Az elhízás összefügg az agy formai és szerkezeti különbségeivel

Kifinomult MRI technológiát alkalmazó kutatók azt találták, hogy a testzsír magasabb szintje összefügg az agy alakjának és szerkezetének különbségeivel, beleértve a szürkeállomány kisebb mennyiségét is - derül ki a folyóiratban megjelent tanulmányból Radiológia. Az eredmények fontos információkat adnak ahhoz, hogy megértsük az elhízás és az olyan negatív egészségügyi következmények, mint a demencia kapcsolatát.

szerkezeti

"Az MRI pótolhatatlan eszköznek bizonyult az agy neuroanatómiai különbségei és a viselkedés közötti kapcsolat megértéséhez" - mondta Ilona A. Dekkers, a tanulmány vezető szerzője, a Leideni Egyetem Orvosi Központjától (Hollandia, Leiden). "Vizsgálatunk azt mutatja, hogy az MRI-adatok nagyon nagy adatgyűjtése jobb betekintést nyújthat abba, hogy pontosan mely agyi struktúrák vesznek részt mindenféle egészségügyi eredményben, például az elhízásban."

Az elhízás a világ egyik legnagyobb kihívást jelentő közegészségügyi problémát jelent. A globális járvány a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség gyakoribb előfordulásához vezetett. Korábbi tanulmányok az elhízást a felgyorsult kognitív hanyatlás és a demencia fokozott kockázatához kötötték, ami arra utal, hogy a betegség változásokat okoz az agyban.

Hogy többet megtudjon ezekről a változásokról, a kutatók elemezték az agyi képalkotás eredményeit, több mint 12 000 résztvevő részvételével az Egyesült Királyság Biobank tanulmányában, amely egy 2006-ban megkezdett nagy kísérlet, hogy többet megtudjon a betegségeket befolyásoló genetikai és környezeti tényezőkről. Az agyi vizsgálatok kifinomult MRI technikákat alkalmaztak, amelyek információkat nyújtottak mind az idegsejtekben gazdag szürkeállományról, mind a fehérállományról, amelyet gyakran az agy vezetékének neveznek.

Az eredmények egyértelmű összefüggéseket mutatnak a betegeknél a testzsír százalék és az agy formája és szerkezete között, más néven morfológiája.

"Megállapítottuk, hogy a testben elosztott magasabb zsírszint az agy fontosabb szerkezeteinek kisebb mennyiségével jár együtt, beleértve az agy közepén elhelyezkedő szürkeállomány-struktúrákat is" - mondta Dr. Dekkers. "Érdekes módon megfigyeltük, hogy ezek az asszociációk különböznek a férfiak és a nők körében, ami azt sugallja, hogy a nem fontos módosítója a zsírszázalék és a specifikus agyi struktúrák mérete közötti kapcsolatnak."

Az elemzés azt mutatta, hogy a férfiaknál a magasabb testzsír-százalék korrelált az alacsonyabb szürkeállomány-térfogattal, valamint a jutalomkörökben és a mozgásrendszerben részt vevő specifikus struktúrákban. A nőknél a teljes testzsír csak jelentős negatív összefüggést mutatott az önkéntes mozgásban részt vevő globus pallidusszal. Mind a férfiak, mind a nők esetében a magasabb testzsír százalék növelte az agy fehérállományának mikroszkopikus változásának valószínűségét.

Ezen eredmények még nem teljesen egyértelmű következményei jelentős jelentőségűek lehetnek. A kisebb szürkeállomány térfogata az idegsejtek elvesztésére utal, és a fehéranyag változásai hátrányosan befolyásolhatják a jelek továbbítását az agyi hálózatokon belül. Mivel a kisebb subkortikális szürkeállomány-mennyiségek szintén szerepet játszanak az étel-jutalom áramkörben, ezek a változások megnehezíthetik az elhízott emberek számára a testsúlyuk szabályozását is - mondta Dr. Dekkers, bár további kutatásokra lesz szükség azt a kapcsolatot.

Az elhízás agyra gyakorolt ​​káros hatásainak oka nem pontosan ismert. Kutatások kimutatták, hogy az elhízásra jellemző alacsony fokú gyulladás káros hatással lehet az agyszövetre. Bizonyíték van arra, hogy e hatások mögött az agyban gyulladás következtében kialakuló sejtes válaszok állhatnak.

A tanulmány a testzsír teljes százalékát vizsgálta, és nem tett különbséget a test különböző zsírtípusai között, ami Dr. Dekkers szerint további kutatások területe lehet. Különösen érdekes a hasi szervek körül található zsigeri fehér zsír. Ez a fajta zsír, más néven hasi zsír, a metabolikus szindróma része, egy olyan tényezők csoportja, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát.