Étrendi problémák visszatérő hasi fájdalmak esetén

Robert J. Shulman

Gyermektáplálkozási kutatóközpont, Gyermekgyógyászati Osztály, Baylor College of Medicine, Houston, Texas

Apley és Naish úttörő munkája alapján a visszatérő hasi fájdalom (RAP) kifejezés olyan gyermekeket ír le, akiknek azonosítható szerves alapok nélkül krónikus hasi fájdalmuk van (1). Közösségi alapú vizsgálatok világszerte azt mutatják, hogy a 4–16 éves gyermekek 10–46% -a megfelel az RAP kritériumainak (2–5). Intézményünk egyéb jelentései és adatai alapján az RAP a gyermek gasztroenterológus/ápoló orvoshoz tett látogatások körülbelül 25% -át teszi ki (4,6,7). A Róma gyermekgyógyászati bizottság bevezette a hasi fájdalommal kapcsolatos funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességek (APFGID) kifejezést, hogy helyettesítse a RAP kifejezést (8). Az APFGID-k 4 fenotípusos altípust tartalmaznak: funkcionális hasi fájdalom (FAP), irritábilis bél szindróma (IBS, lényegében FAP a székletminta változásával), funkcionális dyspepsia, a felső hasi fájdalom) és a viszonylag ritka rendellenesség, a hasi migrén (8) . Az APFGID-k változatos szintű tünetekkel és szorongással járnak, az epizodikus enyhe és a súlyos hasi fájdalmak között, amelyek gyakran zavarják az iskolát és más tevékenységeket. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a RAP-ban szenvedő gyermekek 30-66% -a hasonló fájdalmat tapasztal, mint a felnőttek, és megfelelnek az IBS felnőtt római kritériumainak (9–12).

Bár az APFGID-k etiológiája valószínűleg multifaktoriális, egyes betegeknél az étrend kritikus szerepet játszhat. Ez egy fontos vizsgálati terület, mert az APFGID-k tüneteit (pl. Hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés) a tápanyagok felszívódásának (pl. Laktóz-intolerancia) vagy a nem megfelelő bevitel (pl. Az étkezési rostok székrekedéshez vezető hiánya) is okozhatja. Korlátozott számú nagy, jól kontrollált tanulmány létezik az étrend szerepéről APFGID-ben szenvedő gyermekeknél és felnőtteknél. A hely korlátai miatt ebben a rövid áttekintésben csak az FAP-ról és az IBS-ről van szó.

Három gyermekgyógyászati vizsgálat prospektív módon értékelte a rost szerepét a fájdalom patogenezisében az APFGID-ekben. Christensen nem számolt be a psyllium előnyeiről egy randomizált vizsgálatban, de a jelentésből hiányzik a kritikus információ (pl. P értékek, szórások), ami megnehezíti az eredmények értelmezését (13). A kukoricaszálat Feldman és mtsai tanulmányában hasznosnak találták, ám a Christensen-cikkhez hasonlóan a kritikus információk is hiányoznak, korlátozva az értelmezést (14). Humphreys és Gevirtz tanulmányában előnyöket találtak az étkezési rostok (> 10 g/nap) növelésére, de a használt rostok típusát nem írták le (15). Retrospektív vizsgálatok szerint a fokozott rostbevitel előnye a hasi fájdalom kockázatának csökkentésében a gyermekeknél (16, 17). Még az IBS felnőttkori tanulmányaiban is vita merül fel a psyllium rost-kiegészítés hatékonyságával kapcsolatban IBS-ben szenvedő betegeknél (18,19).

A fruktóz ozmotikus hasmenést okozhat, és szubsztrátja lehet a vastagbél bakteriális fermentációjának és gáztermelésének, ami hasi fájdalmat eredményezhet; elég nagy dózis esetén azonban még egészséges egyének is rosszul szívják fel a fruktózt és tüneteket fejlesztenek ki (20,21). Ez azt jelenti, hogy felnőtteknél végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a gyengén felszívódó, fermentálható oligo-, di- és monoszacharidok és poliolok hozzájárulnak a gyomor-bélrendszeri tünetekhez néhány IBS-ben szenvedő betegnél, de a kontrollokban nem (22). Absztraktként bemutatott, nyílt vizsgálat gyermekeken azt sugallja, hogy az APF-GID-ben szenvedő gyermekek körülbelül 20% -a reagálhat alacsony fermentálhatóságú oligo-, di- és monoszacharid- és poliol-diétára (23). Randomizált, kettős-vak próba zajlik gyermekeken.

A laktóz malabszorpció hozzájárulását az APFGID-ekhez két kis (n = 21 és n = 38) prospektív, placebo-kontrollos vizsgálatban értékelték gyermekeknél (24,25). Noha az értelmezést korlátozza tanulmánytervük, ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy a laktóz malabszorpciója (azaz a laktázhiány) szerepet játszhat néhány, de a legtöbb APFGID-ben szenvedő gyermeknél.

A laktáz mellett más szénhidrát emésztőenzim hiányok potenciális szerepe az APFGID-k gyomor-bélrendszeri tüneteinek kialakulásában továbbra sem feltárt. Előzetes adatok kis számú alanynál (n = 10) azt sugallják, hogy a keményítő maldigestionja légzési tesztekkel mérve gyakoribb az APFGID-ben szenvedő gyermekeknél, összehasonlítva a felnőtt kontrollokkal (26). Ezt a megfigyelést részben alátámasztva egy hasnyálmirigy-domináns IBS-ben szenvedő felnőttek hasnyálmirigy-enzim-kiegészítésének kis kísérleti kísérlete (n = 49) javasolt (27). A hasi fájdalom, hányás vagy gyomor-nyelőcső reflux (n = 44) értékelésére a felső gasztrointesztinális endoszkópián áteső gyermekeket a laktáz-, szacharáz- és glükoamiláz-aktivitás szempontjából értékelték (28). Alacsony enzimaktivitást a gyermekek 32% -ánál, 34% -ánál és 28% -ánál találtak, néhány gyermeknél enzimhiány kombinációja volt (28). Nem volt összefüggés a hasi fájdalom tüneteinek vagy az hasmenésnek az enzimaktivitással, és nem értékeltek kontrollokat (28). Ezek az eredmények megfelelnek ugyanannak a csoportnak egy másik előzetes jelentésével (absztrakt), amely azt sugallja, hogy APFGID-ben szenvedő gyermekeknél (n = 32) a nyálkahártya-maltáz aktivitás nem korrelál a hasi fájdalom tüneteivel, hasmenéssel vagy székrekedéssel (29).

Az ételallergia/intolerancia az FAP és az IBS oka lehet; azonban a gyakoriság, amellyel hibáztatják őket, kissé homályos. Egy retrospektív tanulmány azt sugallja, hogy ritka etiológiájúak (30). A tejallergia/intolerancia kifejezetten ritka oknak tűnik (az esetek 2% -a) (31). Egyéb diagnosztikai megfontolások mellett a felső vagy az alsó gasztrointesztinális endoszkópián végzett limfonoduláris hiperplázia táplálék túlérzékenységre utal (32). A lisztérzékenységben szenvedő betegek tünetei FAP-ra vagy IBS-re utalhatnak (33). Megfelelő tesztet kell végezni ennek a rendellenességnek a kizárására (33).

Tekintettel az APFGID-k mindenütt jelenlétére és az ezekhez kapcsolódó érzelmi és gazdasági költségekre, sürgősen nagyobb áttekintésre van szükség az étrend ezen rendellenességekhez való hozzájárulásáról. Nagy, prospektív, jól kontrollált vizsgálatok eredményeit várjuk annak tisztázására, hogy az étrend hogyan befolyásolhatja a hasi fájdalom és a széklet tüneteinek megjelenését APFGID-vel rendelkező gyermekeknél (és felnőtteknél).

Köszönetnyilvánítás

A szerző az R01 NR05337, az R34 AT006986 és az UH3> DK083990 támogatást kapja a National Institute of Health-től, a Daffy's Foundation-től, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumától/Mezőgazdasági Kutatási Szolgálattól a 6250–51000–043 számú együttműködési megállapodás alapján, valamint a P30 DK56338-tól, amely finanszírozza a Texas Medical Center emésztőrendszeri központját.

Lábjegyzetek

A kézirat tartalma kizárólag a szerző felelőssége, és nem feltétlenül képviseli a Nemzeti Egészségügyi Intézet vagy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának hivatalos nézeteit vagy politikáját, és a kereskedelmi nevek, kereskedelmi termékek vagy szervezetek megemlítése sem jelenti a az amerikai kormány.

A szerzők összeférhetetlenségről nem számolnak be.