Az AMPk aktiválása a fogyás kulcsa?

Mi lenne, ha a fogyás egyszerűen egy kulcsfontosságú enzim bekapcsolásának kérdése lenne a szervezetben, amely varázslatosan megégetné a zsírt és felpörgetné az anyagcserét - hinnéd? Nos, a tudósok megtalálhatták ezt a főkapcsolót a súlycsökkentéshez az úgynevezett AMP-aktivált protein-kináz vagy röviden AMPk formájában. Ennek az enzimnek a aktivitása nagyban hozzájárul annak megmagyarázásához, hogy egyeseknek miért nem okoz gondot ideális testsúlyuk fenntartása, míg mások látszólag nagy csatát vívnak a fogyásért és annak megőrzéséért.

Az alacsony AMPk aktivitás következményei

-Magas vér koleszterinszint és trigliceridek

-Megnövekedett zsigeri „hasi” zsír

-Mitokondriális elégtelenség és diszfunkció

-Gyenge vércukorszint-szabályozás

Az AMPk minden sejtben megtalálható, és „fő szabályozó kapcsolóként” szolgál az energia-anyagcserében. Összességében ezen enzim aktivitása játszik nagy szerepet a testzsír-összetétel és különösen a viscerális „hasi” zsír mennyiségének meghatározásában. Tevékenysége várható élettartamunkhoz is kötődik. Fiatal korunkban az AMPk aktívabb, de az életkor előrehaladtával a sejtes AMPk aktivációja csökken, ami zsigeri zsír felhalmozódásához és az izomtömeg csökkenéséhez vezet.

Jó hír, hogy a kutatók természetes módszereket fedeznek fel az AMPk fokozására. Pontosabban, bizonyos étrendi stratégiák és élelmiszer-összetevők nagyban befolyásolják az AMPk aktivitását pozitív módon. Nem meglepő, hogy ezek a természetes megközelítések nagyon ígéretesek a szinte erőfeszítés nélküli fogyás célkitűzésében.

Az AMPk aktivitását nagyon sok tényező befolyásolja, beleértve a különféle hormonokat és az étrendi tényezőket. Ennek ellenére az AMPk-aktivitás legfontosabb befolyásolója végül a sejt érzékenysége az inzulin hormon iránt. Ezért inzulinrezisztencia mellett csökken az AMPk aktivitás.

Az inzulinrezisztencia szorosan összefügg a hasi elhízással. Ha a derékbősége nagyobb, mint a csípője, rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy inzulinrezisztenciában szenved. A zsírsejtek számának és méretének növekedésével az inzulinhatás elősegítő vegyületek szekréciójának csökkenéséhez vezetnek, ideértve az adiponektin néven ismert új zsírsejtek által termelt új fehérjét is. A helyzetet még rosszabbá teszi, hogy növekszik az inzulin hatását csillapító rezisztinnek nevezett anyag szekréciója is.

Az adiponektin fokozza az AMPk aktiválódását, míg a rezisztin rontja az AMPk aktivitását. Tehát, míg az adiponektin javított inzulinérzékenységgel és anyagcserével társul, az ellenállás rossz vércukorszint-szabályozással, megnövekedett vérzsírszinttel és ateroszklerózis kialakulásával jár. Mindezek a hatások abból adódnak, hogy ezek a vegyületek befolyásolják az AMPk aktivitást.

Az AMPk fejlesztésének első lépése tehát az inzulinérzékenység javítása. Ezzel a folyamat növeli az adiponektinszintet és csökkenti a rezisztinszintet, ami viszont AMPk aktivációhoz vezet. Egyszerű, igaz?

Az inzulinérzékenység javítása

Az inzulinérzékenység javítása legsikeresebben az életmódváltások kombinációjával valósul meg, például a fizikai aktivitás növelésével, az étrend és a táplálkozás javításával, valamint a célzott táplálékkiegészítőkkel. Az egyik legfontosabb étrendi és kiegészítő stratégia a vízben oldódó, viszkózus étkezési rostok mennyiségének növelése. Ez a rosttípus a szövetek inzulinérzékenységének növelésével és az izmok, a máj és más szövetek glükózfelvételének javításával jár együtt, megakadályozva ezzel a vércukorszint tartós emelkedését. Különösen jó vízoldható, viszkózus rostforrások a hüvelyesek (bab), a zabkorpa, a diófélék, a magvak, a pyllium maghéjak, a körte, az alma és a legtöbb zöldség. A kiegészítéssel kapcsolatban a PGX-t (PolyGlycopleX) javaslom, mivel az egyedülálló, szabadalmaztatott rostmátrix a legnagyobb viszkozitást és gélképző tulajdonságokat fejti ki minden ismert élelmi rostnál. A PGX tipikus javasolt felhasználása 2,5 g és 5 g között étkezés előtt.

Az AMPk-t befolyásoló tényezők

Az AMPk aktivátorai

Nagyon viszkózus élelmi rost (PGX)

Jó olajok - olívaolaj (és polifenolok), EPA + DHA, kókuszolajból származó MCT-k

Mitokondriális fokozók - kreatin, karnitin, alfa-liponsav, Q10 koenzim

Különböző flavonoidok/polipenolok - zöld tea (EGCG), resveratrol, kurkumin, genistein, antocianinok, procianidol oligomerek

Számos növényi anyag - eperfa levél, zöld tea kávébab kivonat, fahéj, berberin források

A viszkózus élelmi rostok mellett számos nagyon fontos lépés van az AMPk aktiválásához. A legnevezetesebb a teljes kalóriabevitel csökkentése és a rendszeres „erőteljes” testmozgás. Az is érdekes, hogy a hagyományos mediterrán étrend számos összetevője aktiválja az AMPk-t. Különösen olívaolaj, vörösborból származó resveratrol, valamint halolajból származó omega-3 zsírsavak EPA és DHA. Valójában a különféle egészségfejlesztő étrendeknek, függetlenül attól, hogy a mediterrán, az okinawani, a DASH, az új skandináv vagy a portfólió étrendet vizsgálják-e, közös mögöttes tényező van: gazdag táplálkozási összetevőkből állnak, amelyek aktiválják az AMPk-t.

Nagyon sok olyan növényi anyag van, amely az AMPk-t is aktiválja. Úgy tűnik, hogy valóban kiemelkedik az eperfa levél kivonata. Az eperfa növényt (Morus alba) valószínűleg leginkább a selyemhernyók táplálékaként ismerik, de a hagyományos kínai és japán orvoslásban is nagyra értékelik. A közelmúltban humán klinikai vizsgálatok megerősítették az eperfa levélkivonat előnyeit a vércukorszint javításának elősegítésében, a fogyás elősegítésében, a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében és kezelésében, valamint a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek elleni kedvező fellépésekben. Az eperfa levél kivonatának számos ilyen hatása annak köszönhető, hogy pozitívan befolyásolja az AMPk aktivitását. A napi adag általában 3000 mg szárított eperfa levélnek felel meg. Kivonatokat általában használnak. A 10: 1 kivonat adagja napi 300 mg.

Kétségtelenül sok marketing-figyelem lesz arra összpontosítva, hogy a különféle étrend-kiegészítőket és növényi termékeket AMPK aktivátorokként hirdessék. Valójában azt hiszem, hogy ez vetekedni fog azzal a haraggal, amelyet a termogén tápszerek az 1980-as évek végén és az 1990-es években generáltak. A legfontosabb szempont, amire emlékezni kell, hogy az AMPK legfontosabb aktivátorai az étrendhez, a fizikai aktivitáshoz és az inzulinérzékenységhez kapcsolódnak.