A húsevők felszívják a világ vizét

Lehetséges, hogy a kormányoknak meg kell győzniük az embereket, hogy kevesebb húst fogyasszanak a növekvő vízellátási igények miatt, a mezőgazdasági tudósok szerint azt vizsgálják, hogy a világ hogyan tudja legjobban táplálni magát.

világ

Azt mondják, hogy a kevés vízzel rendelkező országok dönthetnek úgy, hogy nem termesztenek növényeket, hanem "virtuális vízzel" kereskednek, és olyan országokból importálnak élelmiszereket, amelyek nagy mennyiségű vízzel rendelkeznek, hogy megtakarítsák készleteiket háztartási vagy nagy értékű felhasználásra.

Mivel a világon körülbelül 840 millió ember alultáplált, és várhatóan további 2 milliárd születik 20 éven belül, az élelmiszer-termeléshez szükséges víz megtalálása lesz a kormányok egyik legnagyobb kihívása.

Jelenleg az összes kezelt víz 90% -át élelmiszer-termelésre használják.

"20 év múlva átlagosan elegendő élelem lesz mindenki számára, de ha nem változtatunk a termesztés módján, sokkal több lesz az alultáplált ember" - mondta Dr. David Molden, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet vezető tudósa (IWMI), amelyet a brit kormány társfinanszíroz, és a növekvő népesség táplálásának globális lehetőségeit vizsgálja.

"A lényeg az, hogy a talajvízszint zuhan és folyóink már túlterheltek, mégis sok önelégültség van a jövővel kapcsolatban" - áll az IWMI jelentésében.

"A nyugati étrend, amely nagymértékben függ a hústól, máris nagy nyomást gyakorol a környezetre. A húsevők napi 5000 liter (1100 gallon) víznek felelnek meg, szemben a vegetáriánus étrendben fogyasztók 1000-2000 literével. a fejlődő országokban. Minden víznek valahonnan kell származnia. "

A tudósok körében kialakuló konszenzus az, hogy szinte lehetetlen táplálni a jövő generációinak a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában fogyasztott tipikus étrendet anélkül, hogy rombolnánk a környezetet.

A hús és zöldség étrend, amelyre az emberek többsége akkor tér át, amikor gazdaságilag lehetséges, több vízhez szükséges, mint a növények, például a búza és a kukorica. Átlagosan 1 790 liter vízre van szükség 1 kg búza termesztéséhez, szemben 1 690 liter vízhez 1 kg marhahúshoz.

Jelentésében az IWMI szerint nem valószínű, hogy az emberek megváltoztatnák étkezési szokásaikat a vízellátással kapcsolatos aggályok miatt. "És sok szubszaharai országban, ahol a víz nyomása a következő 20 évben a leggyorsabban növekszik, az embereknek valójában többet, és nem kevesebbet kell enniük" - áll a jelentésben.

Anders Berntell, a stockholmi székhelyű Nemzetközi Vízintézet igazgatója elmondta: "A világ jövőbeni vízellátása olyan probléma, amely nagyobb.

"Csökkentenünk kell az élelmiszer-termesztésre szánt víz mennyiségét. A világnak egyszerűen fogy a vize."

A kutatások szerint akár 24% -kal több vízre lesz szükség a világ élelmiszerének termeléséhez 20 év alatt, de a leggyorsabban növekvő országok közül sokan nem tudnak több vizet fordítani a mezőgazdaságra anélkül, hogy feláldoznák az ökoszisztémákat, amelyek fontosak lehetnek a víz vagy a hal biztosításához.

A tudósok szerint logikusnak tűnik a virtuális víz fokozott világkereskedelmének lehetősége, de elismerik, hogy ez attól függ, hogy az országoknak van-e pénzük élelmiszereik behozatalára. "Az a kérdés továbbra is fennáll, hogy vajon azok az országok képesek-e megfizetni a virtuális vizet azoknak az országoknak, amelyeket a vízhiány sújt leginkább" - áll a jelentésben.

A világ táplálásának legjobb lehetőségei szerint a csúcstechnika és a hagyományos víztakarékossági módszerek kombinációja. A továbbfejlesztett növényfajták, a jobb talajművelési módszerek és a pontosabb öntözés csökkentheti a vízfogyasztást és javíthatja a hozamokat.

Az aszálynak ellenálló vetőmagok, a víz betakarítási rendszerei és az olyan kis területeken alkalmazott technológiák, mint a taposó szivattyúk [egyszerű lábszivattyúk], mind 100% -kal növelhetik a hozamokat, állítja a jelentés.

A tudósok nem vizsgálták a géntechnológiával módosított élelmiszerek használatát, amelyeket néhány vállalat üdvözölt a nagy élelmiszerhiány elkerülésére.

"GM-élelmiszerek nélkül is a világ számos részén fennáll a lehetősége a víz termelékenységének növelésére. Nélkülük is van remény" - mondta a jelentés egyik szerzője.

Egy másik megfontolt lehetőség az a gazdálkodó, amely több városi szennyvizet használ öntözésre. Becslések szerint a világ lakosságának akár 10% -a is fogyaszt olyan ételt, amely a városok szennyvize alapján készül.

Az előrejelzések szerint a városok 20 éven belül 150% -kal több vizet használnak fel, ami egyszerre jelent problémát és lehetőséget.

"Ez több szennyvizet jelent, de kevesebb friss vizet is rendelkezésre áll a mezőgazdaság számára. A jövőben a szennyvíz használata nem választás, hanem szükség lehet" - áll a jelentésben.

A szerzők szerint a nyugati kormányoknak meg kell változtatniuk politikájukat: "Az agrártámogatások alacsony szinten tartják az árucikkek világpiaci árát a szegény országokban, és visszatartják a gazdákat attól, hogy [víztakarékos technológiákba] fektessenek be, mert nem kapnak megtérülést befektetéseiktől.

"Szükség van a föld és a víz jogaira is, így az emberek hosszú távú fejlesztésekbe fektetnek be."