Mikrobiota, gyomor-bélrendszeri fertőzések, alacsony fokú gyulladás és antibiotikum terápia

A fertőzés utáni irritábilis bél szindróma (PI-IBS) prevalenciája, a vékonybél baktériumok elszaporodása (SIBO), a megváltozott mikrobiota, az alacsony fokú gyulladás és az IBS antibiotikum terápiája mind ellentmondásos kérdések.

gyomor-bélrendszeri

E tényezők bizonyítékokon alapuló felülvizsgálatának elvégzése.

Mód

A szakirodalom áttekintését 2012 júliusáig végezték, további cikkek bevonásával 2013 augusztusáig, amelyeket az Oxford Center for Evidence-Based Medicine (OCEBM) rendszeren keresztül elemeztek.

Eredmények

1. Nagyobb a SIBO valószínűsége az IBS-ben, amikor a légzésteszteket végezzük, de a prevalencia nagymértékben változik (2-84%). 2. Az IBS-ben szenvedő betegeknél a bél mikrobiota különbözik az egészséges alanyokétól, de az összes betegnél jelen lévő közös jellemzőt nem sikerült megállapítani. 3. A PI-IBS előfordulása és prevalenciája 9-10%, illetve 3-17% között változik, és ez utóbbi idővel csökken. A bakteriális etiológia a leggyakoribb, de posztvírusos és parazita esetekről számoltak be. 4. A betegek egy alcsoportjában megnövekedett az enterochromaffin sejtek, az intraepitheliális limfociták és a hízósejtek száma a bél nyálkahártyájában, de a PI-IBS és a nem PI-IBS között nem állapítottak meg különbséget. 5. A metanogén mikrobiota székrekedéssel társult az IBS-hez. 6. A rifaximin 400 mg/nap/10 nap vagy 550 mg/nap/14 nap dózisban hatékony kezelés az IBS általános tüneteinek és hasi puffadásának többségében. Úgy tűnik, hogy az újbóli kezelés hatékonysága hasonló az első cikluséhoz.

Következtetések

További vizsgálatokra van szükség a bél mikrobiota természetének meghatározásához az IBS-ben és az alacsony fokú gyulladás különbségeinek a PI-IBS és a nem PI-IBS között. A rifaximin az IBS hatékony kezelésének bizonyult, a korábbi tényezőktől függetlenül.

Resumen

Előzmények

Existen controversias sobre la prevalencia del síndrome de belso irritable (SII) -postinfeccioso (PI), sobrepoblaciónacteriana (SPB), alteraciones en la microbiota, inflamación de bajo grado y antibiototicoterapia en SII.

Objetivos

Realizar una revisión basada en evidencia de estos factores.

Métodos

Se realizó una revisión de la literura hasta julio del 2012 y se incluyeron artículos adicionales hasta agosto del 2013, los cuales fueron analizados mediante el system del Centro para Medicina Basada en Evidencia de la Universidad de Oxford (OCEBM).

Eredmények

1. Az SPB polgármesterének valószínűségi valószínűsége a mediante pruebas de aliento pero la prevalencia es muy változó (2-84%). 2. La microbiota bél es diferente en SII que en sujetos sanos, pero no se ha establecido una característica común presente en todos los pacientes. 3. La incidencia y prevalencia del SII-PI varía del 9-10% y 3-17%, respectivamente; esta última disminuye con el tiempo. A La etiología bacteriana es la más frecuente, pero se han reportado casos posvirales y parasitarios. 4. Existe un subgrupo de pacientes con incremento de células enterocromafines, linfocitos intraepiteliales y mastocitos en la nyálkahártya bél, pero no se han determinado diferencias entre SII-PI y SII-No PI. 5. La microbiota metanogénica se asocia con el SII con estreñimiento. 6. La rifaximina en dosis de 400 mg TID/10 días o 550 mg TID/14 días es efectiva en la mejoría de síntomas globales y distensión hasi en SII. La efectividad del retratamiento parece ser hasonló a la del primer ciclo.

Következtetések

Se requieren más estudios para determinar la microbiota bél propia del SII y las diferencias en inflamación de bajo grado entre SII-PI y SII-No PI. La rifaximina ha demostrado efectividad en el tratamiento del SII independentiente de los factores anteriores.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk