Sárgaság felnőtteknél

, MD, Thomas Jefferson Egyetemi Kórház

3D modellek (0)
Audió (0)
Számológépek (0)
Képek (3)
Labor teszt (0)
Oldalsávok (1)
Asztalok (1)
Videók (0)

A bilirubin akkor képződik, amikor a hemoglobin (a vörösvérsejtek oxigént szállító része) lebomlik a régi vagy sérült vörösvérsejtek újrafeldolgozásának normális folyamatának részeként. A bilirubin a véráramban a májba kerül, ahol az epével (a máj által termelt emésztőrendszeri lével) kötődik. Ezután a bilirubint az epevezetékeken keresztül az emésztőrendszerbe viszik, hogy az kiürülhessen a szervezetből. A legtöbb bilirubin a székletben, de kis mennyiség a vizelettel ürül. Ha a bilirubint nem lehet elég gyorsan mozgatni a májban és az epevezetékeken, akkor a vér felgyülemlik és lerakódik a bőrben. Ennek eredménye sárgaság.

Sok sárgaságban szenvedő embernek sötét a vizelete és világos a széklet. Ezek a változások akkor fordulnak elő, amikor egy elzáródás vagy más probléma megakadályozza a bilirubin ürítésben való ürülését, ami több bilirubin ürülést okoz a vizeletben.

Ha a bilirubin szintje magas, az epe lebontásakor képződő anyagok felhalmozódhatnak, viszketést okozva az egész testben. De maga a sárgaság kevés más tünetet okoz felnőtteknél. Azonban a sárgaságú újszülötteknél a magas bilirubinszint (hiperbilirubinémia) az agykárosodás egyik formáját, az úgynevezett kernicterust okozhatja.

Emellett sok sárgaságot okozó rendellenesség, különösen súlyos májbetegség, más tüneteket vagy súlyos problémákat okoz. Májbetegségben szenvedő embereknél ezek a tünetek lehetnek hányinger, hányás és hasi fájdalom, valamint a bőrön látható kis pókszerű erek (pók angiomák). A férfiaknak megnagyobbodhatnak a melleik, összezsugorodott herék és szeméremszőrük nőhet, mint a nőknél.

A májbetegség okozta súlyos problémák magukban foglalhatják

Ascites: folyadék felhalmozódása a hasban

Máj-encephalopathia: Az agy működésének romlása, mert a máj meghibásodik, lehetővé téve a mérgező anyagok felhalmozódását a vérben, az agyba jutást és a mentális funkció megváltozását (például zavartságot és álmosságot).

Portál hipertónia: magas vérnyomás a vénákban, amelyek vért juttatnak a májba, ami vérzéshez vezethet a nyelőcsőben és néha a gyomorban

Ha az emberek nagy mennyiségű béta-karotinban gazdag ételt fogyasztanak (például sárgarépát, tököt és néhány dinnyét), a bőrük enyhén sárgának tűnhet, de a szemük nem sárgul be. Ez az állapot nem sárgaság, és nincs összefüggésben a májbetegséggel.

Tudtad.

Ha túl sok sárgarépát eszik, a bőr sárga színűvé válhat, de ez a hatás nem sárgaság.

Mi okozza a sárgaságot a felnőtteknél?

A felnőttkori sárgaságnak számos oka van. A legtöbb ok rendellenességekkel és gyógyszerekkel jár

Károsítsa a májat

Zavarja az epe áramlását

Indítsa el a vörösvértestek pusztulását (hemolízis), így több bilirubint termel, mint amennyit a máj képes kezelni

Kilátás a májra és az epehólyagra

A portális véna a teljes belből, valamint a lépből, a hasnyálmirigyből és az epehólyagból kap vért, és ezt a vért a májba viszi. A májba jutás után a portális véna jobb és bal ágra, majd apró csatornákra oszlik, amelyek a májon keresztül futnak. Amikor a vér elhagyja a májat, a máj vénáján keresztül áramlik vissza az általános keringésbe.

A leggyakoribb okai sárgaság

Az epevezeték elzáródása epekővel (általában) vagy daganattal

Mérgező reakció egy gyógyszerre vagy gyógynövényre

Májgyulladás

A hepatitis májgyulladás, amelyet általában vírus okoz, de autoimmun rendellenesség vagy bizonyos gyógyszerek alkalmazása okozhatja. A hepatitis károsítja a májat, így kevésbé képes mozgatni a bilirubint az epevezetékbe. A hepatitis lehet akut (rövid ideig tartó) vagy krónikus (legalább 6 hónapig tartó). Az akut vírusos hepatitis a sárgaság, különösen a sárgaság, amely fiatal és egyébként egészséges embereknél fordul elő. Ha a hepatitist autoimmun rendellenesség vagy gyógyszer okozza, ez nem terjedhet el emberenként.

Alkoholos májbetegség

Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása hosszú ideig károsítja a májat. A károkozáshoz szükséges alkohol mennyisége és ideje változó, de általában az embereknek legalább 8-10 évig erősen kell inniuk. Más gyógyszerek, méreganyagok és egyes növényi termékek szintén károsíthatják a májat (lásd a sárgaság néhány okát és jellemzőjét).

Epeutak elzáródása

Az epeutak elzáródása esetén a bilirubin felhalmozódhat a vérben. A legtöbb elzáródást az epekő okozza, de néhányat rák (például a hasnyálmirigy vagy az epevezeték rákja) vagy ritka májbetegségek (például elsődleges biliaris cholangitis vagy primer szklerotizáló cholangitis) okoznak.

A sárgaság egyéb okai

A sárgaság kevésbé gyakori okai közé tartoznak az örökletes rendellenességek, amelyek befolyásolják a test bilirubin feldolgozását. Ide tartoznak a Gilbert-szindróma és más, kevésbé gyakori rendellenességek, például a Dubin-Johnson-szindróma. Gilbert-szindrómában a bilirubin szintje kissé megemelkedik, de általában nem elegendő a sárgaság kialakulásához. Ezt a rendellenességet leggyakrabban fiatal felnőttek rutinszűrő tesztjei során észlelik. Nem okoz más tüneteket és problémákat.

A vörösvértestek túlzott lebomlását (hemolízist) okozó rendellenességek gyakran sárgaságot okoznak (lásd Autoimmun hemolitikus vérszegénység és az újszülött hemolitikus betegsége).

Hogyan diagnosztizálják a sárgaságot?

A sárgaság nyilvánvaló, de annak okának felismerése orvosvizsgálatot, vérvizsgálatot és néha egyéb vizsgálatokat igényel.

Figyelmeztető jelek

Sárgaságban szenvedőknél a következő tünetek aggodalomra adnak okot:

Súlyos hasi fájdalom és érzékenység

A mentális funkció változásai, például álmosság, izgatottság vagy zavartság

Vér a székletben vagy a kátrányos fekete székletben

Könnyű véraláfutásra vagy vérzésre való hajlam, amely néha apró pöttyök vagy nagyobb foltok vöröses-lilás kiütését eredményezi (ami a bőr vérzésére utal)

Mikor kell orvoshoz fordulni

Ha az emberek figyelmeztető jelekkel rendelkeznek, a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulniuk. Azoknak a személyeknek, akiknek nincsenek figyelmeztető jelek, néhány napon belül orvoshoz kell fordulniuk.

Amit az orvos csinál

Az orvosok először kérdéseket tesznek fel a személy tüneteivel és kórtörténetével kapcsolatban. Ezután az orvosok fizikai vizsgálatot végeznek. Amit a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat során találnak, gyakran felveti az okot és a szükséges vizsgálatokat (lásd a sárgaság néhány okát és jellemzőjét).

Az orvosok megkérdezik, hogy mikor kezdődött a sárgaság, és mennyi ideig volt jelen. Azt is megkérdezik, hogy a vizelet mikor kezd sötétedni (ami általában a sárgaság kialakulása előtt jelentkezik). Az embereket más tünetekről kérdezik, mint például viszketés, fáradtság, székletváltozások és hasi fájdalom. Az orvosokat különösen érdeklik a súlyos okra utaló tünetek. Például a hirtelen étvágycsökkenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom és láz hepatitist sugallnak, különösen fiataloknál és a hepatitis kockázati tényezőivel rendelkező embereknél. A has jobb felső részén fellépő láz és súlyos, állandó fájdalom akut cholangitisre (az epevezetékek fertőzése) utal, általában az epevezeték elzáródása esetén. Az akut cholangitis orvosi vészhelyzetnek minősül.

Az orvosok megkérdezik az embereket, hogy májbetegségeik voltak-e, műtötték-e őket az epevezetékekkel, és szednek-e sárgaságot okozó gyógyszereket (például az amoxicillin/klavulanát, klórpromazin, azatioprin és orális fogamzásgátlók); alkohol; vény nélkül kapható gyógyszerek; gyógynövények; és egyéb növényi termékek, például teák). Annak ismerete, hogy a családtagok sárgaságban vagy más májbetegségben szenvedtek-e, segíthet az orvosoknak az örökletes májbetegségek azonosításában.

Mivel a hepatitis gyakori ok, az orvosok különösen a hepatitis kockázatát növelő állapotokról kérdeznek, mint pl

Munka egy napközi központban

Hosszú távú rezidensekkel rendelkező intézményben él, vagy ott dolgozik, például mentálhigiénés intézményben, börtönben vagy tartós gondozó intézményben

Olyan területen élni vagy utazni, ahol a hepatitis elterjedt

Részt vesz az anális szexben

Nyers kagyló fogyasztása

Illegális vagy szabadidős drogok beadása

Borotvapengék vagy fogkefék megosztása

Tetoválás vagy piercing

Egészségügyi intézményben végzett munka hepatitis elleni védőoltás nélkül

Miután 1992 előtt volt vérátömlesztés

Szexelni valakivel, aki hepatitisben szenved

1945 és 1965 között született

A fizikális vizsgálat során az orvosok súlyos rendellenességek jeleit keresik (például láz, nagyon alacsony vérnyomás és gyors pulzusszám), valamint annak jeleit, hogy a májfunkció jelentősen károsodott (például könnyű zúzódások, apró pöttyök vagy foltok kiütése), vagy a mentális funkció változásai). Finoman nyomják a hasat, hogy ellenőrizzék-e csomókat, érzékenységet, duzzanatot és egyéb rendellenességeket, például megnagyobbodott máj vagy lép.