Az objektív és szubjektív társadalmi helyzet hatása az elhízásra a serdülők biraciális kohorszában

Hovatartozás

  • 1 Schneider Institute for Health Policy, Heller School for Social Policy and Management, Brandeis University MS 35, 415 South Street, Waltham, MA 02454-9110, USA. [email protected]

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Schneider Institute for Health Policy, Heller School for Social Policy and Management, Brandeis University MS 35, 415 South Street, Waltham, MA 02454-9110, USA. [email protected]

Absztrakt

Célkitűzés: A társadalmi-gazdasági helyzet (SES), a szubjektív társadalmi helyzet (SSS) két szintje és a serdülőkori elhízás közötti összefüggések jellemzése.

szubjektív

Kutatási módszerek és eljárások: Keresztmetszeti tanulmány 1491 fekete-fehér serdülőről, akik állami iskolába járnak az egyik ohvárosi Nagy-Cincinnati külvárosi iskolanegyedében. BMI> vagy = 95. percentilis a mért magasság és súly által meghatározott túlsúly alapján. A hallgatók az SSS-t külön 10 fokos skálán értékelték a társadalom és az iskola számára. Egy szülő tájékoztatást adott a szülő iskolai végzettségéről és a háztartások jövedelméről az SES számára.

Eredmények: Bár a SES-ben nem voltak nemi különbségek, a fekete hallgatók nagyobb valószínűséggel olyan családokból érkeztek, ahol kevésbé képzett szülők és alacsonyabb jövedelműek voltak (p A társadalmi rétegződés felfogása függetlenül kapcsolódik a túlsúlyhoz. Fontos faji és nemi különbségek voltak a társadalmi státus-túlsúlyos asszociációban. Az SSS a közvetlenebb, helyi referenciacsoportban, az iskolában volt a legszorosabb kapcsolatban a túlsúlyosokkal.