Términták barna medvében Ursus arctos étrend: a földrajzi és környezeti tényezők szerepe

Környezettudományi Intézet, Jagiellonian University, Gronostajowa 7, 30-387 Krakkó, Lengyelország. E-mail: [email protected]

Természetvédelmi Intézet, Lengyel Tudományos Akadémia, Mickiewicza 33, 31-120 Krakkó, Lengyelország. E-mail: [email protected]

Környezettudományi Intézet, Jagiellonian University, Gronostajowa 7, 30-387 Krakkó, Lengyelország. E-mail: [email protected]

Természetvédelmi Intézet, Lengyel Tudományos Akadémia, Mickiewicza 33, 31-120 Krakkó, Lengyelország. E-mail: [email protected]

ABSZTRAKT

Áttekintettük a barna medve táplálkozási szokásainak világméretű térbeli mintáit Ursus arctos a földrajzi (szélesség, hosszúság, magasság) és környezeti (hőmérséklet, hótakaró mélysége és időtartama, csapadék, elsődleges termelékenység) változókhoz viszonyítva.

A barnamedve-táplálékról 28 vizsgálatból gyűjtöttünk adatokat székletanalízis alapján, lefedve e széles körben elterjedt nagyragadozók teljes földrajzi tartományát. Külön elemeztünk négy adatsort az étrend értékelésének különböző módszerei alapján.

A hőmérséklet és a hóviszonyok voltak a legfontosabb tényezők, amelyek meghatározták a barnamedve étrend összetételét. A mélyebb hótakarójú, alacsonyabb hőmérsékletű és alacsonyabb termelékenységű helyeken élők jelentősen több gerincest, kevesebb gerinctelent és kevesebb árbót fogyasztottak. A trófikus sokféleség pozitívan korrelált a hőmérséklettel, a csapadékmennyiséggel és a termelékenységgel, de negatívan a hótakaró időtartamával és a hó mélységével. A mérsékelt éghajlatú erdei biómákból származó barnamedve populációk étrendje a legváltozatosabb volt. Általánosságban elmondható, hogy a környezeti tényezők inkább magyarázzák az étrendet, mint a földrajzi változók.

Az étrendi térbeli mintákat legjobban az étrend elemzésének relatív biomassza és energiatartalmú módszerei tárták fel, míg az előfordulás gyakorisága és a relatív biomassza módszerek voltak a legalkalmasabbak a trofikus változatosság variációinak vizsgálatára.

A barnamedve-étrend térbeli eltérései a környezeti viszonyok, különösen az éghajlati tényezők következményei, amelyek befolyásolják a barnamedvék táplálkozási és energetikai szükségleteit, valamint a helyi élelmiszer-hozzáférhetőséget. Az egyrészt az élelmiszer-hozzáférhetőség, másrészt a táplálkozási és energetikai szükségletek közötti kompromisszum határozza meg a barnamedve táplálkozási döntéseit. Úgy tűnik, hogy a hibernált fajokban, például a barnamedvében, a téli súlyosság szerepet játszik a takarmányozási stratégiák meghatározásában. Az étkezési szokások nagyszabású áttekintésének az étrend összetételének több mértékén kell alapulnia, különös tekintettel azokra a módszerekre, amelyek tükrözik az ételek energetikai értékét.