A belorusz aktivista ellenáll az Ukrajnába történő kitoloncolásának

FÁJL - 2020. augusztus 30-án, ezen a vasárnapi fájlfotón Maria Kolesnikova, Fehéroroszország egyik ellenzéki vezetője gesztusokat indít a fehéroroszországi Minszkben tartott tüntetésen. Maria Kolesnikova, a fehéroroszországi ellenzék vezető aktivistája és az ellenzéki tanács számos más tagja eltűnt 2020. szeptember 7-én, hétfőn, és kollégáik attól tartottak, hogy a hatóságok azon erőfeszítéseinek részeként vették őrizetbe, hogy közel egy hónapos tiltakozásokat szüntessenek meg a az ország autoriter vezetőjének megválasztása. (Tut. AP-n keresztül, File)

Kyiv, Ukrajna (AP) - Fehéroroszország egyik vezető ellenzéki aktivistáját kedden Ukrajna határán tartották, miután ellenállt a hatóságok kísérletének a kitoloncolásában, az Alekszandr Lukasenko autoriter elnökkel szembeni egyhónapos tiltakozások befejezése érdekében.

Maria Kolesnikovát, az ellenzék által létrehozott Koordinációs Tanács tagját, hogy megkönnyítse a tárgyalásokat a régóta vezetővel a hatalomátadásról, hét másik napon őrizetbe vették Minszk fővárosában a tanács két másik tagjával együtt.

Kedden korán a határra terelték őket, ahol a hatóságok azt mondták nekik, hogy menjenek át Ukrajnába. Amikor senki földjére érkeztek az országok között, Kolesznyikova apró darabokra tépte útlevelét, hogy a hatóságok ellehetetleníthessék. Az eset után őrizetben maradt a határ belarusz oldalán.

Két másik Ukrajnába kerülő tanácsos, Ivan Kravtsov és Anton Rodnenkov nyílt csodálattal jellemezte Kolesznyikova fellépését.

"Azt kiabálta, hogy nem megy sehova" - mondta Rodnenkov egy kijevi sajtótájékoztatón. - Az autóban ülve meglátta útlevelét az első ülésen, és sok apró töredékre szakította, összegyűrte és kidobta az ablakon. Ezt követően kinyitotta a hátsó ajtót, és visszasétált a belorusz határra.

Azt mondta, hogy „Maria remek formában van, tele energiával és szellemekkel, mint mindig”.

Anton Bychkovsky, a belorusz határőrbizottság szóvivője megerősítette, hogy a belorusz hatóságok őrizetben van, de nem volt hajlandó részleteket megadni a határon történtekről.

Fehéroroszország hasonló taktikával kényszerítette az ellenzék többi szereplőjét az ország elhagyására, és igyekezett lezárni egy hónapos tüntetéseket, amelyek Lukasenko újraválasztását követték egy olyan szavazáson, amelyet a tüntetők csalóknak tartanak. Lukasenko 26 éve irányítja az országot, könyörtelenül elfojtva az ellenvéleményeket és a gazdaság nagy részét állami kézben tartva.

A 66 éves volt állami gazdaság igazgatója elutasította az Egyesült Államok és az Európai Unió kritikáját, amelyek szerint az augusztus 9-i választások nem voltak sem szabadok, sem nem tisztességesek, és vállukat vonogatták az ellenzékkel folytatott párbeszéd megkezdésének követeléséről.

Washingtonban Mike Pompeo külügyminiszter nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további szankciókat fontolgatnak Fehéroroszország ellen, és aggodalmát fejezte ki Kalesnikava kiutasítási kísérlete miatt.

„Dicsérjük Kalesnikava asszony és a belorusz nép bátorságát abban, hogy békésen érvényesítették jogukat, hogy szabad és tisztességes választásokon válasszák ki vezetőiket, szemben a belorusz hatóságok indokolatlan erőszakával és elnyomásával, amely kiterjedt a békés menetelők pimasz verésére nappali fény és több száz őrizetbe vétel szeptember 6-án, valamint egyre több elrablásról szóló jelentés ”- mondta Pompeo.

Sviatlana Tsikhanouskaya, Lukasenko ellenzék fő kihívója, a hatóságok nyomására a választások után egy nappal távozott Litvániába.

Tsikhanuskaya az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének keddi beszédében nemzetközi szankciókat szorgalmazott Lukasenko és más kormánytisztviselők ellen.

"Nemzetközi nyomásra van szükségünk erre a rezsimre, erre az egyetlen egyénre, aki kétségbeesetten ragaszkodik a hatalomhoz" - mondta.

Tsikhanouskaja kijelentette, hogy Lukasenkónak nincs legitimitása a szavazás ellopása után, figyelmeztetve a többi országot a belorusz kormánnyal kötött megállapodásokra.

"Már nem képviseli Fehéroroszországot" - mondta a nő.

Kolesznyikova elűzésére tett kísérletről szóló külön megjegyzésekben Cihanouskaja „igazi hősként” dicsérte, és kijelentette, hogy „az ilyen cselekedetek nem képesek megtörni az emberek akaratát vagy országuk jövőjének megváltoztatására irányuló vágyukat”.

Kolesnikova, egy 38 éves fuvolaművész, aki népszerű művészeti központot vezetett, közvetlenül a választások előtt lépett be a politikába. Ő vezette Lukasenko egyik legfontosabb potenciális kihívójának kampányfőnökségét, és amikor elutasították a részvételt és börtönbe vetették széles körű politikai vádak alapján, csatlakozott Cihanouskaja kampányához.

Ciszhanouskaja másik munkatársa, Antonina Konovalova eltűnt kedden, miután a bíróság megbírságolta őt egy hétvégi tüntetésen való részvétele miatt.

Estefelé a rendőrség szétszórta Minszkben tüntetőket, Kolesznyikovával szolidárisan, és legalább 45 tüntetőt őrizetbe vettek - írja a Viasna emberi jogi központ.

Antonio Guterres, az Egyesült Államok főtitkára "nagyon komoly aggodalmát fejezte ki" a békés tüntetők elleni ismételt erőszak alkalmazásával kapcsolatban, valamint beszámolt az ellenzéki civil társadalmi aktivistákra nehezedő nyomásról "- mondta Stephane Dujarric, az Egyesült Államok szóvivője.

Az ENSZ-vezér üzenete az, hogy „a belorusz népnek képesnek kell lennie békésen gyakorolni politikai és alkotmányos jogait demokratikus környezetben” - mondta a szóvivő, és „a Belaruszban tapasztalható jelenlegi válságot befogadó módon kell megoldani. párbeszédet a belorusz nép között. ”

Miután a rendőrség a szavazást követő első napokban brutális erőszakot követett el a tüntetők ellen, amely nemzetközi felháborodást váltott ki és duzzasztotta a tüntetők sorát, a belorusz hatóságok fenyegetésekre és aktivisták és tüntetők szelektív letartóztatására váltottak.

A belorusz ügyészek büntetőeljárást indítottak a Koordinációs Tanács tagjai ellen, azzal vádolva őket, hogy a hatalomváltás szorgalmazásával aláássák a nemzetbiztonságot. A tanács több tagját letartóztatták, másokat pedig kihallgatásra hívtak.

A múlt héten Pavel Latushko volt kulturális miniszter és francia nagykövet, aki csatlakozott az ellenzéki tanácshoz, Lengyelországba utazott, miután fenyegetésekkel szembesült és kihallgatták. Távozása egy nappal azután történt, hogy Lukasenko figyelmeztette, hogy Latushko átlépte a „vörös vonalat”, és bíróság elé állítják.

Szombaton Cihanouskaja munkatársa, Olga Kovalkova is Lengyelországba költözött, miután a hatóságok sokáig börtönnel fenyegették, ha nem hajlandó elhagyni az országot.

Kovalkova elmondta, hogy a belorusz állambiztonsági bizottság vagy a KGB ügynökei beültették egy autóba, ahol azt mondták neki, hogy feküdjön le a földön, és nem tudja, hová viszik. A senki földjén a fehérorosz és a lengyel határ között engedték el, a lengyel határőrök pedig megkérték egy Lengyelország felé tartó buszsofőrt, hogy vegye fel a fedélzetre.

A francia külügyminisztérium határozottan elítélte „az önkényes letartóztatásokat és a Koordinációs Tanács több tagjának, valamint az elmúlt napokban számos tüntetőnek a kényszerű száműzetését”.

"Felhívjuk a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget ezeknek az akcióknak, szabadítsák fel az önkényesen fogva tartottakat", és kezdjenek nemzeti párbeszédet - közölte a minisztérium.

Az ellenzéki aktivistákra nehezedő nyomás ellenére a napi tiltakozások folytatódtak, és hétvégenként tömeg duzzadt. Becslések szerint 100 ezren vettek részt vasárnap a nagy esőzés ellenére.

Orosz újságíróknak adott interjújában Lukasenko azt mondta, hogy „tragikus”, ha hatalmas tiltakozásokkal szembesül, de ragaszkodott ahhoz, hogy megtartotta az ország nagy részének támogatását.

"A kezünkkel meg kell védenem, amit építettek, meg kell védenem azokat az embereket, akik építették őket, és ők elsöprő többséggel rendelkeznek" - mondta.

A nyugati kritika közepette Lukasenko Moszkva, a fő támogatója és szövetségese támogatására támaszkodott. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy készen áll rendőröket Fehéroroszországba küldeni Lukasenko kérésére, ha a gyűlések erőszakossá válnak, de erre még nincs szükség.

Lukasenko az Egyesült Államokat hibáztatta a tüntetések kezdeményezésében, és figyelmeztette Oroszországot, hogy a jövőben hasonló tüntetésekkel szembesülhet.

"Ha Fehéroroszország ma összeomlik, akkor Oroszország következik" - mondta.

Megfigyelők szerint Lukasenko azt reméli, hogy az ellenzéki vezetők elleni szelektív elnyomásokkal megfékezi a tüntetéseket, és az alkotmányos reformról és az új választásokról egyelőre meghatározatlan időpontban homályos beszéddel csillapítja a közönség haragját. A Kreml jóváhagyta az ilyen reformra vonatkozó ígéretét.

"A hatóságok forgatókönyve világos - nyomja ki az összes vezetőt az országból, és fokozza a demonstrálók elleni elnyomásokat, miközben utánozza az alkotmányos reformról folytatott párbeszédet a Kreml védnöksége alatt" - mondta Valerij Karbalevics, a minszki független elemző. "Lukasenko abban reménykedik, hogy a 100 ezres gyűlések az ellenzéki vezetők kiűzése után fellobbannak, de eddig ennek ellenkező hatása volt, elősegítve a további tiltakozásokat."

Társult sajtóírók, Vlagyimir Isacsenkov Moszkvában, Edith M. Lederer az ENSZ-ben, Elaine Ganley Párizsban és Monika Scislowska Varsóban (Lengyelország) hozzájárultak a jelentés elkészítéséhez.