A gyermekkori elhízás megelőzése a gyermek egészségügyi szolgáltatásaiban: A PRIMROSE-vizsgálat nyomon követése

Klinikai Idegtudományi Osztály, Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország.

Pszichiátriai Kutatóközpont, Stockholm Egészségügyi Szolgáltatások, Stockholm Megyei Tanács, Stockholm, Svédország.

Gyermek- és serdülőkorúak közegészségügyi epidemiológiája, Közegészségügyi Tudományok Tanszék, Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország.

Epidemiológiai és Közösségi Orvosi Központ, Stockholm Megyei Tanács, Egészségügyi Szolgáltatások, Stockholm, Svédország.

Egészségtudományi Tanszék, Lund Egyetem, Lund, Svédország.

Klinikai Idegtudományi Osztály, Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország.

Absztrakt

Háttér: A gyermekkori elhízás sürgős közegészségügyi problémát jelent, és hosszú távú, magas színvonalú, elsődleges prevenciós vizsgálatokra van szükség a kisgyermekes szülők számára. A jelenlegi tanulmány célja egy szülői támogatási program hosszú távú hatásának értékelése volt a motivációs interjúk (MI) alapján.

Mód: Fürt randomizált, kontrollált vizsgálatot végeztek nyolc svéd megyében. Résztvevő családok (N = 1355) a gyermek 9 hónapos korában vettek részt, és ~ 39 hónap alatt kilenc foglalkozáson vettek részt. A cél az egészséges ételek és a fizikai aktivitás (PA) szokásainak népszerűsítése volt az MI és a kognitív viselkedésterápia alapelveinek felhasználásával. A svéd gyermekegészségügyi szolgálatok ápolói ellátták a beavatkozást, a kontrollcsoport pedig szokásos egészségügyi ellátásban részesült. A jelenlegi tanulmány a gyermekek testsúlyával kapcsolatos intézkedésekre gyakorolt hatások egyéves nyomon követése volt. A regressziós elemzéseket általánosított becslési egyenletek felhasználásával végeztük, beleértve a hatás lehetséges szülői moderátorainak vizsgálatára szolgáló elemzéseket.

Eredmények: A nyomon követés során nem volt statisztikailag szignifikáns beavatkozási hatás [BMI különbség = −0,13, o = 0,29, túlsúlyos relatív kockázat (RR) = 0,96, o = 0,78, elhízás RR = 0,57, o = 0,20]. Az anya derékbősége, az egészségtelen étkezés és az apai PA mérsékelte a hatást, de a hatások kicsiek voltak, és a többszörös összehasonlítások korrekcióját követően nem értek el statisztikai szignifikanciát.

Következtetések: A gyermekorvosi szolgálaton belül végzett MI-n alapuló, szülőközpontú elsődleges prevenciós beavatkozás nem eredményezett 1 éves utánkövetést. Az eredmények összhangban voltak az utólagos értékelés során kapott eredményekkel, és nem jelezték, hogy a hatás későn jelentkezne. További eredményekre van szükség az eredményt befolyásoló egyéni és kontextusbeli tényezők feltárására.