Az elhízott kismamák nagyobb valószínűséggel szülnek születési rendellenességekkel küzdő csecsemőket

2017. június 15, csütörtök

"Azoknál a nőknél, akik elhíznak, amikor teherbe esnek, nagyobb az esélyük a súlyos születési rendellenességekkel küzdő babára" - írja a The Guardian.

Svéd kutatók több mint egymillió egészségügyi nyilvántartást néztek meg, és összefüggést találtak a testtömeg-index (BMI) és a születési rendellenességgel született gyermek kockázata között.

A kutatók azt találták, hogy a kockázat csúszós skálája volt: minél nehezebb az anya, annál nagyobb a kockázat.

A nagyon elhízott nők (nők, akiknek BMI-je 40 vagy annál nagyobb) 37% -kal nagyobb eséllyel születtek születési rendellenességgel rendelkező babát, mint egészséges testsúlyú nők.

De bár a kockázat 37% -os növekedése riasztónak tűnik, a tényleges kockázat csak 1,3% -kal emelkedik.

A szívet érintő hibák, más néven veleszületett szívbetegségek voltak a leggyakoribb hibák.

A kutatók azt javasolják, hogy a terhességet tervező nők próbálják meg elérni vagy fenntartani a normális testtömeget és egészséges életmódot folytatni, mielőtt teherbe esnek.

Ez jó megközelítésnek tűnik, nemcsak a baba egészsége, hanem saját magad számára is.

Honnan jött a történet?

A tanulmányt a svéd Karolinska Institutet kutatói végezték.

Támogatását az Egyesült Államok Diabétesz, emésztőrendszeri és vesebetegségek Nemzeti Intézete, valamint a Svéd Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Kutatási Tanács, valamint a Karolinska Institutet támogatta.

A tanulmány a szakértők által áttekintett British Medical Journal (BMJ) szaklapban jelent meg. Nyílt hozzáférés alapján érhető el, így ingyenes az online olvasás.

Az Egyesült Királyságban a kutatással kapcsolatos kutatások általában pontosak voltak, bár a Daily Mirror túlzásba hozta a kockázatot anélkül, hogy összefüggésbe hozta volna - 38% -kal megnövekedett kockázatról számoltak be.

Ez nem csak kissé pontatlan volt (a tényleges adat 37% volt), hanem csak nagyon elhízott nőkre vonatkozott, nem túlsúlyosakra vagy általában elhízott nőkre.

A Mail Online és a The Guardian volt a felelősségteljesebb, és az egyes csoportok tényleges kockázatáról számolt be, amely azt mutatta, hogy az egészséges testsúlyú nők 3,4% -áról 4,7% -ra nőtt a tanulmány legnehezebb nők esetében.

Mint említettük, bár a kockázat 37% -os növekedése riasztóan hangzik, a tényleges kockázat 1,3% -kal nő.

Milyen kutatás volt ez?

Ez a svéd prospektív kohorszvizsgálat azt értékelte, hogy nőtt-e a csecsemőknél a hibák kockázata az anya terhesség alatti elhízásszintjével.

A kohortos vizsgálatok hasznosak, ha megpróbálják megérteni, hogy van-e összefüggés az expozíció és az eredmény között.

De fontos szem előtt tartani, hogy még akkor is, ha zavaró tényezőket vesznek figyelembe, más külső tényezők hatását nem lehet teljes mértékben kizárni. Mint ilyen, ez a tanulmányterv nem tudja megerősíteni az okot és a következményt két változó között.

Ilyen kutatási kérdések esetében, ahol a randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) elvégzése nem lenne etikus, a kohorszos vizsgálatok a legjobb módszer az asszociáció tesztelésére.

Mit érintett a kutatás?

Ez a tanulmány 1 243 957 születés adatait és a svéd orvosi születési nyilvántartásban rögzített anyai információkat használta fel.

Az anya BMI-jét a korai terhesség alatt mért súly és saját magasság szerint számolták az első prenatális látogatás alkalmával, amelyre a 14. héten került sor.

A BMI segítségével az anyákat a következő kategóriákba sorolták: