3. típusú glikogén tárolási betegség

Kapcsolódó kifejezések:

  • Enzim
  • Szőlőcukor
  • Glikogén tárolási betegség
  • Átültetés
  • Glikogén
  • Hipoglikémia
  • Böjtölés
  • Cardiomyopathia
  • Hepatomegalia

Letöltés PDF formátumban

áttekintés

Erről az oldalról

Nonmitokondriális metabolikus kardioskeletális myopathiák

Glikogén tárolási betegség, III. Típus, GSD III (Cori-Forbes-betegség)

Diagnózis: A GSDIII legjobban nem invazívan diagnosztizálható az AGL gén mutációanalízisével. A legtöbb jelentett mutáció az AGL-ben nonszensz mutáció volt, amelyet nukleotid szubsztitúció vagy kicsi inszerció vagy deléció okozott. A Exon 3 mutációi (17delAG és Q6X) társultak a GSD IIIb-vel [138]. Világos a genotípus – fenotípus korreláció a GSDIIIb-hez társított legalább két mutációval a 3. exonban (c.17_18delAG és c.16C> T). Az izomszövetben a szétágazó enzimaktivitás megőrzésének mechanizmusa a 3. exon egyes mutációival szemben tisztázatlan [138]. A GSDIIIa mutációk 3'-től a GSDIIIb mutációkig fordulnak elő.

Kezelés: A böjt és a magas étkezési fehérjebevitel elkerülése (legfeljebb 3 g/kg/nap; a kalória 25% -a) a terápia alappillérei [139]. A szénhidrátbevitelnek napközben alacsonynak kell lennie (az összes étrendi kalória 45% -a), és a nyers kukoricakeményítő alvás előtti pótlása normoglikémiával és javuló növekedéssel jár. A GSD III-ban a glükoneogenezis sértetlen, és magas fehérjetartalmú étrend alkalmazható a glükóztermelés elősegítésére. A kukoricakeményítővel történő túlkezelés káros lehet, ami glikogén felhalmozódást okoz, amelyet később nem lehet katabolizálni. Kardiomiopátiában szenvedő betegeknél a farmakológiai kezelés tüneti. A fehérjéből származó energia 30% -át biztosító étrend és a szénhidrátokkal történő túlkezelés elkerülése megállapította, hogy stabilizálja, sőt megfordítja a kardiomiopátiát [139,140]. Egy súlyos HCM-ben szenvedő beteget sikeresen kezeltek ketogén, magas fehérjetartalmú étrenddel, D, L-3-hidroxi-butirát alkalmazásával [140] .

A szénhidrát anyagcsere zavarai

93.8.4.1. Klinikai szempontok

A III. Típusú GSD-t (GSD III) a glikogén debrancher enzim (GBE) hiánya okozza, egyetlen polipeptid, amely tartalmaz amil-1,6-glükozidázt (EC 3.2.1.33) és 4-α-glükanotranszferázt (EC 2.4.1.25) ) tevékenységek (123). A GDE három fő doménnel rendelkezik, amelyek magukban foglalják a transzferáz domént, a glükozidáz domént és a szénhidrát-kötő domént (CBD). Az egyes domének mutációi befolyásolják a teljes enzim megfelelő funkcióját, azonban a CBD mutációi általában a legsúlyosabbnak bizonyulnak (123). Beszámoltak arról, hogy a debrancher enzim örökletes hiányosságai mind a májat, mind az izmokat (szív- és csontváz) (GSD IIIa), mind csak a májat (GSD IIIb) érintik. Becslések szerint a GSD III-ban szenvedők 75–85% -a IIIa típusú, körülbelül 15–25% -a IIIb típusú. Az elágazó enzim és a foszforiláz felelős a glikogén teljes lebontásáért. Ha az elágazó enzim hibás, a glikogén lebontása nem teljes, és kóros glikogén halmozódik fel, amelynek rövid külső láncai vannak, és a végső dextrinre hasonlít.

A GSD III klinikai megnyilvánulásai csecsemőkorban felismerhetők. A hepatomegalia miatt kialakuló hasi duzzanat mérsékelt vagy kifejezett; a splenomegalia minimális vagy mérsékelt. Hipoglikémia van jelen, és gyakran ketonuria kíséri, különösen az éjszakai éhgyomri után. A GSD I-től eltérően a GSD III-ban nincs vérzési hajlam, hő intolerancia, laza széklet, gyors légzés vagy a vesék megnagyobbodása.

Ezek a gyerekek általában nehézség nélkül túlélik a gyermekkort, bár a növekedés lassú lehet. A hepatomegalia az éréssel csökken, az adenoma képződése ritka, de cirrhosis, portális hipertónia, hepatocelluláris carcinoma és májelégtelenség fordulhat elő.

A szénhidrát-anyagcsere és a máj rendellenességei

Diagnózis/terápia

A III. Típusú GSD diagnózisát a máj vagy az izomszövet debrancher enzimjének vizsgálatával végzik. A megemelkedett kreatinin-foszfokináz szint az izmok érintettségére utalhat, bár ez normális lehet, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. 95 Az AGL gén vérrel végzett molekuláris elemzése ma már kereskedelemben kapható. A terápia nemcsak a hipoglikémia megelőzésére irányul, hanem az euglikémia elérésére is. Az I. típusú GSD-hez hasonlóan folyamatos glükózforrás biztosítása nyers kukoricakeményítő táplálásával hasznos a normoglikémia fenntartásában, a jó növekedés elérésében és a transzaminázszint emelkedés csökkentésében. Súlyos növekedési retardációban vagy myopathiában szenvedő betegeknél az oligoszacharidokban és fehérjében gazdag étrend volt előnyös. A hepatocelluláris adenomák kockázata miatt az éves α-fetoprotein és ultrahang hasznos lehet. A myopathiás betegeknek éves echokardiogramot és elektrokardiogramot is kell készíteniük. 95 májtranszplantációról számoltak be három felnőtt, III. Típusú GSD-ben szenvedő betegnél. Az egyiket cirrhosis és hepatocellularis carcinoma, kettőt májelégtelenség miatt ültették át. 138

Fejlődési és örökletes májbetegség

III. Típusú glikogén tároló betegségek (Forbes-kór, korlátozza a dextrinosist)

Az autoszomális recesszív III. Típusú GSD-t az amil-1,6-glükozidáz, a 4a-glükanotranszferáz (AGL vagy glikogén elágazó enzim) hiánya okozza, amelyek génje az 1p21 kromoszómán található. 947 948 Többféle mutációt azonosítottak, amelyek tükrözik a betegség biokémiai és klinikai heterogenitását. A 949 950 klinikai megjelenés hasonló lehet az I. típusú GSD-hez, hipoglikémiával, hepatomegáliával és hiperlipidémiával. A növekedési kudarc kevésbé súlyos, a pubertáskor jobb a felbontás. A hepatocelluláris adenomák a betegek legfeljebb 25% -ánál fordulnak elő. A 951 IIIb. Típust egyedül a máj érintettsége jellemzi, míg a IIIa. Típusú izom mellett máj is; A IIIb. típus specifikusan társul az AGL 3. exon mutációival. 952 953 A felnőtteknél adenoma, cirrhosis és ritkán HCC alakulhat ki. A portális hipertónia a normális májenzimek ellenére is jelen lehet. 955 Néhány gyermeknél a kezdeti klinikai megjelenéskor enyhe splenomegalia van. Az izmok bevonása, beleértve a szívműködést is, felnőttkorban egyre nagyobb problémává válhat. A kezelés magas fehérjetartalmú étrendből és nyers kukoricakeményítőből áll. 957 958 Prenatális diagnózis áll rendelkezésre. 959 Néha májtranszplantációra van szükség.

Hipoglikémia a kisgyermeknél és a gyermeknél

David R. Langdon orvos,. Mark A. Sperling MD, gyermekgyógyászati ​​endokrinológiában (negyedik kiadás), 2014

Amil-1,6-glükozidáz hiány (debrancher hiány, 3. típusú GSD)

A debrancher enzim aktivitás hiánya a 3-as típusú GSD-t eredményezi, amely gyakran a májat és az izmokat egyaránt érinti. Az ebben a betegségben szenvedő gyermekeknél általában hepatomegalia és gyenge növekedés tapasztalható. A májfunkciós tesztek (különösen a transzaminázok) jelentősen megemelkedhetnek. Az AGL gén lokusz 1p21-n van, és a mutációk elemzése (legalábbis a gyakori mutációk esetében) elérhető a kereskedelmi laboratóriumokban.

Ezek a betegek képtelenek lebontani a glikogént az 1: 4/1: 6 elágazási ponton túl, aminek következtében a glükózmaradványoknak csak a külső 5–10% -a szabadulhat fel a foszforiláz hatására, a fennmaradó glikogén pedig a dextrin határértékeként halmozódik fel. Táplált állapotban a glükagon normális glikémiás választ vált ki, de miután a máj glikogén éhezés közben eléri a dextrin határértékét, a glükagon már nem emeli a plazma glükózszintjét. A glikogenolízis ezen részleges hibája az éhezés során hipoglikémia és ketózis kialakulását eredményezi, bár a posztabszorptív hipoglikémia kevésbé gyakori és kevésbé súlyos, mint az 1. típusú GSD esetében. Mivel a glükoneogén utak épek, a tejsavas acidózis, a hiperurikémia és a súlyos lipémia nem fordul elő. A hipoglikémia és a májbetegség a pubertás után általában jelentősen javul.

A debrancher enzim azonban egy nagy enzim, amelynek két aktív helye van, a különféle mutációk számos lehetséges klinikai hatást eredményeznek az izmokban és más szövetekben. A kreatinin-foszfokináz gyakran megemelkedik a GSD 3-ban szenvedő gyermekeknél, de nem mindig jósolja meg a súlyos myopathiát. A GSD 3-ban szenvedő gyermekeknél gyakran vannak szubklinikai izomgyengeségek, finom jelekkel, de jelentős részük súlyosabb és legyengítőbb myopathiákat fog kialakítani az élet harmadik évtizedében. Súlyos esetek életveszélyes kardiomiopátiát jelenthetnek.

Két táplálkozási rendet javasoltak a 3. típusú GSD-re. 259 Csak májbetegségben szenvedőknek ajánlott a gyakori etetés és a nem főtt kukoricakeményítő abban a várakozásban, hogy a hosszan tartó éhezés elkerülése elegendő lesz a hipoglikémia megelőzéséhez és a növekedés javításához. 260 Ugyanakkor máj- és izomelégtelenségben szenvedő betegeknél alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérjetartalmú étrend használata szorgalmazta - azzal az érvvel, hogy a fehérje prekurzorokból származó glükoneogenezissel történő glükóz biztosítása csökkenti az izom-alanin raktárak kimerülésének szükségességét. Nincsenek nagy ellenőrzött vizsgálatok, amelyek összehasonlítják a két megközelítés hatékonyságát. Nasogastricus vagy intravénás glükózinfúziók esetenként jelezhetők, ha a kalóriabevitel nem tartható fenn interakciós betegség alatt.

A szénhidrát-anyagcsere elsődleges rendellenességeivel összefüggő betegségek

Felnőtt típus.

A debrancher enzimhiány idősebb gyermekeknél és felnőtteknél is előfordul. Leírták a középkorú krónikus progresszív myopathiában megnyilvánuló GSD III típusú felnőtt betegeket; ennek a népességnek a kisebbségét teszik ki. Az izombetegség progressziója soros ultrahangvizsgálatokkal követhető. A debrancher hiányban szenvedő betegeket ellenőrizni kell a szívbetegség szempontjából, bár ez általában tünetmentes. A progresszív cirrhosis gyakoribb lehet a felnőtt III GSD-ben, mint korábban felismerték, és esetenként hepatocelluláris carcinoma bonyolítja.

A debrancher-hiány gyakran társul hipotóniához és hepatomegáliához. Később gyermekkorban a betegek izomfáradtságra panaszkodnak, gyengédség, görcsök vagy kapcsolódó hematuria nélkül. Tartósan diffúz gyengeség van jelen, és a kéz- és alkarizmok elvesztegetése a testsúly csökkenésével jár. A betegek visszatérő rohamokat tapasztalhatnak.

Daganatok és daganatszerű májelváltozások

Hepatocelluláris adenoma glikogén tárolási betegségekben

A HCA-k az I. típusú betegek körülbelül felében és a III-as típusú glikogén-tárolási betegségben szenvedők 25% -ában fordulhatnak elő. 11 IHCA az adenomák 52–65% -át teszi ki, és a legtöbbjüknek mutációi vannak az IL6/JAK/STAT3 útvonalban, hasonlóan a sporadikus IHCA-khoz. 64,65 A HCA-k legfeljebb 20% -áról beszámoltak β-catenin aktiválódásról, 64,65 és HCC-t jól leírtak a GSD-k. 66 Ezért a HCA diagnózisát körültekintően kell elvégezni ebben a környezetben, különösen akkor, ha β-catenin aktiváció van jelen, és az „atipikus hepatocelluláris neoplazma” vagy „HUMP” megjelölés használható határjellemzőkkel rendelkező esetekben. A HCC kockázata miatt a szérum AFP-vel és az éves USA-val történő szűrés ajánlott.

A gyermekek transzplantációjának általános kritériumai

A májtranszplantáció mint az anyagcsere veleszületett hibáinak elsődleges terápiája

Számos emberi betegség a kritikus anyagcsere vagy szintetikus folyamatok veleszületett hibáiból ered, amelyek elsősorban a májat érintik. Ezek némelyike, beleértve az α1-antitripszin hiányt, örökletes tirozinémiát, glikogén tárolási betegséget (III. És IV. Típus), Wilson-kór és újszülöttkori hemochromatosis, strukturális májkárosodást okoz (beleértve a cirrhosist is), és rutin indikációkat jelent a májtranszplantációhoz gyermek- és felnőtt betegeknél. . Transzplantációra van szükség akut vagy krónikus májelégtelenség esetén, vagy a rosszindulatú daganat lehetőségének kiküszöbölésére, amely számos anyagcserezavar gyakori szövődménye. 19-21 A máj pótlása az anyagcsere-hiba korrekcióját is eredményezi.

A májtranszplantáció előnyös lehet a velük született anyagcsere-hibákban, amelyek nem károsítják a májat, a kezelés fő célja az anyagcsere-hiba kijavítása. Az ilyen módon kezelt rendellenességek például a karbamidciklus hibái, a Crigler-Najjar szindróma, a homozigóta családi hiperkoleszterinémia és az elsődleges hiperoxaluria. A májtranszplantáció végrehajtásának eldöntése attól függ, hogy tudják-e, hogy kijavítja az anyagcsere-hibát, nincs hatékony alternatív terápia, és hogy a betegnek nem fordultak elő visszafordíthatatlan szövődmények. A döntéshozatali folyamat prototípusát a Crigler-Najjar-szindróma képviseli. 22-25 A bilirubin uridin-difoszfát – glükuronil-transzferáz súlyos hiánya a bilirubin szisztémás felhalmozódását eredményezi, amely kezeletlenül neurológiai károsodáshoz vezet. Ezek a betegek egy ideig hatékonyan kezelhetők fototerápiával és bilirubin-kötő szerek enterális alkalmazásával. 24 Az orvosi terápia azonban nehézkes, és elkerülhetetlenül nem képes fenntartani a bilirubin biztonságos szintjét tinédzsereknél. Ennek eredményeként ezeket a betegeket általában orvosilag kezelik 10-12 éves korig, ekkor végeznek májtranszplantációt.

A döntéshozatali folyamat más a karbamidciklusos hibák esetében, amelyek hiperammonémiát és agykárosodást eredményeznek. Az orvosi menedzsment fejlődésének ellenére a súlyos hibák, például az ornitin-transzkarbamiláz (OTC) hiánya a férfiaknál még mindig nagyon rossz eredménnyel jár. 26 Az OTC hiány egy X-hez kapcsolódó betegség. Az OTC hiányban szenvedő fiúkat a diagnózis felállítása után azonnal meg kell fontolni a transzplantációra. Még agresszív megközelítés mellett is rossz a neurológiai kimenetel, ha a gyermek nagyon magas szérum ammóniaszintet vagy jelentős agysérülést szenvedett. 27 A sikeres transzplantáció kijavítja az anyagcsere hibáját, de nem tudja visszavonni a már meglévő agykárosodást. Azok a lányok, akik heterozigótaok az állapotra nézve, betegségük spektrumát mutatják, egyiküktől egészen egészen súlyosig. 28,29 Súlyosabban érintett lányokat érdemes átültetni, ha az orvosi kezelés nem képes megakadályozni a hyperammonemia epizódjait. Ezzel szemben a kötelezõ heterozigóta anyák élő donor allograftokat biztosítottak az érintett fiak számára. 21,30 A változó kifejeződésű és az orvosi terápiára adott válaszokat, például az I. típusú glikogén-tároló betegségeket és a családi hiperkoleszterinémiát egyedileg kell figyelembe venni.

A máj teljes cseréje nem szükséges, ha olyan metabolikus betegségeket kezelünk, amelyekben hiányos az enzimaktivitás. A kritikus anyagcsere-funkciók elvégzéséhez szükséges működő májtömeg lehetővé teheti a segéd- vagy a hepatocita-transzplantációk hatékony alkalmazását. A máj bal lebenyének ortotóp pótlását némi sikerrel alkalmazták az OTC hiány és a Crigler-Najjar szindróma kezelésére. 31,32 A máj által irányított génterápia hepatocita-transzplantáció formájában ígéretet tett az örökletes anyagcsere-betegségekre, bár a funkció fenntartása az idő múlásával nehéznek bizonyult. 6,23,33,34

Az elsődleges hiperoxaluria egy metabolikus májbetegség, amely egyedülállóan a kóros anyagcsere útjából ered, amely felesleges metabolitot termel. A túltermelt oxalátot a vese megszűri, kristályosodik és mikro-obstruktív veseelégtelenséget okoz. 35 Az átültetett vesék ugyanolyan sorsra jutnak, ha a májat sem helyettesítik, míg a megelőző májtranszplantáció megakadályozhatja a vesekárosodást. 36-38

Tárolási betegségek

IRÁNYÍTÁS, PROGNÓZIS ÉS JÖVŐBENI TERVEK

A Pompe-betegség rekombináns humán sav-maltázzal történő enzimpótlással történő korrekciója jelenleg klinikai vizsgálat alatt áll, és a kezdeti eredmények ígéretesek. A májtranszplantációt látszólag jó eredménnyel végezték Von Gierke-kór, Forbes-kór, Andersen-kór esetében. A legtöbb terápia támogató volt, az érintett szindrómától függően. Von Gierke-kórban kis mennyiségű szabad glükóz adható a normális glükózkoncentráció fenntartása érdekében; diétás szénhidrátokat is adnak, de mivel a túlzott glükóz glükogén raktározáshoz vezet a májban és a vesékben, a szénhidrátok kis adagolása az előnyös kezelési módszer. A közepes láncú étrendben hosszú láncú triglicerideket helyettesítettek, és a diazoxid bizonyos esetekben hasznos volt. A máj megkerüléséhez portál kavall söntöket alkalmaztak. A műtét előtti intravénás hiperalimentáció kiküszöböli a műtétet követő anyagcsere-problémák egy részét.

Az elágazó szindrómákban a növekedési elégtelenség és a májműködési zavarok, beleértve a hipoglikémiát is, javulni látszanak az orális kukoricakeményítő beadásával. Hasonlóképpen a tünetek a Hers-kór gyakori kis szénhidrát-étkezésével is szabályozhatók.

McArdle-kórban és Tarui-kórban szenvedő betegeknél a ketogén étrend lerövidítette az izom-helyreállítási időszakot az akut fizikai terheléstől. A magas fehérjetartalmú étrend és az aerob testmozgás szintén némileg előnyös. A B6-vitamin pótlása hatékony lehet McArdle-kórban. Ezen beavatkozások bármelyike ​​ellenére a prognózist az összes glikogenózissal küzdő beteg számára őrzik.

Érzéstelenítés szervátültetéshez

Kardiovaszkuláris értékelés

Az OLT-s gyermekjelöltek szívértékelését a cirrhosis kiváltó okához kell igazítani. Az örökletes metabolikus májbetegségek a második helyen állnak az epeúti atresia mögött, mint a gyermekek OLT-jének indikációja, ezért az esetleges myocardialis szerepvállalást mérlegelni kell oxalózisban, III. És IV. Típusú glikogéntároló betegségben, Gaucher-kórban, Niemann-Pick-betegségben, Wilson-kórban, újszülött vasban tárolási betegség és amiloidózis. A fizikális vizsgálatnak és a diagnosztikai munkának a szív auszkultációjára, a cianózis (artériás oxigéntelítettség SpO2 és Pao2) jelenlétére vagy hiányára, vagy a klubozásra és a transthoracalis echokardiográfiára kell összpontosítania. A szív rendellenességének kimutatásához ezután szükség lehet a szív katéterezésére.

  • A ScienceDirectről
  • Távoli hozzáférés
  • Bevásárlókocsi
  • Hirdet
  • Kapcsolat és támogatás
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .