Baku
Nemzetközi
Humanitárius fórum

Fórum 2013

VI. Fenntartható fejlődés és ökológiai civilizáció

A résztvevők listája

Kerekasztalok

Program

Nyilatkozat

VI. Fenntartható fejlődés és ökológiai civilizáció

A „Fenntartható fejlődés és az ökológiai civilizáció” irányt és az ennek a globális problémának szentelt kerekasztalt a Heydar Alijev Alapítvány alelnökének, a Nemzetközi Nemzetközi Alapító és elnök kezdeményezésére felvették a 3. bakui nemzetközi humanitárius fórum napirendjébe. Párbeszéd a környezeti cselekvésért (IDEA) Public Union Leyla Aliyeva. A kerekasztal társelnöke Urkhan Alakbarov akadémikus, az Azerbajdzsán Köztársaság elnöke alatt működő Közigazgatási Akadémia rektora volt; Robert Laughlin professzor, a Nobel-díjas (USA); Michael Karageorgevic, Jugoszlávia fejedelme; és Arnold Rüütel, az Észt Köztársaság volt elnöke.

humanitárius

  • Nemzetközi humanitárius együttműködés a fenntartható fejlődés érdekében;
  • A regionális kulturális sokszínűség és az innovatív technológiák, mint a fenntartható fejlődés tényezői;
  • Ökológiai civilizáció - a fenntartható fejlődés célja.

A kerekasztal társelnökei, Michael Karageorgevic jugoszláv herceg és Arnold Rüütel észt elnök volt professzora köszöntötte a kerekasztal résztvevőit, és megjegyezték a megvitatott témák fontosságát a világ fenntartható fejlődése szempontjából.

Később a résztvevők megbeszéléseket kezdtek a „Nemzetközi humanitárius együttműködés a fenntartható fejlődésért” irányban. E megbeszélések moderátorai az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) tiszteletbeli elnöke, a hágai szenátus tagja Rene van der Linden és a Siena Egyetem rektora, Angelo Riccoboni volt.

Rene Van Der Linden vette át a szót, és mindenekelőtt mély és őszinte háláját fejezte ki a Fórum szervezőinek a rendezvény kiváló szervezéséért és az ilyen fontos kérdéseknek a viták napirendjébe történő felvételéért. Megemlítette, hogy szeretne beszélni a természeti katasztrófákról és azoknak az emberekre gyakorolt ​​hatásairól. Szerinte a fenntartható fejlődés egyik kulcsfontosságú lépése a katasztrófák korai felismerése és megelőzése, másodsorban a gyors reagálás. A szenátor elemezte a különböző országok által előnyben részesített különböző módszertanokat a megvitatott kérdések tekintetében. Tájékoztatta a résztvevőket az e téren elért eredményekről és tapasztalatokról is.

Mikhael Sukkov címzetes professzor, a Német Környezetvédelmi Alapítvány elnöke és névadója tájékoztatta a résztvevőket Azerbajdzsánban végzett munkájáról. Sukkov professzor tudomásul vette az Azerbajdzsánban folytatott sikeres politikát a környezetgazdálkodás területén, és hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát ezen a területen. Ezenkívül Sukkov úr részletesen kifejtette az utóbbi években Azerbajdzsán és Németország közötti ezen a területen folytatott növekvő és megerősödő együttműködést, és kitért a jövőbeni új eredményekre. A német tudós a következők között megemlítette a bioszféra-rezervátumok létrehozásának lehetőségeit, amelyek fontosak a fenntartható fejlődés biztosítása szempontjából.

Jurij Silov professzor, az orosz tudós, aki a kerekasztal másik felszólalója volt, előadásában megemlítette, hogy az ökológiai civilizációról alkotott felfogásunk az ókori Sumerból és Egyiptomból származik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kr. E. 7. – 6. Században kialakult ősi civilizáció 1992 óta tanulmányai tárgyává vált. Prof. Silov hangsúlyozta ennek a civilizációnak a demokratikus jellegét, és részletesen kifejtette annak sajátosságait. Az előadó felhívta a figyelmet azokra a változásokra, amelyek az ókortól kezdve a mai napig zajlottak a civilizációkban, és megemlítette, hogy az ökológiai civilizációk leromlása jelent veszélyt a jövő generációira. Felhívta a résztvevők figyelmét az ilyen fórumok szervezésének fontosságára a fenyegetés sikeres leküzdésében.

Az olasz Siena Egyetem rektora, Angelo Riccoboni professzor megkezdte előadását, megköszönve Azerbajdzsán vezetésének és a rendezvény szervezőinek, hogy ilyen figyelemre méltó fórumot szerveztek. Az előadó emlékeztetett arra, hogy ma százmillió ember él a szegénység állapotában, sőt megfosztották őket az alapvető oktatási és egészségügyi szolgáltatásoktól. Ezzel együtt arra figyelmeztetett, hogy a vízszennyezés, az ökológiai leépülés, a talaj szikesedése, az erdőirtás és az éghajlatváltozás jelzik, hogy az emberiség új veszélyes korszakba lépett. Riccoboni professzor végigjárta az ENSZ 2015-re vonatkozó, a 2000. évi jelentésben megfogalmazott kiemelt céljait is, és elemezte a fejlődő országok lehetőségeit azok megvalósítására. Prof. Riccoboni a globális problémák diplomáciai rendezéséről beszélt, és felhívta a figyelmet az ENSZ által végrehajtott programok - köztük a Bakuban tartott Nemzetközi Humanitárius Fórum - óriási jelentőségére az ilyen típusú kihívások megoldásában.

Az orosz vegyészek bizottságának elnöke, Oleq Nefedov akadémikus hangsúlyozta, hogy az ország vezetésének érzékeny hozzáállása ebben a kérdésben és a világ problémái arra utalnak, hogy ezt a nemzetközi fórumot Bakuban rendezték. Nefedov akadémikus a különféle tudományos területeken zajló forradalmi újításokról, a világ modern globális felépítéséről, a fellázadt válságról és a gazdasági instabilitásról is kitért. A hallgatóság tájékoztatása a fenntartható fejlődés alapjairól megemlítette, hogy az emberiség jövője közvetlenül kapcsolódik ökológiai civilizációs kultúrájához. Bemutatta téziseit arról, hogy a kémia és a biológia területén bekövetkezett változások miként használhatók fel a fenntartható fejlődés érdekében, és összetett tényezőkre hívta fel a résztvevőket.

Ehud Menipaz professzor, az izraeli Üzleti Technológiai és Társadalmi Központ vezetője, az amerikai és izraeli egyetemek professzora, aki csatlakozott a téma körüli vitákhoz, előadását a repülési iparnak, a nanotechnológiának, a vállalati fenntarthatóságnak, a mezőgazdaságnak és a fehérjetermelésnek szentelte. Szerinte a 20. századi találmányok az emberek életének és életstílusának változását eredményezték a 21. században. A 21. század mérnöki munkája a legjobb csúcstechnológiákat mutatja be a világ számára a jövő gyors megváltoztatásához. Menipaz professzor beszélt az erőforrás-gazdaságosságról, az erőforrás-gazdaságból a termelési gazdaságba való áttérésről és a termelésből az innovációs gazdaságba való áttérésről, valamint az innovációk és az informatika szerepéről a fenntartható fejlődés mai világgazdaságában. Megfogalmazta különbségeiket az ország határain belül és kontinentális léptékben is.

Elizabeth Florescu, az ENSZ Szövetségek Világszövetségének millenniumi projektjének kutatási igazgatója is szót emelt a megbeszéléseken. Beszéde elején megjegyezte a fórum kiváló szervezését, a kerekasztal témájának tökéletes és releváns megválasztását, és köszönetét fejezte ki a szervezeti bizottságnak. Megemlítette a fenntartható fejlődés és az ökológiai civilizáció fontos szerepét a Millennium Projektben, és felhívta a figyelmet a nemzetközi együttműködés jelentőségére e téren. Florescu asszony beszélt az Azerbajdzsánban folytatott produktív együttműködés irányairól is. Az előadó kijelentette, hogy fontos, hogy az egész társadalom, beleértve a civil társadalmat is, részt vegyen ebben a folyamatban a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében.

A „Futura21” Intézet elnöke, Roberto Bonino (Olaszország) a „Nemzetközi humanitárius együttműködés a fenntartható fejlődésért” részben tartott előadást, ahol különösen kitért a humanitárius együttműködés fontosságára a fenntartható fejlődés biztosításában az új korban. A Koreai Köztársaságban működő Heekuung Park fejlett tudományos és technológiai intézetének professzora a fenntartható fejlődés érdekében a környezetgazdálkodás gyakorlatáról beszélt a modern várostervezésben és építkezésben, valamint az együttműködés fontosságáról a humanitárius fejlődés érdekében.

Fuad Mammadov, az Azerbajdzsán Köztársaság elnöke alá tartozó Közigazgatási Akadémia professzora a fenntartható fejlődés kulturális vonatkozásait és az ökológiai kultúra kialakulását érintő kérdéseket ismertette.

A szünet után Urkhan Alakbarov, a kerekasztal társelnöke megnyitotta a „Regionális kulturális sokszínűség és innovatív technológiák, mint a fenntartható fejlődés tényezői” szekciót, és szót adott a szekció egyik moderátorának, Prof. Sergey Markov rektorhelyettesnek a Plekhanovról elnevezett Orosz Gazdasági Egyetem állami és állami szervezeteivel fenntartott kapcsolatokról. Szergej Markov röviden üdvözölte a résztvevőket és bemutatta a szekció többi moderátorát, a szociális jólétért, a nők fejlesztéséért és a speciális oktatásért felelős regionális minisztert, Rubina Saadat Kaimkhani asszonyt (Pakisztán) és a kolumbiai egyetem professzorát, John Laurence-t (USA).

Szergej Markov, a Nobel-díjasok előző napi beszédeire hivatkozva kezdte előadását. Emlékeztetni kell arra, hogy közülük 5 hangsúlyozta a biológiát, mint a 21. század egyik vezető tudományát. Markov párhuzamot véve megemlítette, hogy a 20. század vezető tudománya a fizika volt, amely ma is meghatározza fejlődésünket. A 18. – 19. Században azonban ez a státus a mechanikához tartozott, amely elősegítette a hatalmas ipari társadalom létrejöttét. Ebből a szempontból, Markov professzor szerint a biológia eséllyel válhat a 21. század tudományává, mivel a fenntartható fejlődés céljait szolgáló és a világ megváltoztatására képes új és modern technológiák jöttek létre a a biológia tudománya. Az előadó elmondta, hogy elsősorban az emberi élet meghosszabbodik ezeknek a technológiáknak köszönhetően. Előadásában Markov úr figyelmet fordított a szervátültetésre, az intracelluláris terápiára, a sejtek anti-age hatásának technológiáira, az egyéni terápiára és más modern technológiákra, amelyek meghosszabbítják az emberi életet és megváltoztatják a világot, és részletesen kifejtette azok társadalmi, társadalmi hatását. politikai és gazdasági szempontok.

Rubina Saadat Kaimkhani asszony szociális jóléti, nőfejlesztési és gyógypedagógiai regionális miniszterének előadását a nők társadalmi, politikai és gazdasági életben való részvételének szentelték. Beszédében hangsúlyozta az emberi lények oktatásának különös fontosságát a világon. A nemek közötti egyenlőség kérdéseiről elmondta, hogy az egyik kiemelkedő kérdés az volt, hogy olyan feltételeket teremtsenek a nők számára, hogy minden jogukat teljes mértékben élvezhessék a világ jövőbeli fejlődése érdekében.

Az amerikai Kolumbiai Egyetem professzora, John Laurence előadásában elemezte a nanotechnológiák hatását az ökológiai civilizációk fejlődésére a technogénikus világban. Beszélt azokról a problémákról is, amelyekkel az integrációs folyamatok a világ különböző régióiban szembesülnek. Az előadó megemlítette, hogy a technológiai átalakulás és a versenyképes gazdaság nagy hatással van a világban zajló integrációs folyamatokra. Következtetésében Laurence professzor felhívta a figyelmet a fenntartható fejlődés érdekében fontos munkák elvégzésének szükségességére, és megjegyezte a Humanitárius Fórum magas szintű szervezését.

Dietwald Gruehn, a Dortmundi Műszaki Egyetem professzora kezdte beszédét, kifejezve köszönetét a kiválóan szervezett fórum meghívásáért. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben együttműködés alakult ki Azerbajdzsán és Németország között a technológiák területén, és kijelentette, hogy nagyon fontos a hallgatói csereprogram az egyetemek közötti tudományos-gyakorlati cserék bővítése érdekében. A tudós szerint ez hozzájárulhat az országok közötti tudományos együttműködés fejlődéséhez.

A szünet után Urkhan Alakbarov akadémikus megnyitotta az „Ökológiai civilizáció - a fenntartható fejlődés célja” szekció ülését, és átadta a szót a szekció moderátorának - Alekszandr Zujevnek, az UNDP rezidens koordinátorának.

Alekszandr Zujev őszinte köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki a rendezvény megszervezéséért dolgozott, és megemlítette, hogy az Azerbajdzsán által az elmúlt években demonstrált gazdasági és társadalmi fejlődés Ilham Alijev elnök elszántságának és sikeres adminisztrációs tapasztalatának köszönhetően lehetséges; felhívta a figyelmet arra, hogy Azerbajdzsán hírneve megerősödött a nemzetközi színtéren, és az ország átalakult a régió vezető országává; ez ismét bizonyítja a korábban említetteket. Hangsúlyozta Azerbajdzsán aktív részvételének nagy jelentőségét az ENSZ béketeremtő tevékenységeiben. A. Zuev megemlítette a fejlõdõ országokban ma megfigyelt mély változásokat. Valójában bármely ország a fejlett országok listájába akar kerülni. Az előadó szerint keményen meg kell dolgozni e cél érdekében, különös tekintettel az erőforrások hatékony felhasználásának és kezelésének megfigyelésére. Ugyanakkor Zuev úr megemlítette az ENSZ által elvégzett fontos munkákat azokban az országokban, ahol élelmiszer-, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokhiány áll fenn.

A következő előadó Nizami Mammadov professzor, az Orosz Gazdasági Akadémia és Közszolgálat Globalizációs és Fenntartható Fejlődési Intézetének igazgatója volt, aki megemlítette, hogy beszéde három filozófiai kérdésre épül, és hozzátette, hogy ezek a kérdések a fenntartható fejlődéshez kapcsolódnak: ( 1) Miért rombolják az emberek a természetet? (2) Mennyire lehet csodálatos jövőt építeni? (3) Mi a történelmi folyamat megoldása: gazdaság vagy kultúra? Mammadov professzor részletes elemzést végzett e három kérdés körül. Anton Karaja professzor, a Román Nemzetközi Kapcsolatok és Gazdasági Együttműködési Intézet igazgatója ismét megemlítette az Azerbajdzsán által elért eredményeket a humanitárius együttműködés terén, és hangsúlyozta nagy jelentőségüket a fenntartható fejlődés szempontjából a jövőben.

Beszéde elején az Orosz Tudományos Akadémia Ökológiai és Evolúciós Intézetének professzora, Valerij Neronov professzor köszönetet mondott a kerekasztal és a Nemzetközi Humanitárius Fórum szervezőinek és résztvevőinek. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy Vlagyimir Vernadski részletes és átfogó kutatást végzett az ökológiai civilizációról a bioszférából a nooszférába tartó átalakulás és a jövőbeli fejlődés kapcsán. Kutatásai és tanulmányai rávilágítanak a fiatal kutatók és tudósok útjára a szférák számában ma is. A kulcsfontosságú célok kidolgozása után Neronov professzor példákat hozott a társadalmi és gazdasági dimenziókról, és kitért a fejlesztéshez szükséges erőforrások védelmével és kezelésével kapcsolatos problémák megoldásának módjaira. V. Neronov professzor megemlítette a bioszféra-rezervátumok jelentőségét a fenntartható fejlődés szempontjából, és emlékeztetett az ebbe az irányba való együttműködés szükségességére. A török ​​Gelishim Egyetem rektora, Burhan Aykaç professzor kifejtette az oktatás fontosságát a modern világban.

Robert B. Laughlin, a kerekasztal professzor társelnöke utolsó beszédében elmondta, hogy a lefolytatott megbeszélések hasznosak voltak, és reményét fejezte ki, hogy ezek tükröződni fognak a fórum nyilatkozatában.

A rendezvény zárásaként Urkhan Alakbarov akadémikus, aki mindhárom szekció munkáját befejezte, megjegyezte az előadások és beszédek magas színvonalát, és köszönetet mondott a résztvevőknek. Urkhan Alakbarov átadta a fórum valamennyi résztvevőjének mély háláját Ilham Alijev Azerbajdzsán Köztársaság elnökének, a Heydar Alijev Alapítványnak és annak elnökének, Mehriban Alijevának, az Alapítvány alelnökének és a jelenlegi kerekasztal kezdeményezőjének, Leyla Alijevának és a harmadik bakui nemzetközi humanitárius fórum összes szervezője. Alakbarov úr felkérte a résztvevőket, hogy dolgozzák ki a bakui nemzetközi humanitárius fórum nyilatkozatának szövegét. A nyilatkozatot egyhangúlag elfogadták. Így a „Fenntartható fejlődés és az ökológiai civilizáció” kerekasztal befejezte munkáját.