Minden, amit tudnia kell a diabéteszes neuropátiáról

Mi a diabéteszes neuropathia?

neuropátia

A diabéteszes neuropathia az 1. és 2. típusú cukorbetegség súlyos és gyakori szövődménye. Ez egyfajta idegkárosodás, amelyet a magas vércukorszint hosszú távon okoz. Az állapot általában lassan, néha több évtized alatt alakul ki.

Ha cukorbetegségben szenved, és zsibbadást, bizsergést, fájdalmat vagy gyengeséget észlel a kezében vagy a lábában, keresse fel orvosát. Ezek a perifériás neuropathia korai tünetei. A veszély általában akkor van, amikor nem érezhet fájdalmat, és fekély alakul ki a lábán.

Súlyos vagy elhúzódó perifériás neuropathia esetén sebezhető vagy fertőzésnek lehet kitéve. Súlyos esetekben a gyenge sebgyógyulás vagy fertőzés amputációhoz vezethet.

Különböző típusú diabéteszes neuropathia létezik, amelyek a test különböző területeit érintik, és különféle tüneteket okoznak. Ha cukorbetegségben szenved, fontos rendszeresen ellenőriznie a vércukorszintjét, és forduljon orvosához, ha bármilyen neuropathiás tünete van.

Gyakran előfordul, hogy a neuropathia tünetei fokozatosan jelennek meg. Sok esetben az első idegkárosodás a láb idegeit érinti. Ez a lábán néha fájdalmas „tűk és tűk” tünetéhez vezethet.

A tünetek az érintett területektől függően változnak. A diabéteszes neuropátia különféle típusainak gyakori tünetei a következők:

  • érintési érzékenység
  • az érintés érzékének elvesztése
  • a koordináció nehézségei járás közben
  • zsibbadás vagy fájdalom a kezedben vagy a lábadban
  • égő érzés a lábakban, különösen éjszaka
  • izomgyengeség vagy elpazarlás
  • puffadás vagy teltség
  • hányinger, emésztési zavar vagy hányás
  • hasmenés vagy székrekedés
  • szédülés, amikor felállsz
  • túlzott vagy csökkent izzadás
  • hólyagproblémák, például a hólyag hiányos ürítése
  • hüvelyszárazság
  • merevedési zavar
  • képtelenség érzékelni az alacsony vércukorszintet
  • látászavar, például kettős látás
  • megnövekedett pulzusszám

A neuropathia kifejezést az idegkárosodás több típusának leírására használják. A cukorbetegeknél a neuropathia négy fő típusa van.

1. Perifériás neuropathia

A neuropathia leggyakoribb formája a perifériás neuropathia. A perifériás neuropathia általában a lábakat és lábakat érinti, de a karokat vagy a kezeket is. A tünetek változatosak, enyhék vagy súlyosak lehetnek. Tartalmazzák:

  • zsibbadtság
  • bizsergő vagy égő érzések
  • rendkívüli érzékenység az érintésre
  • érzéketlenség a hideg és a meleg hőmérséklet ellen
  • éles fájdalom vagy görcs
  • izomgyengeség
  • egyensúly vagy koordináció elvesztése

Néhány ember éjszaka gyakrabban tapasztalja a tüneteket.

Ha perifériás neuropathiában szenved, előfordulhat, hogy nem érez sérülést vagy fájást a lábán. A cukorbetegek körében gyakran gyenge a keringés, ami megnehezíti a sebek gyógyulását. Ez a kombináció növeli a fertőzés kockázatát. Szélsőséges esetekben a fertőzés amputációhoz vezethet.

2. Autonóm neuropathia

A cukorbetegeknél a neuropátia második leggyakoribb típusa az autonóm neuropátia.

Az autonóm idegrendszer más rendszereket működtet a testében, amelyek felett nincs tudatos irányítása. Számos szervet és izmot irányít, beleértve:

  • emésztőrendszer
  • verejtékmirigyek
  • nemi szervek és hólyag
  • szív-és érrendszer

Emésztési problémák

Az emésztőrendszer idegi károsodása a következőket okozhatja:

  • székrekedés
  • hasmenés
  • nyelési bajt
  • gasztroparézis, amelynek következtében a gyomor túl lassan ürül a vékonybélbe

A gasztroparézis késlelteti az emésztést, ami idővel súlyosbodhat, ami gyakran hányingerhez és hányáshoz vezet. Általában túl gyorsan érzi jóllakását, és képtelen lesz befejezni az étkezést.

A késleltetett emésztés gyakran megnehezíti a vércukorszint szabályozását is, gyakran váltakozva a magas és az alacsony értékekkel.

Emellett a hipoglikémia tünetei, mint például az izzadás és a szívdobogás, nem észlelhetők autonóm neuropátiában szenvedő embereknél. Ez azt jelentheti, hogy nem veszi észre, ha alacsony a vércukorszintje, ami növeli a hipoglikémiás vészhelyzet kockázatát.

Szexuális és hólyagproblémák

Az autonóm neuropátia szexuális problémákat is okozhat, például merevedési zavarokat, hüvelyi szárazságot vagy nehézséget elérni az orgazmust. A hólyag neuropátiája inkontinenciát okozhat, vagy megnehezítheti a hólyag teljes kiürítését.

Szív- és érrendszeri problémák

A pulzusszámot és a vérnyomást szabályozó idegek károsodása lassabban reagálhat. Vérnyomáscsökkenést tapasztalhat, és szédülést vagy szédülést érezhet, amikor ülve vagy fekve áll fel, vagy amikor megerőlteti magát. Az autonóm neuropathia rendellenesen gyors pulzusszámot is okozhat.

Az autonóm neuropathia megnehezítheti a szívroham egyes tüneteinek azonosítását. Lehet, hogy nem érez mellkasi fájdalmat, ha a szíve nem kap elegendő oxigént. Ha autonóm neuropathiája van, ismernie kell a szívroham egyéb figyelmeztető jeleit, beleértve:

  • bőséges izzadás
  • a kar, a hát, a nyak, az állkapocs vagy a gyomor fájdalma
  • légszomj
  • hányinger
  • könnyedség

3. Proximális neuropathia

A neuropathia ritka formája a proximális neuropathia, más néven diabéteszes amyotrophia. A neuropathia ezen formája gyakrabban fordul elő 50 év feletti felnőtteknél, akiknek elég jól kontrollált a 2-es típusú cukorbetegsége, és gyakrabban a férfiaknál.

Gyakran érinti a csípőt, a feneket vagy a combokat. Hirtelen, néha súlyos fájdalmat tapasztalhat. A lábak izomgyengesége megnehezítheti a segítség nélküli felállást. A cukorbetegséges amiotrófia általában csak a test egyik oldalát érinti.

A tünetek megjelenése után általában rosszabbodnak, majd végül lassan javulni kezdenek. Szerencsére a legtöbb ember néhány éven belül gyógyulás nélkül is gyógyul.

4. Fókuszos neuropathia

A fokális neuropathia vagy mononeuropathia akkor fordul elő, ha egy adott ideg vagy idegcsoport károsodik, ami gyengeséget okoz az érintett területen. Ez leggyakrabban a kezedben, a fejedben, a törzsödben vagy a lábadban fordul elő. Hirtelen jelenik meg, és általában nagyon fájdalmas.

A proximális neuropathiához hasonlóan a legtöbb fokális neuropathia is elmúlik néhány hét vagy hónap alatt, és nem okoz maradandó károsodást. A leggyakoribb típus a carpalis alagút szindróma.

Bár a legtöbben nem érzik a carpalis alagút szindróma tüneteit, a cukorbetegek kb. 25 százalékának van bizonyos mértékű.

A fokális neuropathia tünetei a következők:

  • fájdalom, zsibbadás, bizsergés az ujjakban
  • képtelenség összpontosítani
  • kettős látás
  • a szem mögött fáj
  • Bell-féle bénulás
  • fájdalom elszigetelt területeken, például a comb elülső részén, a hát alsó részén, a kismedencei régióban, a mellkasban, a gyomorban, a láb belsejében, az alsó lábszáron kívül, vagy a nagylábujj gyengesége