A táplálkozás-kezelés fontossága exokrin hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő betegségekben

Absztrakt

Bevezetés

Az alultápláltság olyan metabolikus állapotot ír le, amely csökkenti az organizmus képességét, hogy megbirkózzon sértéssel vagy stresszel, például nagy műtéttel. Az alultápláltság lehet statikus, például nagyon alacsony testtömeggel járó rendellenességek esetén, mint például a marasmus és a kwashiorkor, vagy dinamikus, például anorexiában vagy fogyásban vagy más akut vagy krónikus betegség következtében fellépő súlygyarapodásban. Ha csak a tényleges testtömegre vagy a testtömeg-indexre (BMI) koncentrálunk, akkor ez klinikai körülmények között gyakran alábecsüljük. Például, ha enyhe elhízással és 30–35 kg/m 2 BMI-vel rendelkező beteg rövid idő alatt elveszíti testtömegének 10–15% -át, egyértelműen alultáplált, de a BMI még mindig a normál tartományban van. 20–25 kg/m 2, ami megzavarhatja az alultápláltság diagnózisát.

Az EPI-ben szenvedő betegek táplálkozási problémáinak kiemelt fontosságúnak kell lenniük a klinikai körülmények között, de ritkán kerülnek a figyelem középpontjába az ilyen betegek kezelésében. Az EuroOOPS prospektív kohorszvizsgálat eredményei kiemelik a hatékony táplálkozásmenedzsment fontosságát a kórházi betegeknél. 1 A tanulmány célja a táplálkozási kockázat szűrésének (NRS-2002) végrehajtása volt kórházi betegeknél, valamint a táplálkozási kockázat és a klinikai kimenetel összefüggésének felmérése. Összesen 5051 beteget szűrtek át 26 európai kórházban, és gyűjtöttek adatokat a szövődményekről, a halálozásról és a kórházi tartózkodás hosszáról. Összességében a betegek 32,6% -át határozta meg „veszélyeztetettnek” az NRS-2002. Ennek a betegcsoportnak több szövődménye volt (30,6% vs. 11,3%), magasabb a halálozása (12% vs. 1%) és hosszabb volt a kórházi tartózkodása (9 nap vs. 6 nap), összehasonlítva a „nem veszélyeztetett” betegekkel (1. ábra ). 1

A táplálkozási kockázat (a Nutritional Risk Screening [NRS] 2002) és a kórházi betegek klinikai eredménye közötti összefüggés. Prospektív felmérés 26 európai kórházban (n = 5051) 1

Alultápláltság krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban

Széles körben elismert tény, hogy a CP-ben szenvedő betegek gyakran alultápláltak, de kevés jól lefolytatott klinikai tanulmány értékelte ezt. Egy orvosi rehabilitációs klinikán (kognitív kezelés) végzett vizsgálatban, amelyben 155, CP-ben szenvedő beteget értékeltek (74% alkoholos pancreatitis), alacsony volt a BMI és a folyamatos rosszindulatú emésztés: a betegek 32% -ánál a BMI 2 volt; 57% -uknál folytatódott a hasmenés, és 24% -nál a steatorrhoea napi 30 g-nál nagyobb volt. 2 Egy további vizsgálatban, amelyben értékelték az elektív műtétre tervezett CP-t (n = 224), a medián preoperatív BMI 22 kg/m 2 volt (a betegek 23% -ának volt a BMI 2). A műtét után a medián súlygyarapodás csak 2 kg volt (-31 kg és +37 kg között). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy sok beteg alultáplált a műtét előtt, és hogy a probléma a műtét után is fennmarad a CP-ben szenvedő betegek jelentős részénél. 3

A testtömeg felosztható sovány testtömegre (funkcionális kapacitás) és zsírtömegre (energiatároló). Haaber és munkatársai 32 CP-vel és maradék hasnyálmirigy-funkcióval (enzimkiegészítés nélkül), valamint 26 CP-ben, súlyos EPI-ben és steatorrhoea-ban szenvedő (enzimkiegészítést kapó) beteget vizsgáltak. 4 Mindkét csoport a sovány testtömeg csökkenését mutatta, ami csökkent funkcionális kapacitásra utal. A zsírtömeg szintén csökkent mindkét csoportban, de szignifikánsan nagyobb mértékben súlyos EPI-ben szenvedő betegeknél, mint a maradék hasnyálmirigy-funkcióval rendelkező betegeknél.

Az étrendi tanácsadás (n = 29) vagy a kereskedelmi táplálékkiegészítés (n = 31) 3 hónapig gyakorolt hatása hasnyálmirigy-enzim-helyettesítő terápiában részesülő krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő, alultáplált betegeknél a testtömeg-indexre (BMI), a testtömegre és a széklet zsírjára. * P = 0,007 és † P = 0,001 a 6. kiindulási ponthoz képest

Táplálkozási támogatás akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén

Az AP-támadást szenvedő betegeknél az enterális táplálkozás kimutatták, hogy nagyon előnyös a morbiditás és a többszervi elégtelenség csökkentésében. 9 AP-ban a korai enterális táplálkozás (a kórházba kerüléstől számított 24 órán belül) ajánlott, mivel kimutatták, hogy csökkenti a szövődményeket, a kórházi tartózkodás hosszát és a halálozást, 9 javítva ezzel a betegség lefolyását. Kevés tanulmány kimutatta, hogy azok a betegek, akik sebészeti beavatkozáson esnek át AP-k számára, szintén részesülnek a korai posztoperatív enterális táplálkozásban a csökkent morbiditási és mortalitási arányok tekintetében, összehasonlítva a hagyományos támogatással vagy a teljes parenterális táplálással. 10 - 12

Az EPI problémáját az AP betegek populációjában is figyelembe kell venni. A 20 évvel ezelőtt végzett állatkísérletek kísérleti adatai azt mutatták, hogy az AP-ben az exokrin hasnyálmirigy-szekréció károsodott. 13 Számos klinikai tanulmány kimutatta, hogy az EPI súlyos AP-rohamok alatt és után is jelen van, 14-16, bár ennek klinikai jelentősége még nem egyértelmű, és RCT-kre van szükség ennek további értékeléséhez. Egy nemrégiben publikált tanulmány megerősítette, hogy az EPI nemcsak AP-ben fordul elő, de a támadás megoldódása után is fennáll. A 86 beteg közül a súlyos AP támadása után (további műtéttel vagy anélkül) kezdetben túlélő (peri) hasnyálmirigy-nekrózisok transzluminális endoszkópos eltávolítását (86 beteg) több mint egyharmada (36%) továbbra is PERT-t szedte, átlagosan 44 hónap (4–96 hónap). 79 beteg hosszú távú nyomon követése (medián 50 hónap, 15–96 hónap) azt jelezte, hogy 13% -nak volt jelentős súlycsökkenése, és több mint fele (58%) emésztési problémák miatt megváltoztatta étrendjét. Ezek az adatok rámutatnak arra a tényre, hogy a súlyos AP után sok EPI-ben szenvedő betegnél még mindig megnő az alultápláltság kockázata. Ezért a PERT és a táplálkozás-kezelés további értékelése elengedhetetlen az AP megszűnése után ebben a betegpopulációban.

A felső gasztrointesztinális műtétet követő táplálkozás

A diagnózis idején a GI-karcinómában szenvedő betegeknél, különösen a felső GI-traktusban, gyakran vannak táplálkozási problémák súlycsökkenés és az alultápláltság megnövekedett előfordulása formájában, amint azt az NRS-2002 meghatározta. Az alapbetegségük műtéte valószínűleg növeli táplálkozási problémáikat. 18 Alapvető fontosságú, hogy a táplálkozást hatékonyan kezeljék a műtét előtt, alatt és után, amint az az Országos Veterán Ügyek Sebészeti Minőségjavító Program adatbázisának elemzéséből is kiderül, amely 417 944 fő műtéti beavatkozást tartalmaz 1991 és 1997 között. Megállapították, hogy a preoperatív szérumalbumin-csökkenés és a testsúlycsökkenés (6 hónap alatt> 10%) független rizikófaktor a posztoperatív morbiditás és mortalitás szempontjából a nem szívműtéten áteső betegeknél.

A műtét előtti orális kiegészítés (arginin, omega-3 zsírsavak és ribonukleotid) összehasonlítása 5 napig (n = 102) ugyanazzal a preoperatív terápiával, plusz posztoperatív jejunal infúzióval (n = 101) és műtét nélkül műtét előtt vagy után (n = 102) ). * P † P 23

Összefoglalva: a táplálékot a műtét mindhárom szakaszában hatékonyan kell kezelni az EPI-ben szenvedő betegeknél, beleértve a preoperatív (pl. Étvágytalanság vagy fogyás), a perioperatív (pl. Gyulladásos válasz vagy metabolikus kockázatú betegek) és a posztoperatív (pl. Lábadozás) kezelést. vagy funkcionális javulás). A betegellátás jelentősen javítható a műtét előtti szűréssel, hogy azonosítsák az alultápláltság szempontjából nagy kockázattal küzdő betegeket (testsúlycsökkenés 3–6 hónap alatt> 10%, BMI 2, albumin 4. ábra). Az exokrin hasnyálmirigy-funkció károsodik súlyos AP-ban, és a támadás megszűnése után is károsodik; az AP-ben szenvedő betegek ezért továbbra is fennállnak az alultápláltság kockázatával, ezért megfelelő figyelemmel kell kísérni őket. A felső emésztőrendszeri műtéten áteső betegek számára a pre- és perioperatív táplálkozási támogatás - elsősorban enterális táplálkozás révén - költséghatékony beavatkozás, amely javítja az eredményeket. A táplálkozási menedzsment, beleértve a táplálkozási kockázatértékelést és az egyedi táplálkozási támogatást, ezért kulcsfontosságú eleme a hatékony multimodális terápiás megközelítésnek az EPI-vel összefüggő betegségek, például CP és AP, valamint a GI műtéten áteső betegeknél.

A táplálkozás-kezelés szerepe exokrin hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő betegségek esetén

Közzététel

Ezt a kiegészítést a Solvay Pharmaceuticals Marketing and Licensing AG, Allschwill, Svájc támogatja. Írásbeli és szerkesztői segítséget nyújtott ehhez a cikkhez Helen Varley PhD, Envision Scientific Solutions, Horsham, Egyesült Királyság, és a Solvay Pharmaceuticals Marketing and Licensing AG finanszírozta.

Összeférhetetlenség

Johann Ockenga a németországi Hannoverben működő Solvay Pharmaceuticals GmbH tanácsadója és előadója.