Élelmiszer-faktorok az érelmeszesedés megelőzésében: Ázsiai perspektíva a világméretű étrendi biomarkerek elemzéséből származik

Absztrakt

25 ország 61 populációját lefedő világméretű epidemiológiai felmérések kimutatták, hogy a hal- és szójabab-étrend hozzájárul az egészséges élettartamhoz a japán lakosság szív- és érrendszeri betegségeinek megelőzésén keresztül, különösen a sok halat és szójatermékeket fogyasztó okinawaniaknál. Ezt támasztja alá az a megállapítás, hogy a halakban és szójababokban gazdag taurin és izoflavonok 24 órás vizelettel történő kiválasztása fordítottan összefügg a koszorúér-betegség (CAD) mortalitási arányával. Okinawans bevándorlói tanulmányai Hawaiiban (USA) és Brazíliában kimutatták, hogy az étrendi tényezők fontosabb meghatározó tényezők voltak a szív- és érrendszeri betegségeknél, mint a genetikai tényezők. Ezekkel a bevándorlókkal és skót emberekkel végzett intervenciós vizsgálatok, amelyek CAD halálozási aránya a világ egyik legmagasabb aránya, megerősítették, hogy a halolajjal (dokozahexaénsav) és a szójafehérjével (izoflavon) dúsított étrend enyhítette a CAD és az oszteoporózis kockázatát. Az ázsiai étkezési szokások, amelyek napi tengeri és/vagy szójafogyasztásból állnak, védelmet nyújtanak a CAD ellen a nyugati életmód ellenére; az étrendi biomarkerek azt mutatják, hogy körülbelül 100 g szójabab túró (tofu) vagy hal hozzájárulhat az alacsonyabb CAD halálozáshoz, olyan alacsony, mint a japánoknál.

A japán nők most élik a leghosszabb átlagos élettartamot (85,2 év) a világon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése azt is jelzi, hogy a japán lakosság fogyatékossággal kiigazított életévei (átlagosan 74,5 év) a leghosszabbak a világon. Mivel az átlagos várható élettartam fordítottan összefügg a koszorúér-betegség (CAD) és a világ összes daganatos betegségének életkorhoz igazított halálozási arányával, Japánban ezeknek a betegségeknek a legalacsonyabb halálozási aránya járul hozzá a leghosszabb várható élettartamhoz a fejlett országok között (1. ábra).

Az életkorhoz igazított koszorúér-betegség (CAD) halálozási aránya és a nők átlagos várható élettartama közötti kapcsolat

A WHO által koordinált kardiovaszkuláris betegségek és táplálék-összehasonlító (CARDIAC) tanulmányt (1–6) a tanulmány 1983-as javaslata óta a világ 25 országának 61 közösségében végezték el (2. ábra). A WHO-CARDIAC tanulmány célja megerősíteni a magas tengeri ételeket és szójababot tartalmazó étrend és a japánok általánosan ismert egészséges hosszú élettartam közötti kapcsolatot; ezt megerősítik ezen étrendi bevitel biológiai markereinek, például a taurin és az izoflavonok elemzése alapján 24 órás vizeletürítéssel (hu) (7,8)

WHO-CARDIAC TANULMÁNY

A WHO-CARDIAC tanulmány először mutatta be sikeresen, hogy a CAD halálozási aránya pozitív kapcsolatban áll a szérum koleszterin (Cho) koncentrációival (3. ábra), és fordítottan összefügg a 24 hu taurin kiválasztódással és az n-3 zsírsav arányával savak a plazma foszfolipidekben (4. ábra) (a tenger gyümölcseinek fogyasztási mutatói) (4,5,9,10), különös tekintettel a 24 hu izoflavon kiválasztódására (a szójatermék bevitelének indexe) (5. ábra) (11). Másrészt a stroke mortalitása pozitív kapcsolatban áll a 24 hu Na kiválasztással (6. ábra) és a Na/K arányával, és fordítottan összefügg a szérum Cho koncentrációival (7. ábra) (5,6,10). Az okinawaniak stroke-jának kockázati tényezői a legalacsonyabbnak bizonyultak a japánok között, mivel a legalacsonyabb 24 hu Na kiválasztódásuknak megfelelő (ami megfelel a NaCl bevitelnek [8 ga nap Japánban]), és alacsonyabb kardiovaszkuláris betegség (CVD) mortalitási arányuknak tulajdonítottak közepes szérum Cho koncentrációjuk (átlagosan 180 mg/dl és 200 mg/dl között) (5), ami hozzájárult ahhoz, hogy a stroke és a CAD halálozásuk a legalacsonyabb legyen; emellett jelentős szójababfogyasztásuk és halbevitelük is hozzájárult ezekhez az alacsony mortalitási arányokhoz, amint azt a biológiai étrendi markerek 24 hu mintában és vérben mutatják.