kórház szülésznőinek, George Henderson úrnak, Alison Scaife asszonynak és Gillian Moir asszonynak a köldökzsinórvérminták összegyűjtéséért és elemzéséért, valamint mindazoknak az anyáknak és gyermekeknek, akik részt vettek a vizsgálatban.