Medenceflebolitok: Mi okozza őket és hogyan kezelik őket?

Mik azok a flebolitok?

okai

A flebolitok apró meszesedések (kalciumtömegek), amelyek egy vénában helyezkednek el. Néha „erekőnek” nevezik őket. A flebolit vérrögként indul és idővel kalciummal keményedik meg.

Amikor ezek a meszes tömegek megtalálhatók a medencéjében, kismedencei flebolitoknak hívják őket.

A medenceflebolitok kerekek vagy oválisak, átmérőjük általában 2-5 mm. A test számos részében kialakulhatnak, de a medence területe a leggyakoribb terület, amelyet a flebolitok érintenek.

A medenceflebolitok meglehetősen gyakoriak. Becslések szerint a 40 év feletti felnőttek nagyjából 35 százalékánál fordulnak elő. Általában nem okoznak problémát, és nem befolyásolják a mindennapi életet.

Ha fájdalmat tapasztal, beszéljen orvosával. A medenceflebolitok nem okozhatnak fájdalmat.

A legtöbb kismedencei flebolit nem okoz tüneteket. Ha fájdalmat tapasztal a medencében, akkor valószínűleg valami más okozza, például a visszér.

A visszéreket néha a flebolitok tünetének tekintik. A visszér megnagyobbodott, vérrel túltelített vénák. Ezek az erek duzzadtak és felemelkednek, kékes vagy lilás színűek. Nagyon fájdalmasak lehetnek.

A medenceflebolitok akkor alakulnak ki, amikor a vénában nyomás alakul ki. A nyomás trombózishoz vezet (vérrög képződéséhez). A vérrög ezután idővel meszesedik.

Példák olyan állapotokra vagy eseményekre, amelyek nyomásgyülemlődéshez vezethetnek a vénákban:

  • székrekedéstől erőlködve
  • köhögés
  • visszér (a flebolitok tünetének és okának egyaránt tekinthető)
  • terhesség

A medenceflebolitokat a vénás rendellenességek néven ismert nem gyakori állapot is okozhatja, amely a vénák rendellenes fejlődését eredményezi. Ezek az erek az idő múlásával megnyúlnak vagy megnőnek. A vér nagyon lassan kering, ennek eredményeként olyan vérrögök keletkeznek, amelyek idővel meszesednek, és így phlebolithokat hoznak létre.

A vénás rendellenességek ritkák és általában születéskor jelentkeznek. Pontos okuk nem ismert, de a kutatók szerint számos genetikai mutációról van szó.

A 40 év feletti embereknél nagyobb a kockázata a kismedencei flebolitoknak. A kockázat az életkor előrehaladtával növekszik, és mindkét nemet egyformán érinti.

Egyéb tényezők, amelyek növelhetik a medenceflebolitok kialakulásának kockázatát, a következők:

  • divertikulitisz
  • az alacsony rosttartalmú és magas feldolgozott élelmiszerek fogyasztása
  • terhesség
  • Maffucci-szindróma, egy ritka állapot, amely érrendszeri rendellenességekhez vezet

Kutatások kimutatták, hogy a kismedencei flebolitok kevésbé gyakoriak a fejlődő országokban. A fekete és a fehér amerikaiaknál azonos ütemben fordulnak elő. Ez azt sugallja, hogy a flebolitokat nem genetikai, hanem környezeti tényezők okozzák, valószínűleg a fejlődő és a fejlett országok étrendbeli különbségei miatt.

Ha medencefájdalom miatt fordul orvoshoz, orvosa teszteket futtathat, hogy kizárjon más állapotokat, például vese- vagy húgycsőköveket (ureterális fogkő). Az ureterakő egyfajta vesekő, amely a veséket a hólyaggal összekötő csöveken (ureter) haladva halad át.

Orvosa valószínűleg orvosi és családi kórtörténetet készít, és kérdéseket tesz fel Önnek a tüneteivel kapcsolatban. Fizikai vizsgálatot is végezhetnek.

Az állapotának diagnosztizálását elősegítő képalkotó tesztek a következők lehetnek:

  • Röntgen
  • MRI vizsgálat
  • ultrahang
  • CT vizsgálat

Egy röntgenképen a flebolitok lekerekített fehér vagy világos foltoknak tűnnek, és radiolucens (átlátszó) központjuk van, amely segíthet az orvosoknak megkülönböztetni őket az ureter kövektől.

Sokszor a kismedencei flebolitákat véletlenül fedezik fel a lábak vagy a medence röntgen- vagy CT-vizsgálata során egy másik, nem összefüggő egészségügyi probléma miatt.

Mivel a medenceflebolitok általában tünetmentesek, valószínűleg nem lesz szükségük kezelésére.

Házi gyógymódok

Ha medencefájdalmat tapasztal, orvosa otthoni kezelést javasolhat vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal, például ibuprofennel (Advil, Motrin).

A fájdalom enyhítésére meleg, nedves mosogatórongyot is helyezhet a fájdalmas területre naponta néhányszor.

A kompressziós harisnya segíthet enyhíteni a visszerek fájdalmát, és megakadályozza, hogy a vér összegyűljön és alvadjon.

Ha a fájdalom nem múlik el vagy súlyosbodik, keresse fel orvosát.

Visszér kezelés

Ha a flebolitokkal járó véna fájdalmas visszér, orvosa javasolhat egy szkleroterápiának nevezett kezelési lehetőséget. A szkleroterápia során sóoldatot injektálnak a vénába. Az oldat irritálja a véna bélését, és végül elpusztítja.

Vénás rendellenességek kezelése

A legtöbb érrendszeri rendellenességet végül a fájdalom és a duzzanat enyhítésére kell kezelni. A kezelési lehetőségek a következők:

  • Embolizáció. Ez a minimálisan invazív eljárás bezárja a rendellenes ereket belülről.
  • Lézeres kezelés. Ez az eljárás lézerrel csökkenti a bőrön keresztüli rendellenességeket.
  • Szkleroterápia. Ez az eljárás magában foglalja az anyag injekcióját a rendellenességekbe, hogy irritálja az érfalat és tönkretegye a rendellenességeket.

Sebészet

Ha más kezelések nem segítenek, akkor műtétre lehet szüksége a flebolit vagy a vénás fejlődési rendellenesség eltávolításához. A műtétet általában csak végső megoldásként használják.