FAO/NAÜ közös program - NAFA

Az állati fehérjetermelés vízhatékonysága

Az állattenyésztési ágazat a leggyorsabban növekvő mezőgazdasági ágazat, és az előrejelzések szerint a belátható jövőben ezen ütemben tovább fog növekedni. Az állattenyésztés gazdaságilag fontosnak bizonyult, és összefügg a szegény vidéki térségek jövedelmének növekedésével. Az állattenyésztésből származó termékek fogyasztása jelentős egészségügyi előnyökkel jár, és az afrikai gyermekek étrendjében előforduló szerény mennyiségű állati fehérje javítani látszik a szellemi, fizikai és viselkedési fejlődésen. Az állatállomány azonban a víz, a növényi és a növényi termékek fogyasztója, így közvetlen versenybe száll az emberekkel ezekért a termékekért. Versenyeznek a vízellátásért, de az édesvízkészletek nincsenek egyenletesen elosztva 21 ország több mint 2,3 milliárd emberével, és állatállományuk vízterhelésű medencékben él. Így az emberek és az állatok közötti verseny nagyon közvetlen, mivel mindkettőnek hasonló a vízminőségi követelménye az italok felhasználása szempontjából.

Kevés olyan példa található olyan kutatásra és értékelésre, amely megkísérli megérteni az állattenyésztés teljes vízigényét és azt, hogy az állattenyésztés hogyan befolyásolja a vízkészleteket. A víz kritikus az állatállomány szempontjából, mivel a víz a test összes molekulájának körülbelül 98% -át teszi ki, és ez az első korlátozó tényező az állattenyésztésben. Az állattenyésztés iránti vízigényt a közelmúltban hangsúlyozták a virtuális víztartalom koncepciójának kidolgozásával, hogy az iparágak vízfelhasználását közös keretek között jellemezzék. A virtuális víz az az áru vagy szolgáltatás előállításához szükséges vízmennyiség, amelyben az állattenyésztő ipar a globális mezőgazdasági virtuális vízkészlet 45% -át teszi ki. Ez magában foglalja a legeltetett területek csapadékát is.

A nemzetek vízi ujjlenyomatainak meghatározását célzó 2007-es tanulmány részeként kiszámították, hogy a virtuális víztartalom 175 liter víz/kg cukornád és 16 656 liter víz/kg szarvasmarha bőr között mozog. Az állattenyésztési termékek virtuális víztartalma általában magasabb, mint a növényi termékeké. Az állatállomány olyan növényi anyagot fogyaszt takarmányforrásként, amelyhez víz növekedés szükséges (bár a legeltetett kérődzők esetében a növény közvetlenül nem használható emberek), ivásvizet és vizet a feldolgozás során a termék előállítása előtt. Az állati termékeket azonban elsősorban fehérjetartalmuk miatt állítják elő, míg a növények hatékonyan képesek energiát, egyes esetekben pedig fehérjét biztosítani az emberi étrendhez. Az állatállomány gyengébb energia-vízhatékonysága annak az energiának a következménye, amely a növényi anyagok állati szövetekké történő átalakításához szükséges. Az állatállomány az emberi étrend biológiailag is elérhető ásványi anyagainak kiváló forrása, pl. vas a nőstények számára. Az ásványi anyagok, specifikus zsírtípusok (omega-3) és egyéb, az állattenyésztési termékekből származó tápanyagok vízhatékonyságát kevéssé kutatták. Egyes állattenyésztési termékek vízhatékonysága versenyképes a növényekkel, mivel fehérje- és kalciumforrások az emberi étrendben.

A marhahús-termelés iránt a vizsgált állattenyésztési ágazatban van a legnagyobb vízigény. Ennek oka valószínűleg az öntözött takarmány közös használata, a hosszabb forgalmi idő és a marhahústermeléshez a csapadékosabb legelőterületek használata a kiskérődzőkhöz képest. A hosszabb forgalmi idők a hosszabb vemhességi idő, az alacsonyabb szaporodási arány és a hosszabb növekedési idő függvénye, mint más állatfajok. A világ szegénységre hajlamos területein a kérődzőket legeltetik vagy többnyire növényi maradványokkal táplálják, növénytermesztésre használják, és valószínűleg sokkal kevesebb vizet igényelnek, mint a fejlett világban, ahol a gabona vagy az öntözött takarmány általában állattakarmány. Ezen országok vízhatékonyságát nem vették figyelembe a fenti vizsgálatban.

Az emberek általában naponta csak 75 gramm fehérjét igényelnek, az ezt meghaladó fogyasztás pedig energiává alakul. Így az első 75 gramm étkezési fehérje kielégítéséhez használt víz hatékonyan állati eredetű termékekből nyerhető. Az állatfehérjék és egyéb állati tápanyagok egészségre gyakorolt szerepét, valamint az állattenyésztés hasznosságát nem vették figyelembe a víztermelékenység számításaiban, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az állatállomány emberi élelmiszer-termelésben betöltött szerepének értékelésében sem.