Hasnyálmirigy álciszta laparoszkópos Roux-en-Y elvezetése

Absztrakt

Minimális változás történt a hasnyálmirigy-pszeudociszták kezelésében, és a nagyméretű (több mint 6 cm-es), tüneti és perzisztáló pszeudociszták esetében továbbra is a vízelvezetés a választott kezelés. A laparoszkópos technikákat egyre sikeresebben alkalmazzák, és lehetőség szerint továbbra is előnyben részesítik őket. A laparoszkópos Roux-en-Y cystjejunostomia megfelelő és hatékony vízelvezetési eljárás, különösen akkor, ha a cystgastrostomia nem hajtható végre. Áttekintjük az irodalmat és leírjuk a technikát ebben az áttekintésben.

Bevezetés

A hasnyálmirigy-álcisztákat klasszikusan enzimekben gazdag folyadék szervezett gyűjteményeként írták le, amelyek az akut hasnyálmirigy-gyulladás, a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás súlyosbodása vagy a hasnyálmirigy-trauma után is fennmaradnak. 1979-ben Bradley és mtsai. [1] közzétette az első tanulmányt, amely a hasnyálmirigy-pszeudociszták természetes kórtörténetét vizsgálta, és megállapította, hogy 54 soros megfigyelés alatt álló betegnél a kezeletlen pszeudociszta szövődményeinek kockázata jelentősen megnőtt 7 hetes megfigyelés után. A szövődmények ilyen kockázata, mint például a cisztarepedés, a tályogképződés, a sárgaság és a kezeletlen pszeudocisztákból származó vérzés, sokkal nagyobb volt, mint az operatív kezelés kockázata. Ezért a következő évtizedben a 6 hétig nem oldódó álcisztákon operatív terápiát végeztek azzal a céllal, hogy a belső vízelvezetést elvégezzék. A műtéti eredmények azonban ebben az időszakban az enterális-pseudocysta elvezetés során viszonylag magasak maradtak, az összes halálozás 7%, a morbiditás meghaladta a 40% -ot [2].

Eljárás

Port elhelyezése cystjejunostomia esetén: szupraumbilicalis kamera port; két 12 mm-es működési port; egy 5 mm-es bal oldalsó asszisztens port