Stimul kontroll és befolyásolja az étrendi viselkedést. Intenzív longitudinális vizsgálat

Hovatartozások

  • 1 Orvostudományi Kar, Pszichológiai Osztály, Tasmaniai Egyetem, Ausztrália. Elektronikus cím: [email protected].
  • 2 Orvostudományi Kar, Pszichológiai Osztály, Tasmaniai Egyetem, Ausztrália.
  • 3 Orvostudományi Kar, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Osztály, Tasmaniai Egyetem, Ausztrália.

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Orvostudományi Kar, Pszichológiai Osztály, Tasmaniai Egyetem, Ausztrália. Elektronikus cím: [email protected].
  • 2 Orvostudományi Kar, Pszichológiai Osztály, Tasmaniai Egyetem, Ausztrália.
  • 3 Orvostudományi Kar, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Osztály, Tasmaniai Egyetem, Ausztrália.

Absztrakt

Háttér: Az étrendi viselkedést jelentősen befolyásolják a környezeti és belső ingerek, például a hangulat, a társadalmi helyzet és az élelmiszer-hozzáférhetőség. Kevéssé ismert azonban az étkezési ingerkontroll szerepe nem klinikai populációkban, és egyelőre egyetlen tanulmány sem foglalkozott az evési és ivási viselkedéssel egyidejűleg.

befolyásolja

Módszer: Az általános populációból 53 egyén vett részt egy intenzív longitudinális vizsgálatban, amelynek során ismételt, valós idejű értékeléseket végeztek az evésről és az ivásról az Ökológiai pillanatértékelés alkalmazásával. Az étkezést főétkezésként és harapnivalókként értékelték, az italértékeléseket szétválasztották az alkoholos és az alkoholmentes italok mentén. A szituációs és belső ingereket mind étkezési, mind ivási események, valamint véletlenszerűen kiválasztott nem evés alkalmával értékeltük. Hierarchikus, multinomiális logisztikai véletlenszerű hatások modelljeit használtuk az adatok elemzésére, összehasonlítva az étrendi eseményeket a nem étkezési esetekkel.

Eredmények: Az étrendi magatartás számos szituációs és affektív előzménye azonosítható volt. Az étkezés szignifikánsan összefüggésben állt az élelmiszer rendelkezésre állásával és a mások étkezésének megfigyelésével. A nassolás negatív hatással, az élelmiszer rendelkezésre állásával és mások étkezésének megfigyelésével társult. Tevékenységekben való részvétel és másokkal való együttlét csökkentette az étkezési magatartás valószínűségét. Az alkoholmentes italok mások étkezésének megfigyeléséhez, valamint kevesebb tevékenységhez és társasághoz kapcsolódtak. Az alkoholtartalmú italok kevésbé negatív hatással és izgalommal jártak, és megfigyelték mások étkezését.

Következtetések: AZ EREDMÉNYEK támogatják az ingerkontroll szerepét az étrendi viselkedésben, támogatva mind a belső, mind a külső, különös tekintettel az elérhetőségre és a társadalmi ingerekre. A negatív hatással kapcsolatos megállapítások alátámasztják a komfortfogyasztás eszméjét, az eredmények pedig az étkezési szokások kialakulására utalnak a jelzés-viselkedés asszociációk révén.

Kulcsszavak: Ambuláns értékelés; Kényelmes étkezés; Ökológiai pillanatnyi értékelés; Környezeti jelzések; Stimulus kontroll.