Nem műtéti étrendi kezelés eredménye laktulózzal vagy anélkül veleszületett portoszisztémás söntű kutyáknál

Robert P. Favier

Kísérő állatok klinikai tudományok tanszéke, Állatorvos-tudományi Kar, Utrechti Egyetem, Utrecht, Hollandia

Eline de Graaf

Kísérő állatok klinikai tudományok tanszéke, Állatorvos-tudományi Kar, Utrechti Egyetem, Utrecht, Hollandia

Ronald J. Corbee

Kísérő állatok klinikai tudományok tanszéke, Állatorvos-tudományi Kar, Utrechti Egyetem, Utrecht, Hollandia

Anne Kummeling

Kísérő állatok klinikai tudományok tanszéke, Állatorvos-tudományi Kar, Utrechti Egyetem, Utrecht, Hollandia

Társított adatok

Absztrakt

Háttér: A veleszületett portoszisztémás shuntok (CPSS) vaszkuláris rendellenességek, amelyek lehetővé teszik a portális vér megkerülését a máj parenchymájában, ezáltal mérgező anyagok, például ammónia felhalmozódása a szisztémás keringésben, ami máj encephalopathiát eredményez.

Cél: A műtéttel nem kezelt kutyák kimenetelének értékelése CPSS-sel.

Mód: Felülvizsgálták 78 kutya esetét, akiknek egyetlen veleszületett CPSS-je ultrahanggal és/vagy számítógépes tomográfiával volt megerősítve 2003. szeptembere és 2015 februárja között. A medián életkor a CPSS diagnózisakor 10,8 hónap volt (2–133 hónap). A nem műtéti kezelést módosított étrendként (fehérje-korlátozott étrend) kezdték laktulózzal vagy anélkül. Telefonon keresték meg a tulajdonosokat, hogy meghatározzák a túlélési időt és a feltételezett halál okát, ha alkalmazható. Ezenkívül kérdőívet használtak az életminőség (QoL) és a CPSS pontszámok retrospektív értékelésére 37 kutyánál a műtét nélküli kezelés előtt és alatt. A Kaplan – Meier görbék közötti különbségeket Log rank teszttel teszteltük.

Eredmények: A teljes becsült medián túlélési idő (EMST) 38,5 hónap volt (1 nap - 91 hónap; 78 kutya). Nem találtunk szignifikáns különbséget az EMST-k között az extra- (n = 48) vagy az intrahepatikus (n = 29) söntű kutyák között, sem csak a módosított étrenddel, vagy a laktulózzal kombinált étrenddel végzett kezelés között. A nem műtéti kezelés során szignifikáns javulást találtak az észlelt QoL és CPSS pontszámokban (P Kulcsszavak: kutya, veleszületett portoszisztémás sönt, nem műtéti kezelés, túlélési idő, életminőség

1. Bemutatkozás

2. Anyagok és módszerek

2.1. Állatok

2.2. Utánkövetés

Telefonon keresték meg a tulajdonosokat, hogy meghatározzák a túlélési időt és a feltételezett halál okát, ha alkalmazható. Ha a tulajdonosok nem válaszoltak, megkeresték a beutaló állatorvosokat. A tulajdonosokat arra kérték, hogy erősítsék meg, hogy kedvenceik nem műtéti kezelést kaptak, és hogy mi az utolsó kezelés jellege. Az elhunyt kutyáknál feljegyezték a halál okát annak megállapítására, hogy feltételezhetően a halál összefügg-e a CPSS-szel, vagy sem. Ha legalább egy hónapon át tartó nem műtéti kezelést megerősítettek, engedélyt kértünk egy kérdőív elküldésére a klinikai tünetek előfordulásának és gyakoriságának pontozásához (pontszám skálán 1, "soha", legfeljebb 5, "napi" ) és a QoL (szintén pontszámot kapott egy sorskálán 1-től, „elképzelhető legrosszabb”, 5-ig, „elképzelhető legjobban”) a műtét nélküli kezelés előtt és alatt (1. sz. kiegészítő irat). A tulajdonosokat arra kérték, hogy tüntessék fel a klinikai tünetek átlagos pontszámát és a QoL-t a követési időszak alatt, amikor a kutya részesült utolsó kezelésben. A CPSS pontszámokat 17 klinikai tünet értékelése alapján számoltuk ki Bristow és mtsai. (2019), 0 és 110 közötti pontszámot eredményezve.

2.3. Statisztikai analízis

A statisztikai elemzést az IBM SPSS Statistics 22. és 25. verziójával (IBM Corporation) használtuk. A túlélési elemzés Kaplan – Meier görbén alapult. A túlélési idő a megerősített diagnózis és a halál közötti idő volt. A CPSS-hez kapcsolódó okok miatt elhunyt betegeket eseménynek számítottuk. Ha a halál okát függetlennek tekintették, a betegeket cenzúrázták (kivonták a további túlélési elemzésből). A Kaplan – Meier görbék közötti különbségeket Log rank teszttel teszteltük. A túlélési adatokat becsült medián túlélési időként (EMST) [95% konfidencia intervallum (CI)] mutatjuk be. Miután megerősítette, hogy az adatok nem normálisan oszlanak meg, a párosított adatokra Wilcoxon aláírt rangsorteszteket hajtottak végre, hogy összehasonlítsák a tulajdonosok QoL-észlelését és a CPSS-pontszámokat a kezelés előtt és az utánkövetés során. P-érték 1. táblázat. Hét kutyánál kezdetben kísérletet tettek a sönt műtéti ligálására, de ligálás vagy csillapítás nem volt lehetséges a söntig tartó agyi kapu vénájának súlyos hypoplasia vagy aplasia (5 kutya EHPSS-ben), máj parenchymás vérzése (1 IHPSS kutya) vagy visszatérő súlyos szisztémás artériás hipotenzió a sönt disszekciója során (1 IHPSS kutya). A nem műtéti kezelést már a műtét előtt elkezdték, és műtét után is folytatták, ezért ezeket a kutyákat is bevonták. A műtéti beavatkozás oka a pénzügyi korlátozások, a diagnózis felállításának viszonylag öregkora, az IHPSS sikeres műtéti kezelésének alacsonyabb esélye (Tivers et al. 2017; Berent and Tobias 2018), valamint a nem műtéti kezelés során bekövetkezett javulás volt.

Asztal 1.

Csak nem műtéti kezelésben részesülő 78 * CPSS-s kutya söntének elhelyezkedése (EHPSS, IHPSS) és fajtatartása.

EHPSSN-sel fajták

Yorkshire terrier	6.	Berni hegyi kutya	4
Cairn terrier	5.	Új-Skócia kacsadíszítő retriever	4
csivava	5.	Keverék	2
Miniatűr schnauzer	5.	Dobermann	2
Jack Russell terrier	4	Arany-retriever	2
Shih Tzu	4	labrador retriever	2
máltai	3	Borzoi	1
Keverék	2	basset hound	1
Tacskó	2	Belga juhászkutya	1
labrador retriever	2	Károly lovas király spániel	1
Károly lovas király spániel	1	csivava	1
Angol springer spániel	1	Angol cocker spániel	1
Arany-retriever	1	francia bulldog	1
Keeshond nagy	1	Grand Basset Griffon Vendéen	1
Lhasa Apso	1	Jack Russell terrier	1
Miniatűr uszkár	1	máltai	1
Norfolk terrier	1	Rhodesiai ridgeback	1
Mopsz	1	Skót terrier	1
Schapendoes	1	Weimaraner	1
Nyugat-felföldi fehér terrier	1
Teljes szám	48	29.

* Egy kutyánál (Cairn terrier) CPSS-t diagnosztizáltak, de a sönt extra- vagy intrahepatikus helyét nem sikerült megállapítani.

Negyvennyolc kutyánál diagnosztizálták az EHPSS-t, és 29 kutyánál az IHPSS-t. Egy kutyánál csak a CPSS-t diagnosztizálták, de a sönt extra- vagy intrahepatikus helyét nem sikerült megállapítani. Több EHPSS-t tapasztaltak a kis fajtájú kutyáknál (10 kg; 6/48). Ezzel szemben 22 nagy fajtájú kutyánál diagnosztizálták az IHPSS-t, míg az IHPSS-t 7 kis fajtájú kutyánál diagnosztizálták. A medián életkor a CPSS diagnosztizálásakor 10,8 hónap volt (2–133 hónap).

3.2. Klinikai tünetek

A kutyák többségénél (61/78) több szervrendszer diszfunkciójának klinikai tünetei mutatkoztak. A diagnózis idején a klinikai tünetek a központi idegrendszerhez, a gyomor-bél traktushoz (azaz hányáshoz és hasmenéshez) és az alsó húgyutakhoz kapcsolódtak (egyes esetekben urolithiasis okozta húgycsőelzáródással, a legtöbb esetben ammónium-urátként igazolták). A diagnózis idején egyéb klinikai tünetek a késleltetett növekedés, a polyuria/polydipsia (pu/pd) és a fakó nyálkahártyák voltak (2. táblázat). Két kutya nem mutatott klinikai tüneteket a tulajdonosok szerint. Az egyikük egy 2 hónapos kiskutya volt, akit rutinszűrés során diagnosztizáltak CPSS-sel, míg a másik kutyánál egy anesztéziát megelőző vérvizsgálat után CPSS-t diagnosztizáltak, emelkedett máj-biokémiai analitikai értékeket mutatott plazmában.

2. táblázat.

Klinikai tünetek a diagnózis előtt és/vagy a diagnózis időpontjában 78, csak nem műtéti kezelésben részesülő CPSS-ben szenvedő kutyánál.

Az NPercentage klinikai jelei b

Neurológiai jelek (fej megnyomása, körözés, ataxia, látszólagos vakság, sopor és dezorientáció)	52	67%
pu/pd	37	47%
Emésztőrendszeri tünetek (hányás, hasmenés, étvágytalanság és alacsony testállapot-mutató)	25	32%
Húgyúti betegség megerősített ammónium-urátokkal	17 11	22% 14%
Retardált növekedés	13.	17%
Halvány nyálkahártya	3	4%
Nincsenek klinikai tünetek	2	3%

a A kutyák egynél több klinikai tünetet mutathatnak.

b A százalékokat számmal számoltuk (N)/78 * 100%.

3.3. Nem műtéti kezelés

Hatvannyolc kutya kapott kereskedelmi májdiétát, négy kutya kereskedelmi vesetáplálást, négy kutya otthoni, fehérjében korlátozott étrendet és két kutyában laktulózt kezdtek, de az étrendet a CPSS diagnosztizálása után nem adaptálták (1. ábra). 11 kutyánál nem volt megállapítható, hogy csak kiigazított étrendet vagy laktulózzal kombinált étrendet kaptak-e. 65 kiigazított étrenddel etetett kutya esetében megerősítést nyert, hogy ezt az étrendet több mint egy hónapja kapták, és közülük 27-t ebben az időszakban laktulózzal is kezeltek.

78 sebészeti beavatkozással nem kezelt, CPSS-ben szenvedő kutya nyomon követése (2003–2015). CPSS, veleszületett portoszisztémás söntök; EHPSS, extrahepatikus veleszületett portoszisztémás sönt; IHPSS, intrahepatikus veleszületett portoszisztémás sönt.

3.4. Túlélési idő

A diagnózis után a túlélési időket becsültük az egész csoportra (n = 78), az intrahepatikus és az extrahepatikus söntekre (n = 77), és mindkét kezelési csoportban olyan kutyákra, akik egy hónapnál hosszabb ideig korrigált étrendet kaptak (n = 65) (ábra 2A – C). A portoszisztémás tolatással kapcsolatos halálozás 78 kutyából 42 volt (54%), és további öt kutya pusztult el összefüggő okok miatt. A legtöbb kutyát eutanizálták (n = 34), míg 13 kutya spontán pusztult el. A túlélési idők 1 naptól 6,6 évig terjedtek (medián 13 hónap). A diagnózis után az összes EMST az összes kutya esetében 38,5 hónap vagy 3,2 év volt (0–91 hónap; 95% CI 24,4–52,6). Sem a sönt helye [EHPSS EMST 41,5 hónap (95% CI 35,2–47,8), IHPSS EMST 26,5 hónap (95% CI 0–53,6), P = 0,28], sem kezelési csoport [csak módosított étrend EMST 54,0 hónap (95% CI 18,2), 5–89,8), a módosított étrend és a laktulóz EMST 38,5 hónap (95% CI 15,9–61,1), P = 0,39] szignifikánsan különbözött az EMST-től. A túlélők (n = 31) medián követési ideje majdnem 4 év (47 hónap, 3–91 hónap). A shunt okozta halálozás medián életkora 6,3 év volt (2 hónap – 12,5 év; n = 42).

Kaplan – Meier görbék (A) minden nem műtéttel kezelt kutya túlélési idejére, n = 78 kutya (összes EMST 38,5 hónap; 95% CI 24,452,6), (B) nem műtéttel kezelt kutya shunt helyenként (n = 77) [EHPSS (EMST 41,5 hónap; 95% CI 35,2–47,8) vs. IHPSS (EMST 26,5 hónap; 95% CI 0–53,6), nem szignifikáns (P = 0,12)], és (C) kutyák nem műtéti úton kezelési csoportonként> 1 hónapig kezelték n = 65 [kiigazított étrend (n = 38) (EMST 54,0 hónap; 95% CI 18,2–89,8) vs. laktulózzal módosított étrend (n = 27) (EMST 38,5 hónap; 95% CI 15,9–61,1), nem szignifikáns (P = 0,08)]. A cenzúrázott eseteket kivonták a további túlélési elemzésből a portisztémás tolatással nem összefüggő halál vagy az utánkövetési időszak befejezése miatt.

3.5. Klinikai teljesítmény és QoL

A kérdőíveket 56 kutyatulajdonosnak küldték ki, ebből 37 küldte vissza a kérdőívet. Az EHPSS/IHPSS aránya 20/17 volt, amelyből 10, illetve 8 kutya elhunyt a követés idején. A 37 visszaküldött kérdőívből 18 kutya (11 kutya EHPSS-szel, 7 kutya IHPSS-szel) módosított étrendet kapott, 19 kutya (9 EHPSS-es, 10 IHPSS-es kutya) pedig módosított étrendet és laktulózt kapott (1. ábra). A CPSS pontszámok az egész csoportra (n = 37) szignifikánsan alacsonyabbak voltak (medián 18, 0–70 tartomány), mint a kezelés előtt (medián 35, 4–72 tartomány) (P = 0,01). A tulajdonosok által összességében szerzett QoL szignifikánsan javult a követés idején (2. medián, 1–5 tartomány a kezelés előtt, szemben a 4. mediánnal, 1–5 tartomány a kezelés alatt, n = 37; P (28K, docx)

Köszönetnyilvánítás

A szerzők köszönetet mondanak Dr. P Bristow et al. a QoL kérdőívek korai elérhetővé tétele érdekében a tanulmányhoz, valamint Dr. Louis Penning és Prof. Dr. Wouter Hendriks a kézirat javítására vonatkozó javaslataikért.

Közzétételi nyilatkozat

Potenciális összeférhetetlenségről a szerzők nem számoltak be.