A gyermekkori elhízás forró pontjai egy nagyvárosi területen: szerepet játszik-e a szomszédság társadalmi és épített környezete?

Hovatartozások

1 EPIUnit-Instituto de Saúde Pública, Universidade do Porto, Porto, Portugália.
2 Közegészségügyi, igazságügyi és orvosi oktatás tanszék, Porto Egyetemi Orvostudományi Kar, Porto, Portugália.
3 Közegészségügyi program, Susan és Henry Samueli Egészségtudományi Főiskola, Kaliforniai Egyetem, Irvine, Kalifornia, USA.

PMID: 31603208
PMCID: PMC7394944
DOI: 10.1093/ije/dyz205

Ingyenes PMC cikk

Szerzői

Hovatartozások

1 EPIUnit-Instituto de Saúde Pública, Universidade do Porto, Porto, Portugália.
2 Közegészségügyi, igazságügyi és orvosi oktatás tanszék, Porto Egyetemi Orvostudományi Kar, Porto, Portugália.
3 Közegészségügyi program, Susan és Henry Samueli Egészségtudományi Főiskola, Kaliforniai Egyetem, Irvine, Kalifornia, USA.

Absztrakt

Háttér: A gyermekkori elhízás elleni hatékony helyalapú beavatkozások a magas kockázatú környezetek felismerését és a helyben jelenlévő meghatározók megértését teszik szükségessé. Ez a megközelítés azonban ritka. Ebben a tanulmányban azonosítottuk azokat a városrészeket, amelyeknél a gyermekkori elhízás gyakoribb („hotspotok”) a Porto fővárosi térségben, és megvizsgáltuk, hogy a környékek társadalmi-gazdasági és épített környezeti jellemzői mennyiben magyarázzák az ilyen hotspotokat.

Mód: 5203 7 éves gyermek adatait használtuk fel egy népességalapú születési kohorszból, a XXI. Generációból. A hotspotok azonosításához becsültük a helyi elhízási esélyek arányát (OR) és 95% -os konfidencia intervallumokat (95% CI) általánosított additív modellek alkalmazásával, nem-paraméteres sima elhelyezkedéssel. A társadalmi-gazdasági és az épített környezet mérését egy földrajzi információs rendszer segítségével határozták meg. Az elhízás és a szomszédsági jellemzők közötti összefüggéseket OR-ban és 95% -os CI-ben fejeztük ki az egyéni szintű változók elszámolása után.

Eredmények: 7 éves korában 803 (15,4%) gyermek elhízott. Az elhízás prevalenciája a környéken változó volt, és két hotspotot azonosítottak, részben az egyéni szintű változókkal magyarázva. A szomszédsági jellemzők kiigazítása gyengítette a legkülső régiókat és tovább magyarázta a földrajzi eltéréseket. Ez a modell összefüggést tárt fel a szomszédság társadalmi-gazdasági nélkülözési pontszáma és az elhízás között (OR = 1,014, 95% CI 1,004-1,025), valamint a gyorséttermek jelenlétével sétálható távolságra a lakóhelytől (OR = 1,37, 1.06-1.77).

Következtetések: Földrajzi területünkön azonosítani lehetett a gyermekkori elhízás gyakoribb előfordulásával rendelkező városrészeket, és felvetni, hogy az ilyen kiemelt fontosságú környezetek és környezeti jellemzőik megcélzása segíthet csökkenteni a gyermekkori elhízást.

Kulcsszavak: Térelemzés; épített környezet; gyermekkori elhízás; negyedek; társadalmi-gazdasági tényezők.