Csípőkörfogat, kardiovaszkuláris morbiditás és halálozás férfiaknál és nőknél

Étrend-tanulmányi Kutatóegység és a Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, Preventív Orvostudományi Intézet, Koppenhága, Dánia

Megelőzési és Egészségügyi Kutatóközpont, Glostrup Egyetemi Kórház, Glostrup, Dánia

Étrend-tanulmányi Kutatóegység és a Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, Preventív Orvostudományi Intézet, Koppenhága, Dánia

Egészségügyi Főosztály, Sahlgrenska Akadémia, Göteborgi Egyetem, Göteborg, Svédország

Nordic School of Health, Göteborg, Svédország

Dietetikai Kutatóegység a Preventív Orvostudományi Intézetben, Kommunehospitalet, 1399 Koppenhága, Dánia. E-mail: [email protected] További cikkek keresése a szerzőtől

Étrend-tanulmányi Kutatóegység és a Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, a Prevenciós Orvostudomány Intézete, Koppenhága, Dánia

Megelőzési és Egészségügyi Kutatóközpont, Glostrup Egyetemi Kórház, Glostrup, Dánia

Étrend-tanulmányi Kutatóegység és a Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, Preventív Orvostudományi Intézet, Koppenhága, Dánia

Egészségügyi Főosztály, Sahlgrenska Akadémia, Göteborgi Egyetem, Göteborg, Svédország

Nordic Health School, Göteborg, Svédország

Dietetikai kutatási egység a Preventív Orvostudományi Intézetben, Kommunehospitalet, 1399 Koppenhága, Dánia. E-mail: [email protected] További cikkek keresése a szerzőtől

A cikk megjelenésének költségeit részben az oldalköltségek fedezése fedezte. Ezért ezt a cikket a „U.S.C. Az 1734. § kizárólag ennek a ténynek a feltüntetésére.

Absztrakt

Célkitűzés: Nemrégiben bebizonyosodott, hogy középkorú nőknél a széles csípő kerülete a későbbi években számos egészségügyi végpontot védő tényező. Úgy tűnik, hogy a hatás független mind a túlsúlytól, mind a derék kerületétől. A cikk célja ennek a megállapításnak a megismétlése egy másik, nőkből és férfiakból álló népességalapú mintában.

Kutatási módszerek és eljárások: Ez egy prospektív megfigyelési vizsgálat volt, amely felnőtt dánok véletlenszerű részhalmazából állt. Összesen 2987 alany, aki 1922-ben, 1932-ben, 1942-ben vagy 1952-ben született, valamint 35, 45, 55 vagy 65 éves (1987 és 1988 között vizsgálták) részt vett a dán MONICA (MONItoring trendek és a CArdiovascularis betegség meghatározói) projektben, a magasság, a súly, valamint a csípő és a derék körfogatának mérésével. Személyi azonosító számok révén a koszorúér-betegség (CHD) és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) előfordulását 1998 végéig, valamint a halálig minden okot 2001-ig lekérdezték a kórházi mentesítés nemzeti nyilvántartásaiból. A CVD és a CHD incidenciája átlagosan 10 év volt, a teljes mortalitás pedig 13 év volt.

Eredmények: Nagy csípőkörfogat, a testmérethez és a derékkörfogathoz viszonyítva, kevesebb CVD-t, CHD-t és teljes halálozást jósolt a nőknél. A férfiaknál nem ez volt a helyzet; A BMI és a derék kerülete volt a legerősebb független prediktor.

Vita: Úgy tűnik, hogy a nagy csípőkörfogat független és pozitív hatást gyakorol a nők CVD és CHD morbiditására és mortalitására, a férfiaknál azonban nincs védőhatás a kardiovaszkuláris egészségre. Azonban a határ menti szignifikáns védőhatást figyelték meg a teljes halálozásra.

Bevezetés

A BMI és a koszorúér-betegség (CHD) mortalitása közötti összefüggések 1 1 Nem szabványos rövidítések: CHD, szívkoszorúér-betegség; CVD, szív- és érrendszeri betegségek; ICD, Betegségek Nemzetközi Osztályozása.
és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), valamint a hasi elhízással való összefüggések, derék-csípő arányként és derékkörfogatként mérve ((1)). Újabban azt javasolták, hogy a csípőméréseket el kell vetni, csak a derék kerületére koncentrálva, mert a derék kerülete a derék és a csípő arányánál praktikusabban korrelálja a hasi zsíreloszlást és az ezzel járó rossz egészségi állapotot ((2)). . Mivel azonban a csípő kerülete a szívizom infarktus és a CVD szempontjából egyaránt jelentős védelmi kockázatbecslőnek bizonyult, a BMI és a derék kerülete kovariációjának korrekciója után nemrég azt állítottuk, hogy korai azt a következtetést levonni, hogy a csípő kerülete nem szükséges az elhízással összefüggő kockázati állapot értékelése és az egészségfejlesztés a nőknél ((3)). Ez összhangban áll a legutóbbi keresztmetszeti vizsgálatokkal, amelyek a derék és a csípő kerületének különálló és ellentétes összefüggéseit mutatják be az életmóddal és más CVD kockázati tényezőkkel ((4), (5), (6)).

Tudomásunk szerint azonban egyetlen más tanulmány sem vizsgálta a csípő kerületével kapcsolatos halálozás, illetve CVD vagy CHD kialakulásának kockázatát férfiaknál és nőknél. Ezért ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy megvizsgálja a csípő kerületének független hatásait a CVD vagy CHD kialakulásának kockázatára és a felnőtt dán férfiak és nők teljes halálozására.

Kutatási módszerek és eljárások

Dánia minden lakosának van személyes száma, amely tartalmazza a születési dátumot és egyéb létfontosságú statisztikákat. A Központi Személynyilvántartásból egy véletlenszerű 4807 alcsoportot választottak ki 1982-ben az 1922-ben, 1932-ben, 1942-ben vagy 1952-ben született és Koppenhága megyei 11 településen élő állampolgárok közül ((7)). Közülük 226 nem dán eredetű volt. A meghívott 4581 dán közül 3608 részt vett egy későbbi egészségügyi vizsgálatban 1982–1983-ban. Öt évvel később, 1987–1988-ban, meghívót küldtek a 3608 alanynak, és 2987 (83%) vett részt ezen a második vizsgálaton. csípő és derék kerülete méréseket tartalmazott ((8)). A nem levelezőket másutt részletesen leírták ((9)). Ez a tanulmány a dán MONICA projekt (MONItoring trendek és a CArdiovascularis betegség determinánsai) része volt, egy nemzetközi tanulmány, amelyet az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt végeztek a CVD trendjeinek és meghatározóinak figyelemmel kísérése érdekében.

Valamennyi alany, akinek csípő- és derékbőségét, súlyát és magasságát mérték, és átlagosan 10 évig követték nyomon a CVD és CHD kialakulását, és 13 évig követték nyomon a teljes mortalitást.

Antropometriai mérések

A testtömeget 0,1 kg pontossággal mértük egy karmérleg alkalmazásával, az alanyokat csak könnyű ruhákba vagy fehérneműkbe öltöztetve. A magasságot 1 cm pontossággal mértük; az alanyok nem viseltek cipőt. A derék kerületét az alsó borda margó és a csípőcsík között félúton mértük a vízszintes síkban. Amíg az alanyok álltak, a csípő kerületét azon a ponton mértük, amely a fenék felett maximális kerületet adott, mérőszalaggal mérve 1 cm pontossággal. Minden antropometriai mérést az Egészségügyi Világszervezet szabványainak megfelelően végeztünk ((10)).

Kérdőív adatai

A szabadidős tevékenységeket négypontos skálán rögzítették 1) szinte teljesen inaktív módon: olvasás, televíziónézés és mozi; 2) némi fizikai aktivitás (legalább 4 óra/hét); 3) rendszeres tevékenység; és 4) rendszeres kemény fizikai edzés a versenyzéshez.

Az alanyok rögzítették jelenlegi és korábbi dohányzási szokásaikat, és a jelenlegi, korábbi vagy nemdohányzók közé sorolták.

Végpontok

Az alanyokat 2001. szeptember 18-ig követtük a teljes halálozásban a Dán Központi Személynyilvántartás adatainak felhasználásával. A 37, 108 személyévi nyomon követés során 425-en haltak meg. Az alanyokat ~ 12,5 évig követték. A halál okát az Egészségügyi Nemzeti Tanácstól szerezték be a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (ICD) -8 és ICD-10 kódok felhasználásával. Az alanyokat 1998. december 31-ig követtük a CVD és a CHD (halálos és nem fatális) előfordulása szempontjából. Az ICD ‐ 8 kódokat 390–458 és az ICD ‐ 10 kódokat I00 ‐ I52 és I60 ‐ I99 alkalmazták a CVD előfordulásának értékelésére. A CHD előfordulásához a 410–414 ICD ‐ 8 kódokat és az I20 ‐ I25 ICD ‐ 10 kódokat használták. A morbiditási elemzések során az alanyokat ~ 10 évig követték.

Statisztika

Eredmények

2987 alany közül 2960-nak volt teljes információja az antropometriai mérésekről és a kérdőív adatairól. Az 1. táblázat összefoglalja jellemzőiket. A követés 13 éve alatt 270 férfi és 155 nő halt meg. Azok alanyok kizárása, akik szívizominfarktust, stroke-ot vagy rákot szenvedtek az alapvizsgálaton vagy az azt megelőzően, 1987-től 1988-ig, kissé csökkentette az esetek számát, de az alanyok jellemzői lényegében hasonlóak voltak a kizárások előtt és után (az adatokat nem mutatjuk be). Átlagosan mind a férfiak, mind a nők kissé túlsúlyosak voltak (BMI = 25,9, illetve 24,4 kg/m 2). A derék és a csípő átlagos kerülete a férfiaknál 92,0, illetve 98,7 cm, a nőknél 78,7, illetve 98,2 cm volt.

Férfi nő

Csípő (cm)	98,7 ± 6,4	98,2 ± 8,5
derék (cm)	92,0 ± 10,4	78,7 ± 10,4
BMI, kg/m 2	25,9 ± 3,4	24,4 ± 4,2
Kor, évek	50,7 ± 10,9	50,1 ± 11,0
A jelenlegi dohányzók százaléka	55	48
A volt dohányzók százaléka	8.	6.
A nemdohányzók százaléka	37	46
Százalékos ülő	22.	27.
Százalékos gyaloglás	55	61
A sportolás százalékos aránya	23	12.
A menopauza utáni százalék	52
Incidens CVD, n	313 (263) *	161 (140)
Incidens CHD, n	135 (103)	44 (34)
Teljes halálozás, n	270 (229)	155 (133)

A megadott eredmények átlag ± SD (BMI, csípő, derék és életkor), prevalencia (dohányzás és szabadidős fizikai aktivitás) vagy számok (CHD vagy CVD előfordulása és teljes halálozás).
* A zárójelben szereplő értékek a CHD és a CVD előfordulási gyakorisága, valamint a teljes halálozás a korábbi szívinfarktus, stroke vagy rák kizárása után.

A 2. táblázat megadja az alanyok számát, a végzetes és nem végzetes végpontok töredékét, a fizikai aktivitás szintjét, a dohányzást és a BMI-t férfiak és nők esetében a csípő kerülete kvartilis szerint. Ahogy az várható volt, a legmagasabb csípő kvartilisben lévő férfiak és nők BMI-je, derékbősége és kora is magasabb volt. Továbbá kevesebbet dohányoztak és gyakoroltak, gyakrabban voltak menopauzák (nőknél), és több vizsgált végponttal találkoztak. Azok alanyok kizárása, akik szívizominfarktust, stroke-ot vagy rákot szenvedtek az alapvizsgálaton vagy annak előtti szakaszban 1987-től 1988-ig, kissé csökkentette az esetek számát, de az alanyok jellemzői lényegében hasonlóak voltak a kizárások előtt és után (az adatokat nem mutatják be).

A 3. és 4. táblázat a regresszióanalízis eredményeit mutatja be. A táblázatok felső részei mutatják a csípő negyedének kvartilisével összefüggő kockázatot a férfiak és a nők számára, figyelembe véve a BMI és a derék kerületének kovariációját. A táblázatok alsó részei összehasonlítják a csípő, a derék és a BMI prediktív értékeit a Wald χ 2 tesztstatisztikák és a kapcsolódó o értékek.

A nőknél a széles csípő szignifikánsan és fordítva társult a teljes halálhoz, valamint a CVD vagy a CHD kialakulásához; erre a csípőmaradványok erőteljesebb, független folyamatos hatásai utaltak minden végpontra. Férfiaknál a csípő kerülete statisztikailag nem volt összefüggésben a vizsgált végpontokkal. A BMI és a derék kerülete volt a legerősebb független előrejelzője a korai mortalitásnak vagy a CVD vagy CHD kialakulásának. Mindkét nem esetében az eredmények lényegében hasonlóak voltak, amint azt a csípő, a derék és a BMI prediktív értéke is jelzi, azoknak az alanyoknak a kizárása előtt és után, akik szívizominfarktusot, stroke-ot vagy rákot szenvedtek az alapvizsgán vagy azt megelőzően. (Lásd az alábbi zárójelben megadott kizárási információkat.)

A csípő kerületének legalacsonyabb kvartilisének referenciaként történő alkalmazásával a legmagasabb kvartilisbe tartozó nőknél 46% -kal csökkent a CVD kialakulásának kockázata (45% -kal a prevaláló myocardialis infarktusban, stroke-ban vagy rákban szenvedő alanyok kizárása után), 83% -kal csökken a CHD kockázata (51% a kizárások után), és a teljes mortalitás 87% -kal csökken mind a prevaláló myocardialis infarktusban, stroke-ban vagy rákban szenvedő alanyok kizárása előtt és után. Férfiaknál a magasabb csípő kvartilisek egyike sem társult morbiditás vagy mortalitás különbségekkel a legalacsonyabb csípő kvartilishez képest, a prevaláló miokardiális infarktusban, stroke-ban vagy rákban szenvedő alanyok kizárása előtt vagy után.

Vita

Korábbi tanulmányok arról vitattak, hogy a vártnál kisebb csípőkörfogatok tükrözhetik a csökkent combcsontzsírt, a kismedencei csontszerkezetet vagy az izmok atrófiáját a gluteo-femoralis régióban ((4)). Az ebben a tanulmányban bemutatott nemek közötti különbség arra utal, hogy vagy a gének, vagy a nemi hormonok működhetnek az ilyen biológiai mechanizmusok mögött.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a derék kerülete jobban megjósolhatja az egészségügyi kockázatokat, és a hasi zsíreloszlásnak praktikusabb összefüggése van, mint a derék és a csípő aránya ((2), (12)), következésképpen azt javasolták hogy a csípőmérést el kell vetni a predikciós elemzésekből, koncentráció csak a derék kerületén. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy ez a döntés korai lehetett, legalábbis a nők számára. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy ebben a tanulmányban a derék-csípő arány általában nem kevésbé jósolta meg az egészségügyi kockázatokat, mint a derék kerülete. Valójában minden nemnél és az egyes végpontoknál a derék-csípő arányhoz és a derék kerületéhez kapcsolódó hozzárendelhető kockázat általában vagy lényegében hasonló vagy nagyobb volt a derék-csípő arányban, mint a derék kerülete. Például a teljes halálozás esetében a nők halálozásának 31% -át, illetve a derék-csípő arányának tulajdonították a derék-csípő aránynak, míg férfiaknál a halálozások 15% -át a derék csípő arány és csak 8% a derék kerületéhez (az adatokat nem mutatjuk be).

Összegzésképpen elmondható, hogy a nagy csípő kerülete erős és független védelmet jelent a nők CVD-jének kialakulása vagy a korai mortalitás ellen. Úgy tűnik, hogy a csípőméret nem kapcsolódik a férfiak CVD-jéhez. Nem zárható ki azonban teljesen, hogy a széles csípő védelmet nyújthat a férfiak korai teljes halálozása ellen.

Elismerés

Ezt a tanulmányt a Dán Orvosi Kutatási Tanács (a FREJA program), a Belügyminisztérium és az Augustinus Alapítvány támogatásával támogatták.