A fogyás fenntartásának egyik az egyben vizsgálata, amely a fizikai aktivitás előrejelzőit, a fogyás tervének betartását és a súlyváltozást értékeli

Cikkek

  • Teljes cikk
  • Ábrák és adatok
  • Hivatkozások
  • Kiegészítő
  • Idézetek
  • Metrikák
  • Engedélyezés
  • Újranyomtatások és engedélyek
  • PDF

Absztrakt

Célkitűzés: A viselkedésmódosítási beavatkozások hatékonyan támogatják az egyéneket a klinikailag jelentős súlycsökkenés elérésében, de a fogyás fenntartása (WLM) ritkábban valósul meg. Ez a tanulmány a WLM-hez kapcsolódó prediktív változókat vizsgálta.

cikk

Tervezés: N-of-1 vizsgálat napi ökológiai pillanatnyi értékeléssel, a súly és a fizikai aktivitás objektív mérésével kombinálva, vezeték nélküli eszközökkel (Fitbit ™) gyűjtötték hat hónapig. Nyolc, korábban elhízott felnőtt vett részt testtömegének több mint 5% -át az elmúlt évben. Az adatokat idősoros módszerekkel elemeztük.

Főbb eredmények mérése: A prediktor változók öt elméleti témán alapultak: fenntartási motívumok, önszabályozás, személyes erőforrások, szokások és környezeti hatások. A függő változók a következők voltak: objektíven becsült lépésszám és súly, valamint az ön által bejelentett WLM-terv betartása.

Eredmények: Az összes résztvevő számára a WLM-tervükben való önálló bejelentés betartásának napi ingadozása szignifikánsan összefüggött a legtöbb magyarázó változóval, ideértve a fenntartási motivációt és az eredményekkel való elégedettséget, az önszabályozást, a szokást és a stabil környezetet. A személyes erőforrások nem voltak következetes előrejelzői a terv betartásának.

Következtetés: Ez az első tanulmány a WLM elméleti előrejelzéseinek értékelésére az egyéneken belül. A WLM egy dinamikus folyamat, amely magában foglalja a motiváció, az önszabályozás, a szokás, az erőforrások és a környezeti kontextus érzékelésének kölcsönhatását. A testsúlyukat megőrző személyek egyedi pszichológiai profilokkal rendelkeznek, amelyek számításba vehetők a beavatkozások során.

Bevezetés

A súlycsökkenés fenntartását (WLM) a saját erőfeszítéseivel és/vagy a kezelés eredményeként megvalósuló jelentős, szándékos fogyás fenntartásának folyamataként határozták meg (Elfhag & Rossner, 2005). A WLM meghatározásához használt konkrét kritériumok a kutatási tanulmányok között változnak. Az eltérések magukban foglalják a szükséges súlycsökkenés százalékos arányát és a fenntartott fogyás időtartamát. Például a súlycsökkenés százalékában a WLM kutatói azt javasolják, hogy legalább 3% (Stevens, Truesdale, McClain és Cai, 2005), 5% (Crawford, Jeffery és French, 2000) vagy 10% (Wing & Hill, 2001) sikeres WLM-nek kell minősíteni. A jelentős WLM időbeli követelményei szintén eltérnek; például legalább 6 hónapos (Elfhag & Rossner, 2005), 12 hónapos (Wing & Hill, 2001) vagy 24 hónapos (Stevens és mtsai, 2005) fenntartható fogyás javasolt. Egyes tanulmányok szerint az embereket sikeresnek minősítik a WLM-ben az alapján, hogy legalább másfél éven át több mint két testtömeg-index pontot veszítenek és csökkentik (Cuntz, Leibbrand, Ehrig, Shaw és Fichter, 2001).

Számos viselkedési beavatkozás hatékony a klinikailag jelentős fogyás elérésében (Dombrowski, Avenell és Sniehott, 2010; Jolly és mtsai, 2011); az elvesztett súly nagy részét azonban később visszanyerik. A fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás növekedését elősegítő beavatkozások szisztematikus áttekintése szerint a kezdeti fogyás fele egy év után visszanyerhető (Curioni & Lourenço, 2005). Az elhízás kezelésének hosszú távú hatásainak szisztematikus áttekintése arról számolt be, hogy az emberek a kezdeti súlyvesztés egyharmadát egy év alatt, a többit 3-5 éven belül visszanyerik (Avenell és mtsai, 2004). A WLM-beavatkozások nemrégiben végzett szisztematikus áttekintése azt mutatta, hogy az étrendi bevitelre és a fizikai aktivitásra összpontosító beavatkozások hatékonyan csökkentik a testsúly visszanyerését, de a hatások szerények és heterogének (Dombrowski, Knittle, Avenell, Araújo-Soares és Sniehotta, 2014). Annak bonyolultabb megértése, hogy mi teszi egyes személyeket sikeresen a WLM-ben, segítene a WLM-beavatkozások megtervezésében, kiemelve, hogy mely változókat kell megcélozni.

Korábbi tanulmányok, amelyek a WLM és a fenntartható viselkedés változásának előrejelzőit értékelték, a résztvevők közötti terveket alkalmazták (Svetkey et al., 2008; Wing & Phelan, 2005). Azonban a hosszú távú egyéni súlykezelés kritikus egyénen belüli változásokat vonhat maga után, amelyeket ezek a tervek figyelmen kívül hagyhatnak. Az egészséges táplálkozáshoz, a fizikai aktivitáshoz és a WLM-tervhez kapcsolódó változók elmélete szerint az egyénenként változhatnak. Például feltételezzük, hogy a kognitív erőforrások rendelkezésre állnak, hogy mérsékeljék az egészséges viselkedés valószínűségét (pl. Az emberek nagyobb valószínűséggel hajtanak végre egészséges magatartást, ha kipihentek, nyugodtak, és amikor a figyelemfeszültségük a legjobb (Hofmann, Friese, És Wiers, 2008)). A személyen belüli különbségek értékelése fontos tényezőket tárhat fel, amelyek hatással vannak a WLM-re (Sniehotta, Simpson és Greaves, 2014).

Ez az n-of-1 vizsgálat a WLM viselkedésének prediktorait vizsgálta olyan személyeknél, akik már sikeresen elveszítették a klinikailag jelentős testsúlyt. A karbantartási elméletek szisztematikus áttekintésével (Kwasnicka, Dombrowski, White és Sniehotta, 2016) összhangban a karbantartás szempontjából releváns elméleti prediktorokat mértük, hogy megvizsgáljuk a WLM-terv betartásával és a fizikai aktivitással való összefüggésüket. A WLM terv betartása és a súly közötti összefüggést is megvizsgálták. A vizsgálat célja a WLM elméleti előrejelzői és az objektív (fizikai aktivitás) és a szubjektív (WLM tervadherence) egyéni szintű eredmények közötti összefüggések feltárása volt.

Mód

Tervezés

A tanulmány megfigyelési n-of-1 tervet használt, a WLM-releváns elméleti változók önjelentési méréseivel. A függő változók a következők voltak: objektív módon becsült lépésszám a Fitbit ™ saját algoritmusainak és napi súlyának felhasználásával, valamint az ön által bejelentett WLM-terv betartása. A prediktor változók öt, a viselkedésváltozás fenntartásával korábban összefüggő elméleti témán alapultak: fenntartási motívumok, önszabályozás, személyes erőforrások, szokások és környezeti/társadalmi hatások, amelyeket az alábbiakban részletesen leírunk.

Mérések

Ökológiai pillanatnyi értékelés (EMA)

Online közzététel:

1. táblázat: Ökológiai pillanatnyi értékelési kérdések és releváns témák.

A fizikai aktivitás és a súly mérése

A fizikai aktivitás és a testsúly nyomon követése érdekében a résztvevők vezeték nélküli aktivitás-ellenőrzőt (THE ONE Fitbit ™) és vezeték nélküli mérlegkészletet (Aria Scale Fitbit ™) kaptak. A résztvevőket arra kérték, hogy mindennap viseljék az aktivitásmérőt, attól kezdve, hogy felébredtek és otthagyták az ágyat, egészen este vissza feküdtek. A résztvevőket arra kérték, hogy mérjék meg magukat naponta egyszer az általuk előre meghatározott időpontban, lehetőleg hasonló körülmények között (pl. Reggel, étkezés előtt, fehérneműbe öltözve).

A résztvevők létrehozták az online számlákat az eszközökhöz, és a Fitbit ™ platformon a vizsgálat során bármikor nyomon követhették előrehaladásukat, és bármikor hozzáférhettek saját adataikhoz. Az elemzéshez használt aktivitásmonitorral mért eredmény lépésszám volt. Az egyéb tevékenységeket (pl. Kerékpározás), ha a Fitbit ™ platformon önállóan jelentik be őket, lépés-ekvivalensekké alakították át, és a Fitbit ™ platformon található algoritmus segítségével automatikusan hozzáadták az adott napon a lépések számához. A készüléket a csomagtartó stabil részén viselték.

Az elemzéshez használt vezeték nélküli mérleggel naponta mért eredmény súly volt; a résztvevők egy előnyös súlyegységről döntöttek: font, köv és font vagy kilogramm; mind kilogrammokra átszámítva az adatok elemzéséhez. A Fitbit ™ eszközökről beszámolunk, hogy azok validáltak és megbízhatóak (Takacs et al., 2013), hogy objektíven becsült valós idejű eredményeket kapjanak.

Eljárás

A kutatást a Newcastle Egyetem Etikai Bizottsága hagyta jóvá (REC 00648_1). A tanulmány Newcastle upon Tyne-ben (Egyesült Királyság) zajlott 2013 augusztusa és 2014 márciusa között. A cél 5 és 10 egyén közötti toborzása volt legalább 3 hónapig, összhangban az n-of-1 tervezésre vonatkozó ajánlásokkal (Duan, Kravitz, & Schmid, 2013), amelyben a megfigyelések száma és nem a résztvevők száma határozza meg a tanulmányi erőt. A toborzást online módon, a közösségi médián keresztül, a Facebook és a Twitter segítségével, valamint a meglévő hálózatokat, levelezőlistákat és elköteleződési csoportokat használó közösségi hirdetéseken keresztül hajtották végre.

A résztvevők megkapták a felszerelést, és megmutatták nekik, hogyan kell használni. A kutatókkal együtt a résztvevők cselekvési terveket és megküzdési terveket készítettek az aktivitásmonitor és a mérleg napi használatához. A cselekvési tervek szabványos formátumot követtek, amelyben meghatározták, hogy mikor, hol és hogyan használják a berendezéseket (Gollwitzer, 1999); a megküzdési tervek a gátak azonosításán és ezen akadályok leküzdésének tervén alapultak (Kwasnicka, Presseau, White és Sniehotta, 2013). A kutatók képesek voltak külsőleg figyelemmel kísérni a berendezések használatát és az akkumulátor töltöttségi szintjét; és emlékeztesse a résztvevőket a berendezés használatára, ha elfelejtették használni vagy viselték, vagy ha az akkumulátor töltöttségi szintje alacsony volt, és ez fokozta a vizsgálati protokoll betartását. Az első tanulmány felállítása után a résztvevők 6 hónapig foglalkoztak a vizsgálattal. A résztvevők nem kaptak pénzügyi ellentételezést részvételükért, de szükség esetén felajánlották a tanulmányi időpontok utazási költségeinek megtérítését.

Felvételi és kizárási kritériumok

A vizsgálat felvételi kritériumai a következők voltak: olyan felnőttek, akik az előző évben szándékosan elvesztették a testtömeg több mint 5% -át (saját bevallásuk szerint), és akiknek a testsúlycsökkenés előtt a BMI-értéke 30 kg/m 2 felett volt. 1 A részvételhez szükség volt egy okostelefonhoz, érintőpadra vagy internetkapcsolattal rendelkező számítógéphez, valamint otthon vezeték nélküli internet-hozzáférésre a vezeték nélküli mérleg csatlakoztatásához. A saját mobiltelefon nélküli résztvevőknek felajánlották egy tanulmányi okostelefon kölcsönét (egy résztvevő élt ezzel a lehetőséggel).

A tanulmány kizárási kritériumai a következők voltak: teherbe esni vagy terhességet tervezni a következő 6 hónapban; nem hajlandó megtanulni a tanulmányi telefon használatát; nem hajlandó rendszeresen használni a telefont tanulmányi célokra; nincs internet a mobiltelefonon/érintőpadon/számítógépen, és nem hajlandó elfogadni a szerződés frissítését; és rendelkezik pacemakerrel vagy más belső eszközzel, amely megakadályozza a vezeték nélküli mérleg használatát.

Adatelemzés

Minden résztvevő adatait külön adatkészletként kezelték, és először külön elemezték. A hiányzó adatokat bootstrapping módszerekkel számolták az Amelia II szoftverrel (http://gking.harvard.edu/amelia) az R csomaggal (Honaker & King, 2010). Az adatokat minden adatsorra és adatsorra külön számítottuk (ugyanazokat az eljárásokat alkalmazva a hiányzó adatok kezelésére, amelyeket Hobbs és mtsai, 2013; Quinn és mtsai, 2013 használtak). Azok a résztvevők, akik a sorozat vége felé alacsonyabb válaszadási arányt mutattak (azaz öt egymást követő megfigyelés hiányzott és a hiányzó adatok több mint 25% -a adategységenként (20 egymást követő napként definiálva)) rövidítették az elemzéshez. Az adatok időbeli hosszú távú hiánya (például két hét adat hiányzik az ünnep miatt) az adatsorok előtti és utáni időtartamát kombinálták az adattendenciák vizuális ellenőrzését követően. Naponta kevesebb mint 300 lépés volt hiányzó érték. Az összes további elemzéshez az SPSS 21. verzióját használták (Hinton, McMurray és Brownlow, 2014). Vizuális ellenőrzést végeztek az egyes adatsorok változatosságának felmérése céljából. Kiszámoltuk az egyes adatsorok adatsorainak leíró statisztikáit.

Az autokorreláció kiigazításához „előfehérítő” eljárást alkalmaztak az egyes adatpontok függetlenségének maximalizálása érdekében (Bayazit & Önöz, 2007). Ezt az eljárást minden adatsoron magas autokorrelációval (95% CI felett) hajtották végre. Csak az 1. és a 7. késleltetésű autokorrelációt kontrollálták, mindennapi összefüggésekként (1. késés) és heti ciklikus mintázatként (7. késés) értelmezve. Az előre fehérített adatsorokat használták a későbbi elemzésekhez.

A súly és a terv betartásának, valamint a fizikai aktivitás és a terv betartásának kapcsolatát értékelték, mind a résztvevők között, mind azokon belül, idősor-elemzéssel. Minden résztvevő független változók sorozata összefüggésben volt a terv betartásával és a fizikai aktivitás mértékével. Az egyes független változók és az eredményváltozók közötti összefüggést a korrelációs együttható függvény jelezte a 0. késésben, ugyanazon a napon. Csak a 95% -os CI-t meghaladó összefüggéseket tekintették prediktívnek.

Szenzitivitás-analízist más időkésésekre is elvégeztünk, megvizsgálva a korrelációs együttható függvényének valenciáját más időeltolódások esetén, jelezve az időbeli összefüggéseket, amelyekben két megfigyelés történt. A keresztkorrelációkhoz az érzékenység-analízist lag -1 (előző nap) és 1 lag (másnap után) késleltetéssel alkalmaztuk. Például egy pozitív késés azt sugallja, hogy az első változó megelőzi a másodikat, a negatív késleltetés pedig arra utal, hogy a második változó megelőzi az elsőt.

Eredmények

A résztvevők és az eredményváltozók

Összesen 15 személy teljesítette a vizsgálat felvételi kritériumait, és meghívást kapott, hogy vegyen részt a vizsgálatban. Két ember nem vett részt a vezeték nélküli internetkapcsolat problémái miatt, és egy személy abbahagyta a részvételt, miután elveszítette az aktivitásmonitort és úgy döntött, hogy nem használja a mérleget. Négy ember vett részt a vizsgálatban kevesebb, mint 3 hónapig, és eredményeiket kizárták az elemzésből. A végső minta nyolc olyan személyt tartalmazott, akiknek jellemzőit a 2. táblázat ismerteti, valamint az eredményváltozók összefoglalását: a vizsgálat kezdetén és a 6. hónapban regisztrált súly, a BMI ezen időpontokban kg/m 2 egységekben és leíró statisztikák a terv átlagos betartásáról és az átlagos lépésszámról. Az átlagéletkor 54 (SD = 6,39, tartomány 41–64) év.