Elhízás és szívbetegség

Szociális otthon
Az OAC közösségről
- Az OAC közösségről
- Hiedelmek és követelések
- Bevonulás
- Csatlakozzon a közösséghez
- Prémium hozzáférésű tagság
- Adományoz
- Gyakran Ismételt Kérdések
Fedezze fel oktatásunkat
- Oktatási források
- Nyilvános források
- Keressen minősített szolgáltatót
- Prémium hozzáférési források
- Egészség és Wellness sarok
- Érdekképviseleti források
Keresse meg a Támogatás és kapcsolat lehetőséget
- Közösségi perspektívák
- Ossza meg történetét
- Tagbeszélgetési fórum
- Keressen egy támogató csoportot
OAC Akcióközpont
- Tudjon meg többet a cselekvésről
- Érdekképviseleti akcióközpont
Programok és események
- OAC kampányok
- OAC események
- OAC programok
Adományoz
- Hogyan segít az Ön támogatása
- Adakozzon
- Adás módjai
- Elnöki Tanács
- OAC ösztöndíjprogram
Közösségi hírek
Egészségügyi szakemberek forrásai
- Források a HCP-k számára
- Hogyan rendeljünk forrásokat
Prémium hozzáférésű tagsági nevezés

A cikk PDF változatának megtekintése, kattints ide.

Az elhízás egy összetett, krónikus betegség, amelyet megfelelően értékelni és komolyan kezelni kell. A dohányzás után csak a második helyen áll, mint a megelőzhető halál fő okától az Egyesült Államokban. A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint 2011-2012-ben az Egyesült Államokban a felnőttek több mint egyharmadát (34,9%), valamint a gyermekek és serdülők egyhatodát (16,9%) érintette az elhízás.

Az elhízás meghatározása szerint a testtömeg-index (BMI) legalább 30 kg/m2, ami megnöveli a többszörös krónikus állapotok, például 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, mozgásszervi betegség, rák, obstruktív alvási apnoe, vesebetegség kockázatát és a kóros koleszterin, egyéb egészségügyi állapotok mellett. Ezek a krónikus állapotok nemcsak nagy hatással vannak az egyén életminőségére, hanem hozzájárulnak az egészségügyi ellátás magasabb költségeihez és a munka termelékenységének csökkenéséhez is.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), amelyeket a szív és az erek rendellenességeként definiálnak, világszerte az első számú halálok. Számos kockázati tényező járul hozzá a CVD-hez. Ezeket fel lehet osztani módosítható és nem módosítható kockázati tényezőkre:

Az elhízás a CVD független kockázati tényezője, negatívan befolyásolja a szív működését és szerkezetét, valamint az erek belső bélését. Az elhízás kockázati tényezők révén befolyásolja a szívet, például:

Magas vérnyomás
Obstruktív alvási apnoe
Magas vércukorszint
Gyulladás

Ezért az elhízásnak nagy hatása van a CVD-re, hozzájárulva olyan tünetekhez, mint a szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, szívkoszorúér-betegség, stroke és vénás tromboembólia.

Szív elégtelenség

A Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) 2007–2010 felmérés adatai alapján az Egyesült Államokban körülbelül 5,1 millió 20 éves vagy annál idősebb amerikai szenved szívelégtelenségben. 2009-ben a halálozások 7,2 százaléka szívelégtelenség miatt következett be. A magasabb BMI a megnövekedett szívelégtelenség kockázatával jár - a BMI növekedésének minden egyes egységénél a szívelégtelenség kockázata 5, illetve 7 százalékkal nő a férfiaknál és a nőknél.

A testtömeg növekedésével a teljes vérmennyiség és a szív által a testbe tolott vér mennyisége is növekszik, ami megnövekedett szívteljesítményt eredményez. A test teljes vérmennyiségének növekedése növeli a szívbe visszatérő vér térfogatát is, ami a jobb és a bal kamra tágulásához és megnagyobbodásához, valamint a fal feszültségének növekedéséhez vezet. Az idők folyamán a bal kamra izomfala megvastagszik, az úgynevezett bal kamrai hipertrófia, és ez szívelégtelenséghez vezet. Jobb szívelégtelenség esetén a szív nem tud pumpálni vért a tüdőbe oxigénellátás céljából, bal szívműködési zavar esetén pedig a szív nem tud elég oxigéntartalmú vért a szervezetbe.

Pitvarfibrilláció

A pitvarfibrilláció (AF) a leggyakoribb aritmia, rendellenes pulzus vagy szívverés ritmusa. Normál körülmények között a szív felső és alsó kamrája összehúzódnak és szinkronizált módon ellazulnak, hogy a vért a felső és az alsó kamrák között mozgassák, és a vért a tüdőbe és a testbe pumpálják. Az AF során a szív felső és alsó kamrája nincs szinkronban. A felső kamrák szabálytalanul és túl gyorsan vernek, ami a vér hatástalan átadását eredményezi az alsó kamrákba és a testbe. Ez szintén hozzájárul a véráramlás lassulásához és a vérrögképződés fokozott kockázatához, amely a szívből kiszivattyúzva az agyba juthat, és stroke-ot eredményezhet.

2005-ben három millió amerikait érintett, az előrejelzések szerint az AF 2050-re eléri a nyolc milliót. Míg az életkor növekedése, a szívkoszorúér-betegség, a magas vérnyomás és a szívelégtelenség kórtörténete hajlamosítja az egyént az AF-re, az elhízás is fő kockázati tényező. Egy tanulmány kimutatta, hogy az elhízás 49 százalékkal növeli az AF kialakulásának kockázatát, és a kockázat magasabb BMI mellett növekszik.

Szívkoszorúér-betegség

Az NHANES 2007-2010 felmérési adatai alapján 15,4 millió 20 év feletti amerikainak van koszorúér-betegsége (CHD). 2009-ben a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt a CHD a halálozások 49 százalékát tette ki. Az érelmeszesedés, az erek belső falain elhelyezkedő lepedéklerakódások okozzák a szívkoszorúér betegségeket. A lepedéket koleszterin, kalcium, alvadási anyag és egyéb anyagok alkotják. Mivel a lepedék felépül a szív erekben, részben vagy teljesen elzárhatja a vér szívbe áramlását. Ennek eredményeként csökken az oxigén szállítása a szívizmokba, ami mellkasi fájdalmat (anginát) és/vagy szívrohamot okoz. A lepedék lerakódása és felhalmozódása lassú folyamat, és akár 5-10 éves korban is elkezdődhet. Általánosságban elmondható, hogy az elhízás és a hasi terület körüli zsírfelesleg fokozott érelmeszesedéssel jár. Egy tanulmány kimutatta, hogy a serdülők és fiatal felnőttek elhízása felgyorsítja az érelmeszesedés progresszióját.

Stroke

Évente 795 000 ember éli át agyvérzést, közülük 610 000-en élik meg először. Átlagosan minden 40 másodpercben valaki stroke-ot kap az Egyesült Államokban. Az NHANES 2007-2010 felmérési adatai alapján 6,8 millió 20 év feletti amerikai szenvedett stroke-ot. Agyvérzés akkor fordul elő, ha nincs oxigénszállítás az agyba. Ez idő alatt az agysejtek nagyon érzékenyek, és az alacsony oxigénszállítás vagy az oxigénellátás percek alatt elpusztulni kezdenek.

A stroke-nak két típusa van: iszkémiás és vérzéses. Az iszkémiás stroke a leggyakoribb stroke típus, a tapasztaltak 87 százaléka. Ennek oka az oxigénnel teli vér áramlásának zavara. Ez a rendellenesség az agy oxigénnel táplált vérrel ellátott véredényeiben kialakult plakkok vagy vérrögök következménye lehet (trombotikus stroke). A véráramlás megzavarását okozhatja az agyon kívül és a keskeny agyi erekben lévő véráramlások révén kialakult lepedék vagy vérrög is.
Vérzéses stroke (a stroke 13 százaléka) akkor fordul elő, amikor az agyban lévő erek szivárognak vagy megrepednek. A stroke kockázati tényezői közé tartozik a magas vérnyomás, a pitvarfibrilláció, az obstruktív alvási apnoe, a cukorbetegség, a fizikai inaktivitás és a magas vér koleszterinszint. Az elhízás a közös kapcsolat e kockázati tényezők között.

Vénás tromboembólia

Súlyos elhízás esetén gyakori megállapítás a lábduzzanat, amely a túlsúly szívre gyakorolt strukturális és funkcionális hatásának következménye lehet. A túlsúlyosaknál és az elhízottaknál tapasztalt lábduzzanat és csökkent mozgékonyság csökkenti a borjú és a lábizmok pumpáló funkcióját. Ez véráramlási problémákat eredményez a lábvénákban, és a vénák szelepeinek hibás működéséhez vezet. Az alsó végtag súlyos és tartós vénás áramlási problémáinak (vénás pangás) kockázata lábfekélyeket és bőrfertőzéseket okoz. A vérrögök kialakulásának kockázata a lábakban, úgynevezett vénás tromboembólia (VTE), és a tüdőkben, más néven tüdőembólia, az elhízásban is megnő.

Fogyás és szívbetegség

Mérsékelt, akár 10 százalékos súlycsökkenés a túlsúlyosaknál és az elhízottaknál javíthatja vagy akár megelőzheti a CVD elhízással kapcsolatos kockázati tényezőit. A súlykezeléshez rendelkezésre álló jelenlegi terápiák közé tartozik az étrend, a fizikai aktivitás, a farmakoterápia és a bariatrikus sebészet. A viselkedésmódosítás az étrend és az aktivitás elősegítése érdekében fontos eleme ezeknek a kezeléseknek. A súlycsökkenés jótékony hatása a szív- és érrendszerre a szívre gyakorolt csökkenő stressz, ami javítja annak szerkezetét és működését. Egy nagyobb klinikai vizsgálat során az intenzív életmódbeli beavatkozást (ILI), amely csoportos és egyéni találkozókat tartalmazott a fogyás elérése és fenntartása érdekében a csökkentett kalóriabevitel és a megnövekedett fizikai aktivitás révén, összehasonlították egy olyan csoporttal, amely szokásos gondozásban és oktatásban részesült. Az étrendi stratégiák magukban foglalták az adagkontrollált étrendet, a folyékony étkezést és az ajánlásokat más adagkontrollált termékek használatára a betartás elősegítésére. Az edzés célja legalább 175 perc fizikai aktivitás volt hetente, a gyors gyalogláshoz hasonló intenzitású tevékenységeket használva. Hangsúlyozták a viselkedési stratégiákat, beleértve az önellenőrzést, a célok kitűzését és a problémamegoldást.

Az ILI négyéves követés során sikeres tartós fogyást és javulásokat eredményezett a kardiovaszkuláris fitnesz és a CVD kockázati tényezőiben. A cukorbetegségük és a vérnyomásuk kezelésére alkalmazott gyógyszerek számának szignifikánsan nagyobb csökkenését észlelték. Számos kutatási tanulmány következetes bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a súlyos elhízással küzdő, bariatriás műtéten szenvedőknél alacsonyabb a szívroham, agyvérzés és más szívbetegséggel összefüggő szövődmények súlyvesztés.

Következtetés

A legújabb kutatások egy olyan paradoxont hoztak nyilvánosságra, amely azt mutatja, hogy a túlsúly vagy az elhízás által érintett egyének (1. szakasz, BMI 30-34.9) enyhe védelmet nyújtanak a súlyos CVD szövődmények ellen, szemben a normál testsúlyú egyénekkel (BMI 40), akik rendkívül magas kockázatot jelentenek a CVD szempontjából szövődmények, beleértve a hirtelen halált is. Ez rávilágít a kardiovaszkuláris alkalmasság fontosságára, súlyállapottól függetlenül. Az American College of Sports Medicine azt ajánlja, hogy a legtöbb felnőtt vegyen részt közepes intenzitású kardiorespiratorikus edzésben, napi több mint 30 perc alatt, a hét öt napján, összesen hetente több mint 150 percig. A nagyobb súlycsökkenés és a súlygyarapodás fokozott megelőzése érdekében az ajánlás heti 250-300 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás.

A szerzőről:
Sunil Daniel, orvos, elhízás elleni orvos, klinikai táplálkozással és elhízáskezeléssel foglalkozó szakképzéssel. Akadémiai tapasztalatai közé tartozik a kari beosztás az Alabamai Egyetem táplálkozástudományi tanszékén, Birminghamben (UAB). Számos tudományos cikket írt az elhízásról és annak orvosi kezeléséről. Dr. Daniel a Duke Egyetemen képzett Integratív Egészségügyi Edző és újító, aki szenvedélyesen fejleszti a mobil technológiát támogató súlycsökkentő megoldásokat, amelyek mind bizonyítékokon alapulnak, mind a felhasználó számára értelmesek. Büszke arra, hogy másokkal is megoszthatja saját sikereit és kihívásait a fogyás és a testsúly fenntartása révén.