Az elhízás sokféle következménye iszkémiás szívbetegségben a japán betegek körében a kovariancia struktúra elemzése szerint: A B-típusú natriuretikus peptid alacsony reakcióképessége, mint beavatkozó kockázati tényező

A Jikei Egyetem Orvostudományi Karának Belgyógyászati Kardiológiai Osztálya, Tokió, Japán

Joshi Tsutsumi,
Kosuke Minai,
Makoto Kawai,
Kazuo Ogawa,
Yasunori Inoue,
Satoshi Morimoto,
Toshikazu Tanaka,
Tomohisa Nagoshi,
Takayuki Ogawa,
Michihiro Yoshimura

Ábrák

Absztrakt

Háttér/Célkitűzések

Úgy gondolják, hogy az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője a nyugati országokban. Az elhízás hatásait azonban folyamatosan vizsgálni kell a japán lakosság körében, mert az átlagos testi habitus országonként eltérő. Ebben a tanulmányban együtt vizsgáltuk az elhízás és az elhízás által kiváltott kockázati tényezők jelentőségét, beleértve a B-típusú natriuretikus peptid (BNP) alacsony reaktivitását iszkémiás szívbetegségben (IHD) japán betegeknél.

Módszerek és eredmények

A vizsgálati betegek 1252 alanyból álltak (IHD: n = 970; nem IHD: n = 282). A többszörös logisztikus regressziós elemzésből kiderült, hogy a diszlipidémia, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a BNP alacsony reaktivitása jelentős kockázati tényező az IHD szempontjából, de a testtömeg-index (BMI) nem. Elméleti útmodellt javasoltak azzal, hogy a BMI-t a hierarchikus modell tetejére helyezték. A feltáró faktoranalízis feltárta, hogy a BMI nem játszott okozati szerepet az IHD-ben (P = NS). A BMI okozati összefüggésben állt más kockázati tényezőkkel (P 1. táblázat. A vizsgálati alanyok klinikai alapjellemzői.

Többszörös logisztikai regresszióanalízis az IHD meghatározásához a nem IHD-vel összehasonlítva

Többváltozós logisztikai regresszióanalízist végeztünk a BMI IHD-re gyakorolt hatásának vizsgálatára a nem IHD-vel összehasonlítva. Az elemzés meghatározta a diszlipidémia, a magas vérnyomás és a cukorbetegség tényezőit, mint az IHD jelentős tényezőit (P 2. táblázat.

Az A útmodell eredménye

Az A elméleti útmodellt más kockázati tényezőkkel javasolták a BMI tetején történő elhelyezésével. Az elhízás által kiváltott kockázati tényezőket, például a diszlipidémiát, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és az alacsony reaktivitású BNP-t a BMI alá helyezték. A 4. táblázat az A. útmodell pontos eredményeit mutatja be. A feltáró faktoranalízis feltárta, hogy a BMI nem játszott okozati szerepet az IHD-ben (standardizált regressziós együttható, β: -0,003, P = NS). A BMI azonban okozati összefüggésben volt más kockázati tényezőkkel (β: 0,165, P 4. táblázat. Az A útmodell eredményei (1. ábra).

Ennek az útnak van egy olyan együtthatója, amely a független változók regressziójának standardizált együtthatóját mutatja a releváns út függő változójára. Ezek a változók standardizált regressziós együtthatókat (közvetlen hatás) [egyszerű nagybetűket], többszörös négyzetbeli korrelációkat [keskeny dőlt betűket] és az exogén változók közötti összefüggéseket [kerek zárójelben lévő nagybetűket] jeleznek. Két változó közötti kétirányú nyíl korrelációt jelez a két változó között. Az összes regresszió függő változójának teljes varianciáját elméletileg a modell független változói vagy az idegen változók (e) okozzák. BMI: testtömeg-index; BNP: B típusú natriuretikus peptid; e: idegen változó.

A javasolt B1 útmodell fogalma és eredménye

A kovariancia-struktúra elemzése feltárta a BNP alacsony reaktivitásának potenciális erejét az IHD elősegítésében. A 2. ábra (felső) a következő, a pontosabb értékeléshez javasolt B1 útmodellt mutatja. Ez a modell csak az A. útmodell része volt. Egyszerűsítettük a BMI-től a LogBNP-ig és tovább az IHD-ig vezető utakat. Az 5. táblázat a statisztikai elemzések eredményeit mutatja. A B1 útmodell szignifikáns összefüggést mutatott ki a BMI és a LogBNP között (β: -0,217, P 2. ábra. B1 és B2 útmodell: a lehetséges kaszkád magyarázó rajza a BMI-től a BNP-ig és tovább az IHD-ig.

Ennek az útnak van egy olyan együtthatója, amely a független változók regressziójának standardizált együtthatóját mutatja a releváns út függő változójára. Ezek a változók standardizált regressziós együtthatókat (közvetlen hatás) [egyszerű nagybetűket], többszörös négyzetbeli korrelációkat [keskeny dőlt betűket] és az exogén változók közötti összefüggéseket [kerek zárójelben lévő nagybetűket] jeleznek. BMI; testtömeg-index; BNP: B típusú natriuretikus peptid; IHD: ischaemiás szívbetegség; e: idegen változó. B1. B1 útmodell: egyszerű útmodell a BNP mint ok és az IHD, mint kapcsolat közötti kapcsolatra. B2. B2 útmodell: irányított utak a BNP és az IHD között az ok és okozat megkülönböztetésére.

A javasolt B2-es útmodell fogalma és eredménye

A BNP alacsony reaktivitásának IHD-hez való hozzájárulása statisztikailag szignifikáns volt, de mégis gyengének látszott, mivel a standardizált regressziós együttható (β) csak -0,263 volt. A 2. ábra (alsó) a következő tervezett útmodellt, B2. Ennek a modellnek az volt a célja, hogy megvizsgálja a BNP alacsony reaktivitása és az IHD progresszió közötti okot és következményt. A szív iszkémiája növeli a BNP termelést, ami pozitív visszacsatolási kontroll lehet. A 6. táblázat a statisztikai elemzések eredményeit mutatja. A modell szignifikáns összefüggést mutatott ki a LogBNP és az IHD között egy inverz korrelációval (β: -0,556, P 6. táblázat. A B2 útmodell eredményei (2. ábra).