A Jeges-tenger elsavasodása a vártnál rosszabb

A Jeges-tenger több szén-dioxidot fog felvenni a 21. században, mint azt a legtöbb éghajlati modell előre jelzi. Ez a további CO2 kifejezetten erősebb savanyulást okoz az óceánban. Ezeket az eredményeket a párizsi Berni Egyetem és az École normale supérieure klímatudomány kutatóinak tanulmányában tették közzé. Az óceán savasodása veszélyezteti a meszesedő szervezetek - például kagylók és "tengeri pillangók" - életét, és súlyos következményekkel járhat az egész élelmiszerláncra.

sciencedaily

Az óceán nagy mennyiségű ember által előállított CO2-t vesz fel a légkörből. Ez a további CO2 okozza az óceán savasodását, amely folyamat már ma is megfigyelhető. Az óceán savanyítása különösen olyan szervezeteket érinti, amelyek kalcium-karbonát csontvázakat és héjakat alkotnak, például puhatestűek, tengeri sünök, tengeri csillagok és korallok. A Jeges-tengeren várható a legnagyobb savasodás.

A Nature tudományos folyóiratban nemrégiben publikált tanulmány, amelyet Jens Terhaar, Bern, Lester Kwiatkowski és Laurent Bopp, a párizsi École normale supérieure-ból mutat be, azt mutatja, hogy a Jeges-tenger óceáni savanyulása valószínűleg még rosszabb, mint azt korábban gondolták. Az eredmények azt mutatják, hogy a hét tenger közül a legkisebb a korábban vártnál 20% -kal több CO2-t vesz fel a 21. század folyamán, feltételezve, hogy a légköri CO2-koncentráció továbbra is növekszik. "Ez jelentősen fokozottabb óceáni savanyulást eredményez, különösen 200 és 1000 méter között" - magyarázza Jens Terhaar, a Berni Egyetem Oeschger-klímaváltozás-kutató központjának óceánmodellezési csoportjának tagja. Ez a mélységtartomány számos tengeri szervezet számára fontos menedékhely.

Következmények az élelmiszerláncra

Az óceán savasodása negatívan befolyásolja azokat a szervezeteket, amelyek kalcium-karbonát-csontvázakat és héjakat építenek. Megfelelően savas vizekben ezek a héjak instabillá válnak és feloldódni kezdenek. "Eredményeink arra utalnak, hogy az északi-sarkvidéki organizmusok nehezebben tudnak alkalmazkodni az óceán savasodásához, mint azt korábban vártuk" - mondja Lester Kwiatkowski társszerző. Ezen organizmusok elvesztése valószínűleg az egész sarkvidéki táplálékláncot érinti, egészen a halakig és a tengeri emlősökig.

Az új módszer javítja az előrejelzéseket

A nemzetközi kutatócsoport kiaknázta a Jeges-tenger szimulált szén-dioxid-felvételének nagy eltéréseit a jelenlegi éghajlati modellek szerint. A kutatók fizikai kapcsolatot találtak a modellek között a sarkvidéki tenger felszínének mai sűrűségének szimulációja és a kapcsolódó mélyvízképződés között, a nagyobb mélyvízképződés fokozott szén-dioxid-szállítást eredményezett az óceán belsejében, és ezért fokozott savanyulást. Az északi-sarki tenger felszínének sűrűségének mérésével a kutatócsoport képes volt korrigálni a modellekben rejlő torzításokat és csökkenteni a Jeges-tenger jövőbeli savanyulásaival kapcsolatos bizonytalanságokat.